Magyarország a saját lábára tudott állni, ma már nem szorul más segítségére és pénzére – mondta Orbán Viktor magyar kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács idei VII. plenáris ülésén a budapesti Várkert Bazárban, ahol bejelentették azt is, hogy jóváhagyták az egymilliomodik honosítási kérelmet. Az ország stabilitása és gazdasági erősödése egyebek mellett lehetővé tette, hogy egy határozottabb és a korábbinál sokkal inkább támogató jellegű nemzetpolitikát folytasson – tette hozzá Orbán, és megállapította, az alkotmánymódosítás biztos alapokra helyezte a nemzet közjogi egyesítését, aminek kiemelkedő eredményei vannak. Az elmúlt hat és fél év alatt határon túlról 905 ezren nyújtottak be honosítási kérelmet, 870 ezren már letették az esküt is. A diaszpóra magyarságának soraiból 132 ezren kérelmezték a honosítást vagy a magyar állampolgárságnak a megállapítását, közeledik tehát az egymilliomodik határon túli magyar állampolgár eskütétele – nem lenne célszerűtlen, ha ez éppen december ötödikén történne meg – jegyezte meg a korábbi eredménytelen népszavazás eredményeire utalva Orbán. Egészen pontosan 1 001 859 magyar honosítás történt meg eddig.
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén (Ótos András felvétele)
Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak az országban, 1,8 millióan fizettek adót. Ma 4,4 millió foglalkoztatottja van az anyaországnak, és mindegyikük adózik is. Ez adja meg az egészséges és fejlődő belföldi gazdaság alapját, a pénzügyi stabilitást, húzta alá. 2010-ben még a nemzeti öngyilkosság útján járt az állam, mára azt a végzetes irányt sikerült megváltoztatni, értékelte.
– Az eredményekről azonban minden alkalommal szerénységgel kell szólnunk, még akkor is, ha jók. Pozitív az, ha van mire szerénynek lennünk. A sikerek nem egyedül a magyar kormány sikerei. A politikai lépéseket, intézkedéseket valóban a kormány koordinálta, de a siker tízmillió magyar sikerének számít – fogalmazott a miniszterelnök, aki kifejtette: a segélyalapú gazdasági rendszer helyett Magyarországnak sikerült egy munkaalapú rendszert felépítenie.
A TÁMADÁS EGYBEN ELISMERÉS IS
Beszédében a nemzeti büszkeség forrásának minősítette a magyar diaszpórát, és közölte, külföldön még nehezebbnek számít a megbecsülés és a tekintély kivívása, különösen az olyan kérdésekben alkotott vélemény esetében, amellyel az adott államban nem értenek egyet, amely miatt sokszor támadják Magyarországot. Ezeket a támadásokat azonban a kormányfő elismerésként is értelmezi. Úgy vélekedett, hogy csak olyan politika érdemel kritikát, amelynek kitapintható eredményei vannak, és a magyar politika, bevándorláspolitika és gazdaságpolitika ma ilyennek számít.
Orbán Viktor fontosnak, erkölcsi kötelezettségnek nevezte a családtámogatások politikájának folytatását is. Mint mondta, sokáig a demográfiai katasztrófa felé tartott a nemzet, és ettől a szakadéktól még a mai nap sem menekült teljesen meg, az első jó mutatók ellenére sem. Közölte, hogy a termékenységi ráta az országban hét évvel ezelőtt 1,25 volt, 2016-ra viszont elérte az 1,49-es értéket. A nemzet fenntartásához arra lenne szükség, hogy megvalósuljanak a jelenlegi kormány céljai, és ez a mutató 2030-ra 2,1-re emelkedjen, hangsúlyozta a kormányfő. A gyermekvállalást személyes döntésnek minősítette, de a kormány feladatának nevezte minden olyan intézkedés megtevését, minden olyan támogatás megadását, amely segítheti a leendő szülőket egy gyermekvállalásról szóló döntés meghozásában.
Grezsa István kormánybiztos, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, Orbán Viktor miniszterelnök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MDT ülésén (Ótos András felvétele)
NEM KÉR AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL
Orbán Viktor kitért a migránsválság részleteire is. Szerinte ma az Európai Uniót két országcsoport alkotja, az egyiket a bevándorlóországok képezik, a másikat azok, amelyek gazdasági és népesedési problémáikat nem bevándorlással szeretnék megoldani, és a jövő kérdése az lesz, hogyan tud egymással kohabitálni ez a két országcsoport Európán belül. Orbán a nemzetállamok megtartásának és nem az „Európai Egyesült Államok” kialakításának a híve, amelynek céljait véleménye szerint az egyébként valóban áldozatnak számító migránsok „importja” szolgálja. A magyarországi közelgő parlamenti választások ezért szerinte pártpolitikán felüli kérdéseket határoznak majd meg, azt, hogy Magyarország is bevándorlóország legyen-e, hogy továbbra is kiáll-e a keresztény értékeken nyugvó Európa mellett vagy beáll azoknak az államoknak a sorába, amelyek a nemzetállamok feloldását és a hagyományos értékek feladását sürgetik, magyarázta.
AGGASZTÓ AZ OKTATÁSI JOGOK CSORBÍTÁSA
A magyar diaszpóra soha korábban nem kapott akkora figyelmet a magyar kormánytól, mint most, és a diaszpóra sem tanúsított ilyen maghatározó egységet, mint az utóbbi időben, fejtette ki köszöntőjében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Világnemzet vagyunk a viharos háborús múlt következtében, jelentette ki, és a magyar kormány szándéka az, hogy ebből a kihívásból nemzeti egységet teremtsen. Emlékeztetett, hogy 2010-hez képest a kormány megtízszerezte a nemzetpolitikai juttatásokat, működő intézményrendszert, programokat teremtett és visz tovább ma is.
Potápi Árpád János a tanácskozás szünetében megtartott sajtótájékoztatón osztott meg további információkat a nyilvánossággal. A diaszpóra tanács idei ülésén összesen 91 magyar szervezet vezetője vett részt a 111 meghívott szervezetből: új tagként érkeztek Dánia, Írország és Spanyolország magyar szervezeteinek képviselői, valamint négy új egyházi szervezet is. Ahogyan az az előző években is volt, az idén is zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben leszögezik a stratégiai gondolkodás fontosságát, valamint aggodalmuknak adnak hangot a Kárpát-medencei magyar közösségek oktatási jogainak csorbítása miatt az új ukrán törvény meghozása következtében. Támogatják a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja egymillió aláírással elérni azt, hogy az Unió gondolkodni kezdjen az európai őshonos kisebbségek problémáinak rendezésén.
Folytatják a Kőrösi Csoma Sándor és a Mikes Kelemen programot is a diaszpóra magyarságának körében. A Rákóczi Szövetséggel együttműködve tankönyvekben részesülhet minden határon túli magyar tanuló. A külhoni magyar szervezetek is támogatást szerezhetnek, egy pályázatot is meghirdettek. A magyar állam mostantól rendszeres támogatást szavatol a megmaradást segítő lelkészeknek is világszerte. Mindenkinek lehetősége lesz hazatérni az anyaországba, akinek ez a szándéka, Venezuelában például kényszerhelyzet van, és mintegy száz család töpreng a rossz körülmények miatt az ország elhagyásán.
