Elutasította az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság (EB) ellen múlt héten benyújtott bizalmatlansági indítványt. A tegnapi szavazáson a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította Junckert és az EU kormányának tartott EB-t, bár a politikai támadások elsődleges célpontja maga a politikus volt.
Figyelemreméltó, hogy a strasbourgi plenáris ülésén a Juncker-bizottságot sokkal többen (461-en) támogatták (101 képviselő ellenében), mint amikor nemrég megszavazták az új összetételű testületet, amely ennek köszönhetően kezdhette meg a munkáját. Tegnap a két legnagyobb politikai család, az Európai Néppárt és az európai szocialisták képviselőcsoportja, továbbá néhány másik frakció is kiállt az alig néhány hete hivatalba lépett EB mellett.
A bizalmatlansági indítványt euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártok kezdeményezték, nem sokkal azután, hogy az új összetételű EB november elsején megkezdte a munkáját. Az unió történetében még soha nem volt arra példa, hogy az EB hivatalba lépése után ilyen rövid idő alatt efféle támadással találja magát szemben. Az elmúlt évtizedekben az EP többször szavazott már bizalmatlansági indítványról, de még egyszer sem tudta lemondásra kényszeríteni az EB-t.
Juncker ellen azért indult „támadás”, mert kiderült: még luxemburgi kormányfőként olyan titkos szerződéseket hagyhatott jóvá, amelyek segítségével ismert multinacionális cégek sokasága hazájában számoltatta el és fizette meg a társasági adót a más országokban keletkezett bevételeik után. Ez az adónem Luxemburgban sokkal kedvezőbb, mint másutt. A miniállam ennek köszönhetően szép bevételekre tett szert, a multik pedig sokkal kevesebbet adóztak, mint azokban az országokban, amelyekben a nyereségük keletkezett.
Juncker egészen 2013 decemberéig, csaknem 19 évig volt Luxemburg kormányfője, egy ideig pénzügyminisztere is. EB-elnökként már rengeteg kritikát kapott a hazájában érvényes adókönnyítések miatt. Időközben azonban kiderült, nem csalásról, hanem adóminimalizálásról van szó, ami nem egyedülálló az EU-ban. A műveletre a tagállamok eltérő szabályozásai adnak lehetőséget. (Az más kérdés, hogy ezt nem mindegyik ország engedheti meg magának, s ezért tisztességtelennek tartják az eljárást.)
Bár a luxemburgi adótrükközés nem illegális, mégis ellentétes az uniós versenyjog, illetve a tisztességes verseny elveivel. Ez azonban más országokat sem zavar. Sőt ezek a tagállamok nem is támogatják a jelenlegi szabályok megváltoztatását, egységesítését. Az egyedi megegyezéseken alapuló adóoptimalizálás (adóspórolás) többek között Cipruson, Hollandiában, Írországban, és Nagy-Britanniában is régi gyakorlat.
