Az egyiptomi zavargásokban eddig már összesen csaknem tízen vesztették életüket, a sérültek száma megközelíti az ezret. Az ellenzék a véres utcai erőszakért a Murszit támogató befolyásos Muzulmán Testvériség politikai csoportot teszi felelőssé. Murszi hívei viszont az ellenzékre mutogatnak. Azzal érvelnek, hogy a szerdai, öt halálos áldozat mindegyike az elnök támogatója volt. Emlékeztetnek arra is, hogy a rendszer ellen tüntetők több tízezres tömege kedden az elnöki palotát is megrohamozta. Az ostromnak a rendőrség vetett véget; könnygázzal oszlatta fel a tömeget.
Az ellenzék viszont Mohamed Murszit okolja az erőszak elharapózásáért. Vezetőik, közöttük Mohamed el-Baradei és Amr Músza ugyanakkor jelezték: hajlandóak a párbeszédre a hatalommal, ha az államfő visszavonja a dekrétumot és elhalasztja a december 15-ére bejelentett népszavazást az új alkotmány tervezetéről. El-Baradei, a korábbi egyiptomi elnököt, Hoszni Mubarakot megbuktató forradalom kiemelkedő vezetője azzal fenyegetőzött, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak, ha Murszi nem vonja vissza az elnöki dekrétumot.
A hivatalát június vége óta betöltő iszlamista államfő világi ellenzéke november 22-e óta folyamatosan tüntet Kairóban, olykor pedig vidéki városokban is. Az elnök novemberi rendelete (dekrétuma) és a minap elfogadott új alkotmány tervezete ellen tiltakoznak. Mohamed Murszi hívei szintén egyre gyakrabban vonulnak utcára, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt, a rendszert és annak politikai intézkedéseit.
Az elnöki rendelet azért elfogadhatatlan az ellenzék számára, mert a dokumentum kibocsátásával Murszi szinte abszolút hatalomra tett szert, s már-már a törvények fölé helyezte magát. Az új alkotmány tervezete ellen pedig az a kifogása az ellenzéknek, hogy az iszlám jogrend, a saría alapján fogalmazta meg a többségében iszlamistákból álló testület. Bírálói szerint az ország alapvető jogi normáit tartalmazó dokumentum emiatt korlátozza az emberi, demokratikus és egyéb jogokat.
