Miért utcai zavargásokkal válaszolnak a vallási érzéseikben megsértett muzulmánok a Mohamedet kigúnyoló ocsmány film miatt? Miért nem készítenek ők is valami hasonlóan minősíthetetlen filmet Jézusról, a keresztény hit központi alakjáról. Miért amerikai zászlókat égetnek a kamerák előtt, ha már tiltakozásuk indokaként vallási érveket hoznak fel?
Jézus kigúnyolása hitükkel ellenkezne, ugyanis ő Mohamed után a legtiszteltebb prófétának számít az iszlámban. Íszá néven a Korán számos szövegrésze foglalkozik vele. Elismerik őt Isten szűztől született hírnökeként, de nem a fiaként, mert hitük szerint Isten (arabul Allah) Egy (ahad), és senki sem társítható (sirk) hozzá.
Vallási ellenérvek állíthatók szembe ezzel az állítással, s a keresztény hittudósok nem is mulasztották el ezt. A két nagy monoteista üdvtan hitvitája már 1400 éve tart, ennek a vallási harcnak azonban nem sok köze van a jelenlegi civilizációs konfliktushoz, amely Nyugat és a muzulmán világ között zajlik az iszlám fundamentalista irányzatainak a hatalomra kerülése óta. A jelenlegi egy kultúrköröket egymás ellen fordító hatalmi küzdelem, amelynek a tétje, hogy létrejön-e a 21. században az Egyesült Államok vezetésével egy egységes globális hatalmi mező.
Ez a sokszínűség az egységben alapeszméje szerint lassú lépésekben szerveződő hatalmi mező teljességgel nyugati arculatú lesz, ha egyszer meglesz. A bábeli toronyként magasodó egycivilizációjú (egynyelvű) épületben az építőelemeket – a kultúrköröket, nemzeteket – összefogó kötőhabarcsot a nyugatiság képezi. Ennek rendelődik majd alá a nyugati civilizációs terjeszkedés ősi hagyománya szerint minden másság, különbözőség. Politikailag a nyugati demokrácia, gazdaságilag a nyugati szabadpiac, kulturálisan a nyugati kulturális alapértékek, a testmozgásban a nyugati sportok, az időelverésben a nyugati szórakozási szokások határozzák meg.
Másként is lehetne világegységet létrehozni, nem csak a sokszínűség az egységben alapelve szerint. Az egység a sokszínűségben is ugyanolyan sikeres szervezőerő. Így alkot sajátos egységet a Nyugaton hinduizmusnak nevezett őshonos indiai vallás. E hitnek nincs közösen vallott tanítása, nincs egységes vallási szervezete, még közös szertartásai sincsenek, mégis mindenki tisztában van vele, hogy egybetatozó hitközegről van szó. Az ókori Hellász is ezen minta szerint képezett sajátos politikai-gazdasági-kulturális egységet. A perzsáknak is rá kellett döbbenniük, amikor rátámadtak az egymással harcoló kisállamok sokaságából álló görögökre, hogy egybetartozó közeggel szálltak szembe.
A rómaiak viszont már a sokszínűség az egységben elve szerint hozták létre birodalmukat, mint ahogy a nyugati vallás, a kereszténység is így terjeszkedett kezdettől fogva. Ez a római és keresztény gondolkodásmódból eredeztethető elv lett a nyugati civilizációs hódítás, terjeszkedés alapmintája.
Technológiai fölényére, fegyverei erejére hagyatkozva ezen minta szerint próbálja a saját arculata szerint átalakítani a világot Európa, Nyugat a gyarmatosítás kora óta. Az egyneművé tett – az ismert bibliai mítoszra utalva egynyelvűvé visszanyesett – világ nyugati jövőképét azonban nem mindenki fogadja kitörő lelkesedéssel. Köztudott, hogy az iszlám kultúrkör területén a legkifejezettebb az ellenállás Nyugat politikai-gazdasági-szellemi terjeszkedésével szemben.
Bennünk, akik beleszülettünk a nyugati életvitelbe, föl sem merül, hogy másként is lehet élni. A civilizációs hagyományaikhoz ragaszkodó nem-nyugatiaknak viszont velünk ellentétben folyamatosan azzal kell szembesülniük, hogy másként kell élniük, mint ahogy élni szeretnének. Nyugat az Egyesült Államok vezérletével olyan életmintát – demokráciát, szabadpiacot, nyugati kultúrát – kényszerít rájuk, amiből ők nem kérnek.
Ez az oka, hogy az iszlám országokban az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló nyugatellenes tömegmegmozdulásokon rendre előkerülnek a tűz martalékává váló amerikai zászlók. A tüntetők nem pusztán csak Amerika-ellenes politikai érzületüket fejezik ki a csillagos-sávos lobogó elégetésével. Sokkal többről van itt szó: a civilizációk harcáról, a vezető szerepe miatt az Egyesült Államokkal azonosított Nyugat politikai-gazdasági-kulturális terjeszkedésének az indulatos elvetéséről.
