Maduro célkeresztben

Az Egyesült Államok egy armadát vonultatott fel a Karib-tengeren, ahol a katonák hadgyakorlatba kezdtek. Ez annak a felkészülésnek a része lehet, amelynek célja a Peking és Moszkva támogatta Nicolás Maduro venezuelai elnök (rezsimjének) megbuktatása, és Washingtonnak engedelmes helyi bábkormány megalakítása.

Donald Trump amerikai elnök már ismeri a lehetséges támadási terveket. Csak a parancsot kell kiadnia. Az ürügy megvan: narkóterroristák elleni küzdelem.

Maduro békét akar, de hazája – ahol már a CIA készíti elő a terepet a rezsimváltáshoz – az ellenség támadásának visszaverésére is felkészül. Nehéz lesz, mert az USA (egész Latin-Amerikában) régóta nem látott haderőt vonultatott fel a hatalmas kőolajtartalékokkal rendelkező Venezuela közelében.

A válsággal küszködő ország vezetését Washington azzal vádolja, hogy kiterjedt kábítószer-kereskedelmi szervezetet működtet. Augusztus végétől az amerikai légierő légicsapásokkal 21 (kis)hajót semmisített meg a térség nemzetközi vizein, arra hivatkozva, hogy a fedélzetükön tartózkodó, többségében venezuelai személyek kábítószert akartak becsempészni az Egyesült Államokba. A sokak által bírált támadásokban eddig 83-an vesztették életüket.

Békét akar Nicolás Maduro, Venezuela elnöke az amerikai kontinensen. A hét végén ezt üzente az Egyesült Államok elnökének is. Donald Trumptól azt kérte, támogassa ő is a békét. Ám lehet, hogy elkésett a felhívással. Trump ugyanis meg akar szabadulni Madurótól és rezsimjétől, amely már régóta Oroszország és Kína támogatását élvezi.

A két hatalom befolyásának növekedése Latin-Amerikában nyugtalanítja Washingtont. A Trump-kormányzat abból indul ki, hogy az egész kontinens, ahová a régóta súlyos válsággal küszködő Venezuela is tartozik, az Egyesült Államok befolyási övezete, felségterülete. Ott más hatalmaknak nincs keresnivalójuk. Pláne Venezuelában, ahol a világ bizonyítottan legnagyobb kőolajkészlete található a föld alatt, lényegében egy lelőhelyen.

Az USA-t már az évezred eleje óta ellenségként kezelő venezuelai vezetés (előbb Hugo Chávez elnök, majd az őt 2013-ban felváltó Maduro) szoros kapcsolatokat alakított ki Moszkvával és Pekinggel. Kérdés, hogy ez a szövetség meddig tart. Talán már csak rövid ideig, mert Trumpék véget vet(né)nek ennek.

GYÜLEKEZNEK A VIHARFELHŐK

Úgy tűnik, hogy Trump (titokban) megegyezett Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel a venezuelai „fordulatról”. Hogy mit ajánlott cserébe, csupán találgatni lehet, de gyaníthatóan Ukrajnából egy jókora darabot Moszkvának, továbbá a háborúban szétvert ország távoltartását a NATO-tól, s némi vámcsökkentést Pekingnek. Meg még alighanem valami(ke)t mindkettőnek, amiről csak ők tudnak.

Maduro feltételezhetően elkésett a békejavaslatával. Hatalma veszélybe került, rezsimje inog. A bukás fenyegeti. A nyár vége óta viharfelhők tornyosulnak hazája felett.

VÉRDÍJAT ÍGÉRTEK

Az Egyesült Államok augusztusban 50 millió dolláros pénzjutalmat ígért azoknak, akik érdemi információkkal segítik Maduro elfogását. A döntést azzal indokolta, hogy a venezuelai vezető és társai működtetik a Cartel de los Soles kiterjedt kábítószer-kereskedelmi szervezetet, s nemzetközi drogkartellekkel állnak kapcsolatban. Washington vasárnap jelezte: november 24-én a terrorszervezetek listájára veszi a venezuelai Cartel de los Soles-t, mert felelős a nyugati féltekén „elkövetett terrorista erőszakért, valamint az Egyesült Államokba és Európába” irányuló kábítószer-csempészetért.

A Fehér Ház korábban több, latin-amerikai drogkartellt is terrorszervezetté nyilvánított. Trump – már jóval a Venezuela elleni akció megkezdése előtt – jelezte: katonai erővel lép fel a terrorszervezetek közé sorolt latin-amerikai drog- és bűnbandák ellen. Szerinte a Cartel de los Soles elleni intézkedés lehetővé teszi az USA-haderő számára, hogy célba vegye a Maduro-rezsimet.

Csakhogy az ominózus szervezet a valóságban nem működik. Csupán a név létezik, amelyet a média talált ki, hogy jelezze a venezuelai hatóságok részvételét az illegális drogkereskedelemben.

PÉLDÁTLAN ERŐDEMONSTRÁCIÓ

Caracas tagadja a vádakat, amelyeket politikai támadásnak tart. Maduro azt állítja, hogy Trumpék meg akarják buktatni a venezuelai vezetést, s meg akarják szerezni az ország kőolajkészleteit. A kritika nem hatotta meg Washingtont, amely a kábítószer-csempészet visszaszorítására hivatkozva a CIA segítségével titkos akciót kezdett Venezuelában és beindított egy katonai műveletet. Ennek részeként – Trump parancsát követve – augusztus óta gyülekezik az armada a dél-amerikai ország közelében. A hadihajókkal együtt, harci helikopterek, drónok, vadászrepülők, s katonák, akiknek a számát 12 ezerre becsülik. Repülőgép-hordozóból kettő is megjelent. Az egyik, a minap érkezett USS Gerald R. Ford arról is ismert, hogy a legnagyobb a világon.

Ilyen katonai erődemonstrációt évtizedek óta nem látott egész Latin-Amerika.

Vladimir Padrino López tábornok, venezuelai védelmi miniszter „az utóbbi száz év legnagyobb fenyegetésének” minősítette az amerikai erők térségbeli tevékenységét. Megüzente ugyanakkor, hogy Caracas békét akar.

HIÁNYOZNAK A BIZONYÍTÉKOK

Az amerikai légierő az akció kezdete óta 21-szer lőtt szét – a Karib-térségben és a Csendes-óceánon, a Dél- és Közép-Amerikához közeli nemzetközi vizeken közlekedő – csónakokat, kisebb hajókat, s egyéb vízi járműveket, amelyekről Trumpék azt állítják, hogy drogot szállítottak, s megpróbálták illegálisan bejuttatni az USA-ba. A megtámadott célpontok többsége venezuelai volt.

A légicsapásokban 83 csempésznek nyilvánított személy vesztette életét. Washington egyetlen bizonyítékkal sem igazolta a halálos akcióit, s jogi indoklást sem fogalmazott meg. Annyit közölt, hogy háborút visel a drogkartellek ellen, és a támadások a kábítószer-kereskedelem, illetve -csempészet megfékezését szolgálják. A csapásokkal pedig a drogok beáramlását akarja megakadályozni az Egyesült Államokba. A Trump-kormányzat szerint a kartellek elleni fegyveres harchoz nem kellenek bíróságok, amelyek eldöntenék, hogy bűncselekmény részesei-e a térségben hajókon áthaladó civilek, és parlamenti jóváhagyásra sincs szükség az egész művelethez.

Sokan nem értenek egyet az érveléssel, s bírálják az eljárást, hangsúlyozva, hogy a civil hajók elleni támadásokat tiltja a nemzetközi jog.

Az ENSZ önmérsékletre intette az Egyesült Államokat. Volker Türk, a világszervezet emberi jogi főbiztosa emlékeztette Washingtont, hogy „az illegális drogkereskedelem elleni harc a bűnüldöző szervek dolga”.

MEGVÉDENÉK MAGUKAT

Augusztus végén Maduro még hanyatló birodalomnak nevezte az Egyesült Államokat. Azóta már nagyszabású mozgósítást rendelt el Venezuelában, válaszul az USA háborús fenyegetéseire, illetve az esetleges amerikai invázió elleni védekezéshez. Maduro azt állítja, hogy a Trump-kormányzat háborúra készül ellene. Az utóbbi időben Venezuelában több hadgyakorlatot tartottak, ezzel is demonstrálva, hogy az ország kész megvédeni magát a külső fenyegetésekkel és agresszióval szemben.

HADGYAKORLAT KEZDŐDÖTT

Vasárnap az amerikaiak kezdtek ötnapos hadgyakorlatot a venezuelai partok közelében található Trinidad és Tobago szigetállamocska katonáival együtt. Ez felháborította Madurót, akit a Fehér Házban „illegitim vezetőnek” tartanak. Trump már november elején megüzente, hogy Maduro uralma a végéhez közeledik, de Washington nem tervez katonai akciót Venezuela ellen.

Múlt pénteken (november 14-én) azt nyilatkozta, hogy „nagyjából eldöntötte” a Venezuela elleni következő lépést. Előzőleg (szerdán) katonai tisztségviselőkkel találkozott és a Venezuela elleni fellépésről egyeztettek, ám végleges döntés állítólag nem született. Hadügyminisztere, Pete Hegseth csütörtökön bejelentette a Déli Lándzsa fedőnevű hadművelet elindítását, amelynek célja a nyugati féltekén működő, narkóterroristákból álló csoportok legyőzése, s az USA lakosságának „megóvása az életét pusztító tiltott szerektől”. „A nyugati félteke a mi körzetünk és megvédjük” – üzente Hegset.

BÜNTETŐELJÁRÁST JAVASOLT

Trump arról nem beszélt, hogy az illegális drogkereskedelem és az általa narkóterroristáknak nevezett gyanús alakok elleni küzdelmében miért épp Venezuelát s Kolumbiát pécézte ki. Merthogy az utóbbit is egyre jobban szorongatja az ott működő kábítószergyártó laboratóriumok és drogkartellek tevékenysége miatt. Sőt légiereje októberben legalább egy kishajót el is süllyesztett arra hivatkozva, hogy azon nagy mennyiségű narkotikumot szállított az USA-ban terrorszervezetként nyilvántartott Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) kolumbiai lázadószervezet néhány embere.

Gustavo Petro kolumbiai elnök cáfolta, hogy a hajó az ELN-hez tartozott volna. Korábban kifogásolta az USA légicsapásait is (a karibi térségben) a feltételezett kábítószercsempész hajók ellen. Szeptemberben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy az ártatlan venezuelai hajósok elleni támadások miatt indítsanak büntetőeljárást az amerikai elnök ellen. Trump visszaszólt: október 19-én figyelmeztette Kolumbiát, hogy magas vámokkal sújtja és megvonja tőle az amerikai pénzügyi támogatást, ha azonnal nem fejezi be a kábítószerek előállítását.

NEM LESZ SZÉP

Többször bírálta a kolumbiai elnököt is, akit október 19-én „illegális drogvezérnek” titulált. A minősítést a dél-amerikai ország kormánya visszautasította. Üzengetései és sértegetései után kormányzata (október második felében) szankcióval sújtotta Petrót és több családtagját az országában virágzó kábítószeriparra hivatkozva.

Trump előzőleg meg is fenyegette Petrót. Közölte: abban az esetben, ha a kolumbiai vezető nem lép fel erélyesen a drogkartellek ellen, illetve nem állíttatja le a kábítószer gyártását, megteheti helyette az Egyesült Államok, ám az a beavatkozás „nem lesz szép”.