Melyik autópályán tilos a biztonsági öv?
Talán a legelső szabály, amit mindenki megtanul, aki autóba ül, hogy a biztonsági övet be kell kapcsolni. Néhány különleges észtországi úton azonban ez kifejezetten tilos. Telente különleges autóutakat nyitnak meg Észtország északi részén, amelyek tavakon és a Balti-tengeren, azaz az azokon képződő jégtakarón vezetnek keresztül. Amint a jég vastagsága meghaladja a 22 centimétert, az észt közlekedési hivatal utakat jelöl ki, amelyeken a Peipus-tavon található apró Piirissaar-szigetre vagy a Balti-tenger Hiiumaa, Vormsi, Muhu és Kihnu szigeteire lehet eljutni. A jégen való autózást különleges szabályokhoz kötik, például nem szabad 30 kilométer per órás sebességgel haladni, annál gyorsabban vagy lassabban viszont igen. 30 km/óra körül ugyanis a jármű sebességéhez hasonló sebességű hullám alakulhat ki a jég alatt, ami megrepesztheti azt. A 2-2,5 tonnánál nem nehezebb járműveket háromperces különbséggel indítják útnak, és gondosan feljegyzik az autók rendszámát és a bennük utazó személyek számát. Megállni tilos, és nem szabad 250 méternél közelebb menni egy másik autóhoz. Ha mégis baj történne, fontos, hogy az utasok minél előbb elhagyhassák a járművet, ezért nem szabad bekapcsolni a biztonsági öveket. Az útvonalak csak nappal használhatók, a leghosszabb 26,5, a legrövidebb 3,2 kilométer hosszú. Észtországban utazva így bárki biztonságosan kipróbálhatja a jégutakon való autózást. Aki azonban valami komolyabbra vágyik, kénytelen Kanadába látogatni. A kontinensnyi méretű országban a téli hónapokban akár 600 kilométeres jégutakat is kijelölnek, ezeket azonban nem a magánautók, hanem az északnyugati területeken található bányavállalatok kamionjai használják, ugyanis a több ezer egymáshoz kapcsolódó tó felszínét borító tükörsima jégpályákon sokkal könnyebben és gyorsabban juttathatnak felszerelést és ellátmányt az északi bányákba, mint a sokszor nem is létező szárazföldi utakon. A különlegesen kiképzett kamionsofőrök idényenként akár 6000 alkalommal is átszelik a jeges tavakat, összesen 200 000 tonnánál is többet szállítva.
Milyen mélyre lehet merülni szabad tüdővel?
Búvárfelszerelés segítségével akár 300 méterre is lemerülhet egy ember, de oxigénpalack nélkül meddig lehet lemenni? Ha egy átlagember visszatartja a lélegzetét, mindössze 2-3 percig bírja levegő nélkül. A gyöngyhalászok akár 5-6 percig is a víz alatt maradhatnak, ugyanis munkájuk során tüdejük jelentősen kitágult az átlagemberekéhez képest. A mélységi merülésnél azonban nemcsak az időtényezővel, hanem a túlnyomással is meg kell küzdeni. A szabad tüdős mélységi merülés világrekordere az osztrák Herbert Nitsch, aki No-Limits Apnea (NLT) kategóriában 214 méterre merült le. Külön rekordokat tartanak nyilván attól függően, hogy a búvár súlyokkal merül alá, vagy úszva éri el az áhított mélységet, illetve hogy használ-e uszonyokat vagy kapaszkodhat-e a vezetőkötélbe a merülés alatt. Egyes kategóriákban már a 80 méteres mélység is különleges rekordnak számít, míg másokban a 200 méter is elérhető.
Milyen pontos a belső óránk?
Az élőlények napi tevékenységi ciklusa a Föld 24 órás forgásperiódusához igazodik, egyes vizsgálatok szerint azonban az ember számára sokkal inkább a 25 órás, mint a 24 órás ritmus a természetes.
A biológiai ritmusokat kutató kronobiológusokat régóta foglalkoztatja a napi aktivitási és pihenési ciklusok háttere, már csak azért is, mert számos korábbi kutatásban a környezettől elszigetelt kísérleti alanyok 24 helyett kb. 25 órás periódusra álltak be. Az újabb kutatások azonban kiderítették, hogy a 25 órás ritmus hibás kísérleti feltételek miatt alakult ki. Az alanyoknak ugyanis megengedték, hogy maguk kezeljék a kísérleti helyiségben a lámpákat, így a mesterséges világítás használata átlagosan 40 perccel hoszszabbította meg a 24 órás napi periódusukat. Az egyes alanyok eredményei között is rendkívül nagy volt a szórás, 13 és 65 órás ciklusok is adódtak, ezek átlaga adta ki a korábban elfogadottnak tartott 25 órát. A friss kutatásoknál azonban ezt a tényezőt kiküszöbölték, így a kísérleti alanyoknál átlagosan 24 órára és 11 percre adódott a ciklus, az egyes alanyok között is minimális, plusz-mínusz 16 perces volt az eltérés.
A szellemi munka valóban olyan sok energiát emészt fel?
Aki vizsgára tanul, vagy akár csak egy hosszas hivatali kérdőívet tölt ki, utólag kimerültnek érzi magát. Joggal, ugyanis a szellemi teljesítménnyel energiát használt fel. Ezt az energiát az agy a véráramból nyeri cukor (glükóz) formájában, amelyből jelentős mennyiséget fogyaszt el. Ám az, hogy matematikai problémát oldunk meg, vagy éppen csak azon gondolkozunk, hogy melyik pólót vegyük fel aznap, ebből a szempontból nem jelent nagy különbséget – a kalóriafelhasználás az öszszetettebb gondolkodási folyamatoknál csupán olyan minimálisan nő az egyszerűbbekhez képest, hogy a különbség nem is mérhető. A szellemi munkát inkább azért érezzük olyan kimerítőnek, mert gyakori, hogy gondolkodás közben az izomzat is megfeszül, illetve stresszes helyzet alakul ki, ami valóban jóval nagyobb energiafelhasználáshoz vezet.
Hogyan kapcsolnak ki az érzékek elalváskor?
Amikor a test elfárad, a szervezet egymás után lekapcsolja az érzékszerveket. Elsőként az izmok lazulnak el. Mivel a nappalok és az éjszakák váltakozása irányítja a belső óránkat, és az emberek a sötétben alvást részesítik előnyben, a következő lépés az, hogy lecsukódnak a szemek, és nem továbbítanak információt az agynak. Míg a szemek lecsukása egyértelműen látható, a többi érzék kikapcsolása a színfalak mögött történik. A látás után kapcsol ki az íz- és szagérzékelésünk, majd végül a hallás. Az alvásba merüléssel azonban az idegsejtek nem hagynak fel teljesen az érzékeléssel. Egy nagyon kifinomult készenléti üzemmód áll be, amely gondoskodik arról, hogy ekkor is érzékeljünk bizonyos szagokat (pl. füstöt) vagy zajokat (pl. dörömbölést a házban), hogy a test szükség esetén gyorsan aktivizálódhasson.
Hány gyermeke születhet egy családnak?
Egy férfinak szinte tetszőleges számú gyermeke születhet, feltéve, hogy nem híve a monogámiának, a nők esetében azonban a biológiai tényezők korlátozzák a szülések számát. A terhesség és a gyermekszülés nem csak a bűvös kilenc hónap és a szoptatás idejére veszi igénybe a nők szervezetét, a szülés után minimum 6-9 hónapra van szükség, amíg a szervezet regenerálódik. Nem is olyan régen a hagyományos paraszti családokban gyakori volt, hogy 10-15 gyermek született, sőt nem példa nélküli a 25 gyermek sem, amelyet egy csömöri családnál jegyeztek fel az 1800-as évek második felében. A rekorder azonban az az orosz asszony, aki 27 szülés alkalmával összesen 69 gyermeket hozott a világra. Minden terhessége ikerterhesség volt, 16 alkalommal ikerpárokat, hét alkalommal hármas ikreket és négy alkalommal négyes ikreket szült. Az ikerszületések nagy számához vélhetően az apa génjei is jelentősen hozzájárultak, ugyanis felesége halála után újra megnősült, második feleségének 18 gyermeke született, köztük hat ikerpár és két hármas iker.
Miért sötétül be idővel a gyerekek haja?
Igazi szőke haja csak minden ötvenedik embernek van. Gyermekkorban azonban ennél sokkal nagyobb a szőkék aránya.
A legtöbb szőke gyermek haja idővel besötétül, és barnává válik. Hajszínünket öröklött információk határozzák meg. A felelős gének szállítják az információt a hajhagymákhoz, amelynek hatására a feomelanin és az eumelanin pigmentek termelődnek. Ahhoz, hogy a genetikailag meghatározott szín érvényesülhessen, a megfelelő géneknek bizonyos átalakuláson kell keresztülmenniük, ennek pontos mechanizmusa azonban még ismeretlen. Szemmel láthatóan az időfaktor játssza a kulcsszerepet, ugyanis a szőke egypetéjű ikrek esetében is mindkét egyed ugyanabban az időszakban barnul be. A kora gyermekkori hajszínváltozást gyakran követi egy második sötétülési szakasz pubertáskorban, ami egészen a negyvenedik életévig elhúzódhat. Feltételezések szerint ez a késői sötétülés hormonális okokra vezethető vissza. Az állatoknál is megfigyelhető, hogy a bundájuk idővel egy árnyalatnyival sötétebbé válik. Számos dolog arra mutat, hogy ez szintén hormonok által irányított folyamat. Ha például egy hím zsiráf a csordájában domináns státusra tesz szert, barna foltjainak árnyalata sötétebb lesz.
Vannak olyanok, akik nem tudnak felejteni?
Emlékszik rá, hogy mit ebédelt 1997. február 6-án? Vagy emlékszik, hogy milyen cipőt viselt 1989. november 5-én? Valószínűleg nem, ami teljesen normális. Vannak azonban olyanok, akik az összes hasonló kérdésre helyes választ tudnak adni. Különböző kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb ember még az elmúlt hét étkezéseire és más apróságaira sem tud visszaemlékezni. Annál is inkább bámulatos, amire egy kevesebb mint száz fős csoport képes. Ők HSAM-szindrómában szenvednek (Highly Superior Autobiographical Memory), amit hipermnéziának is hívunk. A hipermnéziások életük tetszőleges napjának csaknem minden apróságára emlékeznek, legyen az időjárás, a napi hírek, a ruházat, a beszélgetések vagy a tv-műsor. Ezek az emlékezetbajnokok villámgyorsan, erőlködés nélkül hívnak elő minden apró részletet a memóriájukból. Igaz, hogy elsősorban önéletrajzi adatokat képesek felidézni, vagyis azt, amit saját maguk éltek át. A HSAM-szindrómát csak 2000-ben fedezték fel egy brit háziasszony, Jill Price esetén keresztül. Időközben nemzetközi agykutatók további személyeket találtak, akik ezzel a szokatlan adottsággal rendelkeznek. A tudósok jelenleg azt vizsgálják, hogy mi lehet az oka annak, hogy az ő agyuk másként működik, illetve azt, hogy az eddigi felismerésekből profitálhatnak-e majd az emberiség nagyobbik felét kitevő „felejtősek” is, például felhasználhatók-e az eredmények a fejsérülést szenvedettek vagy agyvérzésen átesettek rehabilitációjában. Az illusztris memóriacsoport egyik tagja az amerikai színésznő, Marilu Henner is (Perfect, L. A. Story), aki még 18 hónapos korából is képes számtalan dologra visszaemlékezni. Hogy ez áldás vagy átok? Hennert idézve: „A memóriám uralja az életemet. Egyrészről nagyon megnyugtató, hogy képes vagyok mindenre emlékezni. A szakmámban ez rendkívül sokat segít. Problémát jelent viszont, hogy semmit sem tudok elnyomni magamban, hogy a rossz eseményekre is mindig emlékszem, s az annak megfelelő érzések is mindig feltámadnak.”
Számítógépes adatot is lehet DNS-ben tárolni?
A DNS remek adattároló, ugyanis bármely élő szervezet biológiai információit képes eltárolni és továbbadni, de vajon alkalmas-e például Word-dokumentumok vagy HD-filmek tárolására is?
Egyre több adatot egyre sűrűbben szuszakolunk merevlemezekre és memóriachipekbe, a nagyobb adatsűrűségért pedig évtizedek óta tart a nagy informatikai vállalatok versenyfutása. A természet azonban behozhatatlan előnnyel rendelkezik e téren. Már évmilliókkal ezelőtt kifejlesztette az elképzelhető legjobb tárolóeszközt, ami nem más, mint az öröklésért felelős molekula, a DNS. A molekula bámulatos tulajdonságait mutatták be néhány éve az Európai Bioinformatikai Intézet kutatói. Kultúránk három bravúrját – Shakespeare szonettjeit, Martin Luther King „Van egy álmom” kezdetű beszédét, illetve Watson és Crick DNS-modelljét – tárolták el DNS-ben, majd az adatokat tartalmazó mintát egy teljesen szokványos csomagban Amerikából Németországba küldték, hogy ott az egészet újra beolvassák és dekódolják. Ez talán elsőre nem tűnik annyira izgalmasnak, a kutatók viszont azt állítják, hogy ezzel a technikával az emberiségről szóló adatokból rengeteget el tudnának tárolni. A DNS adatsűrűsége olyan nagy, hogy 100 millió órányi HD-videó elférne egy kávéscsészében! A technika most még nagyon drága, és aránylag lassú is, de nem kizárt, hogy a jövőben gyorsabb és olcsóbb lehet, mint a ma használatos, nagy mennyiségű adat tárolására irányuló megoldások.
Szaglással is megállapítható egy ember életkora?
A gyerekek testszaga rendszerint összetéveszthetetlenül friss, míg 65 éves korunkra már egyre erősebbé válik a szagunk.
Ez olyannyira így van, hogy egy ember életkorát pusztán az izzadsága szagából is meg lehet állapítani. Legalábbis ezt állítják az amerikai tudósok. A testszag folyamatos változásáért az apokrin izzadságmirigyek felelősek, melyek működése a pubertás kezdetén indul meg. Működésük évről évre egyre aktívabbá válik, illetve idővel változik az izzadságanyagok összetétele is.
Lehet-e alvás közben zongorázni tanulni?
Se szeri, se száma az olyan csodamódszereknek, melyek alvás közben is tanulást ígérnek, természetesen könnyen és gyorsan. Nos, nem biztos, hogy ez mind átverés.
Tudósok kísérleti úton bizonyították, hogy alvás közben tanulni is tudunk. Egy tesztcsoport tagjait alvás közben próbáltak megtanítani két, általuk korábban nem ismert zenemű eljátszására. Ehhez a kísérletben részt vevőket 90 perces intervallumokra aludni küldték. Alvás közben a kutatók a zeneműveket játszották a fülükbe. Az ezt követő bemutató előadáson a tesztalanyok a hallott művet sokkal jobban el tudták játszani, mint a többiek. Ám vigyázat: alvás közben az agy elsődleges feladata, hogy feldolgozza a nap közben átélt dolgokat. Az alvás közbeni tanulás ezt a funkciót erősen korlátozza.
Beszűkül a látóterünk gyorshajtáskor?
Ha valaki 100 km/h-val halad, 40°-ra szűkül be a látótere az álló helyzeti 190°-hoz képest. Ahogy gyorsul a tempó, a perifériás látás gyakorlatilag elvész. A kialakuló csőlátás miatt a 300 km/h-val száguldó versenyzők már tényleg csak annyit látnak, ami közvetlenül az orruk előtt történik. Gondoljon erre mindig, ha elkezd gyorsítani, hiszen egy bizonyos tempó felett már nem fogja érzékelni a kereszteződésben oldalról érkező járművet.
Miért nem lesz libabőrös az arcunk?
Hidegben a karunkon és a lábunkon apró dudorok keletkeznek, szőrszálaink is felegyenesednek, arcunkon azonban nem tapasztalható a jelenség.
Igazság szerint az arcunk is libabőrös lesz, csak nem olyan mértékben, mint ahogy azt a karokon és a lábszáron tapasztaljuk. Minden egyes szőrszálat egy apró izom, az úgynevezett hajmerevítő izom mozgat. Hideg környezetben ez sokat segít a túlélésben, mert e parányi izommozgás hatására hő termelődik. Az arc azonban mindig fedetlen, így megszokta a hideget, ezenkívül az arc izomzata szüntelenül mozgásban van – beszéd, nevetés, homlokráncolás közben –, és ezáltal folyamatosan hőt termel. Így ezen a területen a hajmerevítő izmok visszafejlődtek, az arcon ezért nem látható, ha libabőrösek leszünk. Ha pedig mégis, akkor a hatás annyira minimális, hogy szinte nem is érzékeljük.
Melyik a legjobb hely a tárgyalóasztalnál?
A tárgyalóasztalnál minden helynek megvan a maga jelentése - állítja egy átfogó amerikai tanulmány. Sokáig azt hitték, hogy rutinszerűen alakul ki az, hogy ki és hova ül. Időközben azonban már tudjuk, hogy mielőtt bárki is elhelyezkedne, meghatározza a többiekhez képesti pozícióját, és nem tudatos módon találja meg a számára megfelelő széket. Így például nem is gondolnánk, milyen gyakran ülnek egymással átellenben az asztalnál pont azok, akik eltérő véleményt képviselnek. A főnök az ajtóval szemben ül, szimpatizánsai pedig az ő közvetlen közelében keresnek helyet maguknak. Az ülésrend titkait Sharon Livingston amerikai pszichológus fejtette meg. A vállalati tanácsadó karrierje során több mint negyvenezer munkavállalóval és felettessel került kapcsolatba, megfigyelte és elemezte őket. Livingston szerint az, ahogy elhelyezkedünk, megmutatja, hogyan gondolkozunk. Kezdjük a központi pozícióval: az asztalfőn természetesen a főnök ül, vagy egy semleges moderátor. Az a legszerencsésebb, ha ez a hely szemben van az ajtóval, hogy az egész területet tökéletesen szemmel tarthassa. Tőle jobbra azok találhatók, akik egyetértenek vele, illetve akik a szimpátiáját keresik. Hiszen az, aki közvetlenül a főnök mellett ül, rövid párbeszédeket folytathat vele a konferencia alatt, megerősítést kaphat tőle, és így előnyösebb helyzetbe kerül. A főnök bal oldalán viszont olyasvalaki található, aki elszántan képviseli saját véleményét, és ezt a többieknek is bátran elmondja. „Aki nem tör vezetői babérokra, és inkább elemzői szerepben érzi jól magát, az valamelyik sarokba, egy félreeső helyre ül. Ott mindent szemmel tarthat, nem kerül a viták kereszttüzébe, és elég ideje van, hogy levonja következtetéseit” – mondja Livingstone. A kommunikatív csapatjátékosok számára olyan hely felel meg, ahol az egész csapat körülöttük lehet, például az asztal közepe. Érdemes viszont elkerülni azt a helyet, ami háttal van az ajtónak. Ez a legalacsonyabb státuszú pozíció, mert innen a bejövő munkatársakat túl későn veszi észre, illetve könnyen szalasztják kint felejtett dokumentumokért, fénymásolatokért.
Miért hívjuk szendvicsnek a szendvicset?
A gyorsan és könnyen elfogyasztható, általában két kenyérszelet közé helyezett húst vagy zöldséget tartalmazó szendvicsek a világ minden táján népszerűek. Az első szendvicsszerű ételek készítését Hillének, a zsidó bölcsnek tulajdonítják, aki bárányhússal és fűszernövényekkel töltött maceszt készített a pészah, a zsidó húsvét ünnepére. Hasonló ennivalót a világ minden táján készítettek, mindenhol másként nevezve azt. A ma már világszerte elterjedt szendvics elnevezés azonban egy angol gróftól származik. Történt ugyanis a 18. században, hogy John Montagu, Sandwich negyedik grófja olyan falatkák elkészítését kérte szolgálóitól, amelyeket könnyen és gyorsan elfogyaszthat, a kártyaasztal mellett ülve is. A gróf ugyanis szenvedélyes játékos volt, és az étkezés idejére sem szerette volna megszakítani a játszmákat vagy összepiszkolni a kezét kártyázás közben. A gróf igencsak kedvelte a célszerű ételt, ami így tett szert egyre növekvőbb népszerűségre, és megtartotta a sandwich elnevezést.
Mi az a SCRAM gomb?
A legenda szerint egy baltával felszerelt ember volt felelős az első atomreaktor vészleállításáért, innen ered a vészleállításra használt mai SCRAM rövidítés. A világ minden atomreaktorának vezérlőtermében van egy nagy piros gomb, amely fölött a SCRAM felirat található. Ezt megnyomva azonnali vészleállítást kezdeményezhetnek az operátorok. A legenda szerint 1942 decemberében a világ első nukleáris reaktorának üzembe helyezésekor a kísérletért felelős Enrico Fermi egy munkatársát állította a reaktor mellé egy baltával, hogy ha a kísérlet közben probléma lépne fel, akkor a baltával vágja el a csillapító rudakat tartó kötelet, hogy azok a láncreakciót megállítva a reaktorba zuhanjanak. A felelősségteljes pozícióban lévő munkatársat csak „biztonsági baltás kötélvágó embernek”, azaz „safety cut rope axe man”-nek nevezték el, és egyszerűen SCRAM-nek rövidítették. A tetszetős magyarázatot azonban többen vitatják, a korszakkal foglalkozó tudománytörténészek szerint valóban létezett a baltás ember, a SCRAM kifejezés és a hozzá kapcsolódó legenda azonban csak néhány évvel később született meg. Esetleg az angol scram szó jelentése (elsiet, elillan) is közrejátszhatott, utalva a reaktor túl gyors működésére (megfutás).
Mit jelent a Macintosh?
Miért lett az Apple cég által gyártott számítógépek neve Macintosh, miért nem lett mondjuk jonatán, idared vagy starking?
A számítógépek felhasználói felületét forradalmasító Apple Macintosh számítógép fejlesztését az 1970-es évek végén kezdték el, miután a cég Jef Raskin nevű alkalmazottja előállt egy könnyen használható, olcsó személyi számítógép koncepciójával. A fáma szerint Raskin kedvenc almafajtája az 1811-ben John McIntosh által leírt igen finom, főként az amerikai kontinensen elterjedt almafajta volt, így a cég nevéhez illően ő javasolta, hogy az új termék neve McIntosh legyen. Ezt jogi okokból később Macintoshra változtatták.
Mit csinál, aki Xeroxozik?
Sok helyen a fénymásolás szinonimájaként használják a cseppet sem könnyen kimondható xeroxozás szót. Emellett számtalan hasonló, köznevesített alak található még nyelvünkben.
Aki írószerszámát rotringceruzának hívja, talán nem is tudja, hogy egy 1928-ban alapított német cég egyik népszerű termékét nevezi meg. Hazánkba ugyanis ez a cég kezdte el elsőként tömegesen szállítani a vékony grafitrudakkal tölthető mechanikus ceruzákat. Egy másik cég tollak helyett elektromos hűtőszekrényeket kezdett gyártani, és a termékeit még az 1910-es évek végén Frigidaire márkanéven hozta forgalomba. Hazánkban a jéggel működő hűtőszekrényeket nagyanyáink még jégszekrénynek nevezték, az elektromos készülékek azonban a népszerű márka után a köznyelvben a frizsider nevet kapták. Hasonlóan járt a Cellux és a Tixo is, előbbi a 3M nevű amerikai, utóbbi az osztrák Kores cég átlátszó ragasztószalagja volt, ma viszont már minden hasonló szalagot így hívunk. Hasonló a helyzet a Gillette cég remek termékével, a zsilettpengével, vagy a Flex vállalat által készített kisgéppel, amely után minden sarokcsiszolót flexnek hívunk.
Honnan kapta a nevét a szemétgyűjtő edény?
Van néhány különleges példája a köznevesített tulajdonneveknek, nem is beszélve arról, amikor a köznév alakul át cégnévvé vagy márkanévvé. A szinte mindenki által hungarocellnek nevezett, kitűnően hőszigetelő habosított polisztirolt hazánkban a Nitrokémia kezdte gyártani Hungarocell néven. Így nevezzük ma is, sok esetben függetlenül attól, hogy az adott gyártmánynak mi a márkaneve. Régebbi történet a ma szinte minden szemétgyűjtőre egyformán használt kuka szóé. A rendszeres szemétszállítás hajnalán a házak elé kikészített gyűjtőedényeket egyszerűen egy lovaskocsi hátuljára ürítették, ami nem volt túl higiénikus. A megoldást a zárt rendszerű szemétszállítás jelentette, amelynél egy szerkezet zárt tartályba ürítette a szabványos edények tartalmát. Ezt a szerkezetet a Keller und Knappich Augsburg nevű vállalat fejlesztette ki, tőlük szerezték be az első szemétgyűjtő autókat hazánkban is. A szemétszállító járművek oldalán a cég nevének rövidített változata volt látható: KUKA. A nép nyelvén így előbb az lett KUKA-s, azaz kukásautó, majd a szemétgyűjtő tartály. Idővel az utcai és háztartási szemetesek is ezt a nevet vették fel. A cég ma is létezik, de az 1980-as évek óta nem gyárt szemétszállító autókat, KUKA feliratú ipari robotjaikkal viszont sok helyen találkozhatunk. Nem csak a magyarban találunk köznevesült tulajdon- és márkaneveket. Amerikában rendre hoovernek hívják az egyébként vacuum cleaner névre hallgató porszívót, ugyanis az 1908-ban alapított, ma is létező Hoover cég kezdett először a gyakorlatban is használható háztartási porszívókat árulni. Az is megesik, hogy egy köznév válik tulajdonnévvé. Így lett a ceruzát jelentő orosz карандаш (karandas) szóból a svájci Caran d’Ache írószergyártó cég. Eredetileg egy, az 1800-as évek második felében élt francia komikus, Emmanuel Poiré vette fel a karandas szóból kifordított Caran d’Ache művésznevet, majd amikor egy Arnold Schweitzer nevű svájci 1924-ben megvásárolt egy kevésbé ismert írószergyárat, annak a komikus neve után a jelentésében is hozzá illő Caran d’Ache nevet adta. A cég ma is létezik, és elsősorban művészek számára gyárt különleges rajzolóeszközöket.
A többnyelvűség megvéd a demenciától?
Később éri utol a szellemi leépülés azokat, akik legalább két nyelven beszélnek.
Beszél ön magyarul? Sprechen Sie Deutsch? Parlez-vous français? Do you speak English? Parla italiano? ¿Habla español? Ha az alábbi kérdések közül legalább kettőre azt tudja felelni, hogy „igen, méghozzá folyékonyan”, igazán szerencsés, ugyanis luxemburgi tudósok bizonyították, hogy a többnyelvűség késleltetheti a demencia tüneteit. Azt találták, hogy az emlékezési nehézségek és a szellemi leépülés egyéb tünetei átlagosan három-négy évvel később jelentkeznek, ha valaki két vagy több nyelven beszél – lehetőleg rendszeresen. Tanulmányukhoz a tudósok 230 nőt és férfit vizsgáltak, akiknek átlagos életkora 73 év volt. Mindegyikük legalább két nyelven beszélt folyékonyan. A tesztalanyokon végzett agyi felvételek alapján bizonyítani tudták, hogy bizonyos agyi területek a többnyelvűeknél aktívabbak voltak, és jobban kapcsolódtak a többi agyi területhez, mint az egynyelvűek esetében. Ilyen volt például a nyelvi terület, az emlékezet területe és a szellemi teljesítményben érintett további fontos területek is. Ezeknél az embereknél másokhoz képest évekkel később jelentkeznek olyan problémák, mint az emlékezetkiesés, a zavartság, a problémamegoldási nehézségek vagy akár bizonyos események nehézkes tervezése. A kutatásban a vizsgált személyek egyéb jellemzői, például a foglalkozás, a nem vagy a származás ezzel szemben semmilyen különbséget nem mutatott.
Honnan ered az ablakon szórja ki a pénzt kifejezés?
Látszólag egyértelmű, hogy a szólás a pazarlást, a hiábavaló dolgokra való költést jelenti, de érdemes megnézni az eredetét. A német és a francia nyelvben is jelenlévő szólás szinte biztos, hogy La Fontaine egyik meséjéből származik, abból, amelyikben a fösvény ember majma az ablakon át szórja ki gazdája pénzét az utcára. Hasonló értelmű a szórja a pénzt kifejezés, amely vélhetően abból a régi szokásból gyökerezik, amely szerint az uralkodó egyes ünnepi alkalmakkor aprópénz szórt a nép közé. Ez eredetileg persze nem kidobott pénzt jelentett, de az ablakon szórja ki a pénzt szólással együtt már hasonló értelmet kapott.
Mikor hal valaki szörnyet?
Sokszor hallani a hírekben, hogy egy balesetben valaki szörnyethalt. A halált ilyenkor nem fizikai behatás, hanem a szervezet egy különös reakciója okozza. Sokan azt gondolják, hogy akkor beszélünk szörnyethalásról, ha valamilyen hirtelen, halálos baleset következik be. Az igazság ezzel szemben, hogy ha valaki nagyon gyors lefolyású balesetben hal meg, nincs ideje szörnyethalni sem. Egy tragikus közlekedési balesetben például sokkal hamarabb hal meg az áldozat a hatalmas lassulástól vagy a testét ért ütésektől, mintsem hogy szervezetében felépülhessen a hormonsokk. A szörnyethalás ugyanis csak akkor következik be, ha az áldozat előre látja maga előtt a végzetét, és az idegrendszere ilyenkor olyan abnormális mértékű stresszhormontermelést indít be, amely még azelőtt azonnali szívleállást okoz, mielőtt bekövetkezhetne a végzetes fizikai behatás. Sokemeletes ház tetejéről leugró vagy leeső áldozatnak így a zuhanás látványától már azelőtt megállhat a szíve, hogy leérne a földre. Olyan is előfordul, hogy bár maga a fizikai baleset önmagában nem lett volna végzetes, de a túlzott hormontermelés hatására mégis meghal az áldozat. Azonban nem mindenkinek működik egyformán a szervezete, vannak, akiknél a legreménytelenebb szituációban sem következik be a szörnyethalás, másokra viszont jobban hathat a hormonsokk.
Mi az a tökéletes nyelv?
Tudósok, filozófusok és nyelvészek évszázadokon át keresték az isteni, avagy tökéletes nyelvet. Ma úgy tűnik, hogy ha létezne is ilyen, már nem lenne rá szükség. A bibliai történet alapján az Úr Bábelnél összezavarta a nyelveket, így az addig egyetlen ősi nyelvet beszélő emberek többé nem értették meg egymást. Logikusan adódik a kérdés, hogy mi lehetett az ősi nyelv, amely szükségszerűen istentől származó és tökéletes volt? Platónt viszont az foglalkoztatta, hogy milyen kapcsolat áll fenn a valóság és az azt leíró nyelv között. Azóta is sok filozófusban merült fel a kérdés, van-e olyan nyelv, amely nem önkényesen, hanem a dolgok belső természete szerint nevezi meg azokat. Egy ilyen nyelv ugyanis tökéletesen írná le a világmindenséget, ami kétségkívül vonzó egy filozófus számára. A 16–17. században azonban már nem megkeresni, hanem megalkotni próbálták a tökéletes nyelvet. Azt gondolták, hogy egy egységes, mesterséges
nyelv a megbékélés eszközéül szolgálhat, egyenrangúvá emelve vallásokat, országokat, népeket. A nyelvalkotás iránt elhivatott nyelvészeket és más tudósokat nagy kihívás elé állította egy olyan rendszer létrehozása, amely egyrészt logikus rendben írja le a világ minden elemét, másrészt jól használható a mindennapokban is. Számos ilyen tervezet született, voltak, amelyek a latin ábécé betűire támaszkodtak, mások teljesen új jeleket vezettek be, amelyeket vegyesen használtak volna betűk és fogalmak jelölésére. Számos próbálkozó mellett Bolyai János is alkotott hasonlót, bár nem jutott vele túl messzire. Az első szélesebb körben is elterjedt mesterséges nyelv a Johann Martin Schleyer által 1879-ben megalkotott volapük volt, amelyet egykoron 200 000 fő beszélt. Terjedését nehézkes használata és az eszperantó térnyerése korlátozta. Bár néhány ezren ma is beszélik a volapüköt, igazán népszerű mesterséges nyelvvé egyedül a Lazar Markovics Zamenhof által 1887-re elkészített eszperantó válhatott. Egy jól felépített mesterséges nyelv mentes a bosszantó nyelvtani kivételektől, használata logikus, és sokkal gyorsabban tanulható, mint a hagyománytiszteletből bonyolult természetes nyelvek. Nem utolsósorban egyenrangú kommunikációra ad lehetőséget bármilyen nemzet képviselői között. Bár a 20. század elején az eszperantó igen népszerűvé vált, nemes feladatát mégsem teljesíthette be, ugyanis az angol nyelv néhány évtized leforgása alatt első számú világnyelvvé vált, feleslegessé téve ezzel bármilyen mesterséges segédnyelvet. A világ megértésére törekvő gondolkodók is belátták, hogy a dolgok egy mesterséges nyelvrendszerrel történő leírása magán viselné az adott filozófus anyanyelvét és kulturális környezetét, következésképpen az nem lehet tökéletes és általános. A mesterséges nyelvek szerkesztése így napjainkra megmaradt az érdeklődők különös kedvtelésének.
Vannak, akik nem használnak számokat?
Szinte minden nyelvben megtaláljuk a számokat és a számokkal kapcsolatos fogalmakat, akad azonban olyan népcsoport is, amelynek nincsenek ilyen szavai. Az amazóniai őserdőben elő, nagyjából 350 főből álló piraha népcsoport 300 éve szakadt el egy nagyobb bennszülött csapattól, nyelvük a mura nyelvcsalád utolsó, még élő nyelve. Legnagyobb különlegességüket azonban az adja, hogy nyelvükben nincsenek szavak a diszkrét számok kifejezésére, ennek megfelelően számfogalommal sem rendelkeznek, még a legkisebb számokat sem ismerik. Egyes kutatók szerint a mennyiségről alkotott fogalmaik kimerülnek a „több” és a „kevesebb” megkülönböztetésében, mások azt állítják, hogy van szavuk az egy és a kettő kifejezésére, ezután viszont már becsléssel állapítják meg a mennyiségeket. Akármelyik feltevés is igaz, az biztos, hogy a pirahákat nem érdekli a matematika.
(IPM Extra nyomán)
