Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene naponta megenni?
A WHO ajánlása szerint napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk, de mennyi egy adag, és pontosan mit érdemes enni? A WHO eredeti iránymutatása szerint naponta öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt kell ahhoz elfogyasztanunk, hogy szervezetünkbe egészséges mennyiségben kerüljenek a szükséges vitaminok, nyomelemek és más anyagok. Egy adag nagyjából 80 grammot jelent, de fontos, hogy az öt adagot vegyesen alkossa öt különböző zöldség, illetve gyümölcs. Célszerű különböző színű zöldségeket összeválogatni a napi menühöz, ugyanis a más-más színű növényekben általában különböző összetevők vannak. A legfrissebb kutatások szerint a naponta öt adag helyett hetet kellene fogyasztani egészségünk megőrzéséhez, egyes országokban még ennél is többet irányoz elő a nemzeti táplálkozási útmutatás. A zöldség és a gyümölcs lehetőleg feldolgozatlan legyen, az ajánlások szerint napi egy adag váltható ki gyümölcslével, de csak akkor, ha az nem cukrozott, és tartósítószerektől mentes. A fagyasztott és szárított gyümölcsök is teljes értékűnek számítanak, a fontos anyagok nagy része ezekben is megmarad. Viszonylag kevés a tápanyag a hüvelyesekben, így ezekből maximum napi egy adag ajánlható, a krumpli viszont egyáltalán nem számít bele az adagokba. Ha egyébként kiegyensúlyozott a táplálkozásunk, nincs felső határa az elfogyasztott zöldségeknek és gyümölcsöknek, így jól tesszük, ha nassolásként vagy rágcsálnivalóként is ilyesmit fogyasztunk.
A műanyag vágódeszka tényleg higiénikusabb, mint a fa?
Sokan idegenkednek a fa vágódeszkáktól, mondván, hogy nehéz őket jól elmosogatni, és a rostok között kórokozók szaporodhatnak el. Nincs igazuk.
Akár húst, akár zöldséget vágunk rajta, a vágódeszkán tobzódnak a baktériumok, amelyek a rajta maradt élelmiszer-maradékokból kerülnek rá. A műanyag vágódeszkát használat után a mosogatógépbe tesszük, s úgy tűnhet, hogy tökéletesen tiszta lesz. A fa vágódeszkát azonban csak hideg vagy meleg vízzel szokás elmosogatni, mivel a mosogatógép tönkreteheti. Tény azonban, hogy a fa még ennek ellenére is egyértelműen higiénikusabb, mint a műanyag, mert tannintartalmának köszönhetően antibakteriális hatást fejt ki, amire a műanyag nem képes. Még a mély repedések és barázdák sem válnak a kórokozók melegágyává, mint ahogy attól sokan tartanak, a tanninok ugyanis gyorsan lebontják a baktériumokat. A Német Élelmiszer-technológiai Intézet vizsgálatai szerint a fenyődeszkák felülete még sok használat után is különösen tiszta marad.
Mitől kapunk tengeribetegséget?
Azt talán mindenki tudja, hogy hajón, repülőn, gyorsan kanyarodó autóban egyensúlyszervünk űz velünk csúnya tréfát, de a háttérben álló mechanizmus mégis meglepő. A gyűjtőnéven utazási betegségként emlegetett tünetegyüttes (kinetózis) akkor fordul elő, ha a belső fülben található egyensúlyi érzékszervünk és a szemünk által szolgáltatott információk nincsenek összhangban. Például egy zárt hajókabinban utazva egyensúlyszervünk érzékeli a hullámzást, szemünk azonban nem látja azt, így agyunkba két egymásnak ellentmondó információ jut. Hasonló a helyzet repülőgépen, ha nem látni a horizontot, vagy kanyargós úton haladó autóban, ha nem az ablakon nézünk kifelé, hanem például olvasunk. A teljes látóteret betöltő filmvászon vagy közvetlenül a szemünk elé vetített mozgókép esetében ez fordítva történik, szemünk mozgást érzékel, holott valójában nyugalomban vagyunk. Az eredmény rossz közérzet, émelygés, majd hányás. A háttérben meglepő dolog áll. Az elfogadott hipotézis szerint szervezetünk mérgezés elleni védekező mechanizmusa lép működésbe ilyenkor – tévesen. Az agytörzs egy meghatározott központja felel azért, hogy mérgezés tüneteinek hatására megindítsa a hányást, így távolítva el a mérget a gyomorból. A szem és az egyensúlyérzékelő-szerv egymásnak ellentmondó információit az agy ugyanis úgy értelmezi, hogy hallucinációról van szó, amelyet a leggyakoribb esetben mérgezés okoz, így az agytörzs erre szolgáló központja elindítja a hányás folyamatát. Azonban nem mindenki érintett egyformán a tengeribetegségben. Az emberek nagyjából 33%-a már egészen enyhe mozgás vagy hullámzás hatására rossz közérzetre panaszkodik, erősebb mozgás pedig újabb 33%-nál okoz rosszullétet. A maradék harmad nem hajlamos a tengeribetegségre. Azok, akik súlyos egyensúlyzavarban szervednek, akár egy hosszú tengeri útra is kockázat nélkül vállalkozhatnak, ugyanis ők immunisak a tengeribetegségre, bár könnyen elképzelhető, hogy ez őket nem vigasztalja.
Melyik alma a legegészségesebb?
Európában az egyik legnépszerűbb gyümölcs az alma, a közismert jótékony hatásokon felül egyes fajták azonban még tartogatnak meglepetéseket.
Azon kívül, hogy az alma rendkívül sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, van még benne gyulladáscsökkentő hatású cserzőanyag, méregtelenítő hatású pektin és polifenol minden mennyiségben, mely antioxidáns hatásával a testben előforduló káros anyagokat semlegesíti. Az egyik ilyen antioxidáns a kvercetin, amely segíti a vér oxigénfelvételét, véd a szívinfarktustól, és valószínűleg a rák megelőzésében is hatékony. A kvercetinben különösen gazdag jonagold almával végzett laborkísérletek azt adták eredményül, hogy ez az anyag a vastagbél rákos sejtjeinek számát 43 százalékkal, a máj rákos sejtjeiét pedig 57 százalékkal csökkentette. A régi almafajták a legegészségesebbek – ilyen például a boskoopi szép vagy a téli aranyparmen. Mindkettő különösen sok vitamint és úgynevezett másodlagos növényi anyagcsereterméket tartalmaz. A boskoopi magas pektintartalma még a koleszterint is csökkenti. A magas cserzőanyag-tartalom miatt azonban a régi fajtáknak enyhén kesernyés az ízük, és ezért manapság nem is igazán kedveltek. Noha több ezer almafajta létezik, Európa legtöbb részén ma már csak nagyjából 25-félét termesztenek. Ám ezek közül is akad néhány, amelyről mind a pomológusok (gyümölcskutatók), mind az orvosok úgy gondolják, hogy hatékony eszközök az egészségmegőrzésben. Az egyik ilyen a red delicious (ízletes piros alma), amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, mert sok sejtvédő hatású procianidint tartalmaz, s véredénytisztítóként funkcionál. Az elstar bioaktív enzimeivel és antioxidáns hatásával a gyulladások kivédésében és csökkentésében hatékony. A gála pedig polifenoltartalma révén gátolja a vírusok és baktériumok szaporodását, ezért is javasolják a dietetikusok ezt a fajtát a nátha megelőzésére és leküzdésére. Végeredményben pedig minden almafajta egészséges; egyes vélemények szerint napi egy almával még az Alzheimer-kórt is megelőzhetjük.
Rontja a szemet, ha félhomályban olvasunk?
A régi mondás szerint romlik a szemünk, ha hanyatt fekve vagy félhomályban olvasunk, és az is, ha sokat bámuljuk a tévét vagy a monitort. Egyik állítás sem igaz.
A látászavarok oka általában az, hogy a szemizomzat nem fejlődött megfelelően. Ennek az az eredménye, hogy az észlelt képek nem megfelelő szögben esnek a retinára. Ha a sugártest izomzata túlságosan elernyed, akkor a beérkező fénysugarak nem az ideghártya síkján, hanem még előtte egyesülnek, és az érintett személy életlenül látja a távoli tárgyakat, vagyis rövidlátó. Ha azonban a sugártest izomzata nagyon összehúzódik, a kép az ideghártya mögött képződik, és az eredmény távollátás lesz. Ezeket a látáshibákat a gyerekek szüleiktől genetikailag öröklik, és a külső körülmények csak nagyon csekély mértékben befolyásolják a látás változását. Az intenzív olvasás következtében ugyan előfordulhat, hogy fáradtnak érezzük a szemet, ez azonban nem a szem, hanem az agy igénybevétele miatt érződik így. A szem egészsége szempontjából az is teljesen érdektelen, hogy milyen testhelyzetben olvasunk, annyi viszont bizonyos, hogy a helytelen testtartás bizonyos körülmények között hát- vagy nyakfájást okozhat, ami közvetetten már befolyásolja a látást. Tévhit tehát, hogy a háton olvasás rontja a szemet. A jól elterjedt, de téves „bölcsességek” gyűjteményébe tartozik az is, hogy a félhomályban olvasás rontja a látást, illetve az is, hogy rongálja a szemet, ha közelről nézzük a tévét vagy a számítógép monitorját. A félhomályban való olvasásnál sokkal inkább az agy fárad el a folyamatos koncentrálás miatt, ugyanis ilyenkor nehezebben tudja azonosítani a betűket, és a képernyő előtt is az állandó koncentráció, a ritka pislogás, valamint a sokszor helytelen testtartás okozhat gondot.
A túl sok alvástól öregszik az agy?
Egy a Sleep c. amerikai orvosi folyóiratban megjelent brit tanulmány szerint agyunk teljesítménye jelentős mértékben függ attól, hogy mennyit alszunk.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a középkorú emberek agyában felgyorsulnak az öregedési folyamatok, ha változtatnak addigi alvási szokásaikon, és éjszaka többet vagy kevesebbet alszanak, mint a javasolt 6-8 óra. A tudósok szerint gondolkozó szervünk akár 4-6 évet is öregedhet idő előtt. A még most is folyó tanulmány adatait 10 000 londoni alkalmazott 26 éve folyó utókövetéses vizsgálatából nyerték. A súlyosabb következményeket a túl kevés alvás okozza: aki nem szán elég időt az éjszakai nyugalomra, bizonyíthatóan gyengébb agyi teljesítőképességgel számolhat, hiszen így az agynak nem marad elég ideje arra, hogy az újonnan szerzett tudást feldolgozza és tárolja. A tanulmány másik megállapítása, hogy az állandó alváshiány akár még az egészségre is káros lehet: duplájára növeli a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét. A New York-i Columbia Egyetem orvosi központjának további megállapítása, hogy azok a fiatalok, akik mindig eleget alszanak, lényegesen ritkábban szenvednek depresszióban, mint azok a tinédzserek, akik átmulatják az éjszakát.
Mi okozza az aranyeret?
Az orvostudomány számos okot említ az aranyér kialakulásával kapcsolatban, van egy azonban, ami elsőre meglepően hangozhat. Adott esetben az angol WC használata is kockázati tényező lehet.
A végbélnyílás falában elhelyezkedő vénák gyulladása, sérülése civilizációs betegségnek tekinthető, ugyanis a helytelen és rendszertelen táplálkozás, a kevés testmozgás, a sok ülőmunka mind jelentősen növeli a kialakulás kockázatát. A kutatások azonban arra is rámutattak, hogy az ülő testhelyzet korántsem ideális a székletürítéshez. Az evolúció során a belek a guggoló helyzetű ürítéshez alkalmazkodtak, ülő helyzetben ugyanis csak néhány száz éve végezzük nagydolgunkat. A bélrendszer utolsó traktusában található hajlat álló helyzetben teljesen elzárja az utat, guggoló helyzetben viszont teljesen kinyílik. Ülő helyzetben csak részben nyílik ki, így az ürítéshez jóval nagyobb és hosszasabb erőkifejtésre van szükség, mint természetes, guggoló tartás esetén. A nagyobb erőlködés pedig az erek nagyobb duzzanatával, igénybevételével jár, amely egyenes utat jelent az aranyér kialakulásához. Nem biztos azonban, hogy érdemes visszatérni az elsősorban a balkánon népszerű pottyantós megoldásokhoz, a kérdés szakértői szerint elég az is, ha a vécécsésze elé helyezett sámlira rakjuk lábunkat, így térdeinket némileg felhúzva székelhetünk, megközelítve a természetes testhelyzetet. Érdemes azonban ügyelni a rostgazdag táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztására és a rendszeres testmozgásra is.
Honnan ered a medicinlabda neve?
A szó szerint gyógylabdának fordítható név nem véletlen, az eszközzel végzendő gyakorlatokat ugyanis gyógyulni vágyóknak írták elő valaha. A medicinlabda felépítése és elnevezése is kilóg a legtöbb labda és más sportszer közül. A körülbelül 35 centiméteres átmérőjű, tömött labda 1 és 10 kilogramm közötti tömegű lehet, a vele végzett gyakorlatok hatékonyabban segítik elő az izmok erősítését és nyújtását, mint a szabadon végzett tevékenységek. A sportszer első dokumentált használata 3000 évvel ezelőttre datálódik, a leírásban perzsa birkózók végeztek gyakorlatokat homokkal töltött labdákkal. Az eszközt később Hippokratész is leírta, rehabilitációs terápiájában előre és hátra kellett dobni a szintén homokkal töltött nehéz állatbőr gömböket. Használata a 19. században már általánossá vált, a vele végzett gyakorlatokat kitűnő eszköznek tartották az egészség megőrzéséhez. A szállóige szerint, aki medicinlabdázik, annak nem kell orvosság, vagyis a legjobb orvosság a medicinlabda. A labdát ma is alkalmazzák rehabilitációs célokra, így nevének eredeti jelentése ma is érvényes. (IPM Extra nyomán)
