Miért vannak pettyek a katicákon?
Az egyik legkedvesebb bogárfajta egyúttal az egyik leghasznosabb is. De miért vannak rajta pettyek? A legismertebb és legelterjedtebb katicafajta a hétpettyes katica (Coccinella septempunctata), amely nem véletlenül vált szinte az egész világon a gyerekek kedvencévé. A rendkívüli szépségű bogár szívesen mászik az emberek kezére, majd tovaröpül, nem csíp, nem harap, ráadásul nagyon hasznos. Már lárvakorában rengeteg, akár ezer levéltetvet is elfogyaszt, ha viszont nem talál mást, bármilyen apró rovarral beéri. A bebábozódás után már kifejlett katicaként folytatja a levéltetvek pusztítását, így az ökológiai gazdaságok előszeretettel alkalmazzák őket biológiai védekezésre. Számos katicafajt ismerünk (csak Magyarországon 80-féle él), de szinte mind valamilyen élénk színt visel a hátán. A feltűnő külső magyarázata a védekezés, ugyanis a katica ezzel jelez a bogarakra vadászó madaraknak. Íze ugyanis rossz, akár enyhén mérgező is lehet, így az a madár, amelyik egyszer megeszi, egy életre megjegyzi, hogy ehhez a mintázathoz egy olyan bogár tartozik, amelyet nem érdemes megfogni. A katica más módon is védekezik, ha veszélyt érzékel: halottnak tetteti magát, végső esetben pedig sötét színű, keserű testnedvet bocsát ki, amely szintén figyelmeztető lehet arra nézve, hogy nem jó vacsora. Az, hogy a pettyek száma a katica életkorát jelzi, tévedés, a két pettyel rendelkező példány egyszerűen egy másik fajhoz (Adalia bipunctata) tartozik, és a katicák egyébként sem élnek háromnegyed évnél tovább, ugyanis petéik lerakása után elpusztulnak. Az utóbbi években egyre többen féltik a kedves hétpettyes katicákat a 2000-es évek elején Európába behurcolt sárga hátú ázsiai katicabogártól (harlekinkatica, Harmonia axyridis), az ugyanis ugyanolyan életmódot folytat, mint hétpettyes társa, de sokkal gyorsabban szaporodik, így agresszív terjeszkedésével kiszoríthatja a többi, őshonos fajt az élőhelyekről.
Meddig él az elefánt?
Az egerek 1-5 évig, a kutyák általában 10-14 évig, a tehenek viszont áltagosan csak 7 évig élnek. De meddig él az elefánt? Általában 50-70 évig él egy elefánt, de ez nagyban függ a külső körülményektől is. A vadonban gyakran 40-50 évet sem élnek meg, van, hogy azért pusztulnak el, mert kihullik a foguk, és nem tudják megrágni a táplálékul szolgáló növényeket. Az állatkertekben, ahol gondosan ápolják őket, és figyelnek az egészségükre, elélhetnek akár 70 évig is. Hasonlóan magas kort élhetnek meg a munkára idomított, fogságban tartott ázsiai elefántok, mert ugyan dolgoztatják, de munkájuk miatt egyúttal meg is becsülik őket, gazdáik gondosan foglalkoznak velük. A vadon élő ázsiai elefántoknak viszont csak a fele él meg 15 évesnél magasabb kort, de haláluk nem természetes módon következik be. Bár a Természetvédelmi Világszövetség az ázsiai elefántot veszélyeztetett fajként tartja számon, az illegális vadászok egyre fiatalabb egyedeket ejtenek el, így egyre kevesebb az esély arra, hogy magas kort érjenek el.
Mióta adnak a kutyákra nyakörvet?
Az első nyakörvábrázolás időszámításunk előtt 2000 környékéről származik, később azonban találkozhattunk a kutyák épségét védő, vagy gyémántokkal kirakott díszes nyakörvekkel is. A világ legrégebbi, név szerint is ismert kutyaimádója II. Antef ókori egyiptomi uralkodó volt, aki i. e. 2172 és 2021 között regnált Felső-Egyiptomban, sírhelye pedig Luxor város at-Tarif városrészében található. Sírjának egy részén négy kutya látható, ezek közül az egyiket név szerint is ismerjük (Behka). Egyértelműen felismerhető az állatokon a széles nyakörv. A Kairóhoz közeli híres egyiptomi nekropoliszban, a szakkarai nagy állattemetőben is rengeteg kutyaábrázolás található. Közülük soknál egyértelműen kivehető, hogy az állatokat pórázon vezetik. A nyakörvek és pórázok valószínűleg bőrből készülhettek, többet gazdagon díszítettek is, egyeseken még az állat neve is szerepelt, például „A bátor” vagy „A mihaszna”. A nyakörvek és pórázok vélhetőleg arra szolgáltak, hogy az állatokat vadászatra idomítsák, illetve, hogy a háznál tartsák őket. Az ókori Görögországból származó írásos emlékek is tesznek említést nyakörvekről, ezek azonban kimondottan arra szolgáltak, hogy megóvják a kutyák nyakát a ragadozó állatok halálos kimenetelű támadásaitól. Az európai reneszánszban a kutya új szerephez jutott: az emberek felfedezték az ölebet: az állatokat egyre inkább státuszszimbólumként tartották. Ehhez igazodva ebben az időben nagyon értékes, részben gyémántokkal kirakott nyakörveket is adtak rájuk. A legtöbb embernek, illetve négylábúiknak azonban sima kötéllel, lánccal, majd később egyszerű bőr nyakörvvel kellett beérnie.
Melyik volt a világ legidősebb élő állata?
Csak akkor vették észre, hogy a sellőkagyló több mint 500 éves, amikor már elpusztították. A képen látható kagyló kibírt pár évszázadot. A világ legidősebb élő állata volt ugyanis, amíg a kutatók 507 évesen el nem pusztították. A sellőkagylót 2006-ban húzták fel az Atlanti-óceán északi részének mélyéről egy kutatóhajó fedélzetére, és csak a boncoláskor vették észre, hogy a kagylóhéjon mennyi gyűrű van, jelezve, hogy milyen kort élt meg az élőlény. A kutatók a Ming nevet adták neki, annak a kínai dinasztiának a nevét, amely akkor uralkodott, amikor a kagyló született.
Melyik a világ legkisebb békája?
Pápua Új-Guineán 2009-ben fedezték fel a világ legkisebb békafaját, amely egyben az egyik legkisebb gerinces élőlény is. Az amaui minibéka (Paedophryne amauensis) névre hallgató állat kifejlett példánya mindössze 7,7 milliméter nagyságú, ezzel előkelő helyen van a világ legkisebb gerinceseinek listáján is. Eddigi ismereteink szerint csupán a mélytengeri ördöghal hímjei kisebbek nála, 1-1,5 milliméterrel. Az amaui minibéka különlegessége, hogy testméreténél akár harmincszor nagyobbat is tud ugrani, így egyetlen elrugaszkodással akár 23 centit is előrehaladhat.
Miért mozog folyamatosan a nyulak orra?
A házinyulak és a vadnyulak az orruk segítségével tájékozódnak a körülöttük található dolgokról. Orruk az állatvilág legfejlettebb érzékszervei közé tartozik. A nyulak nemcsak folyamatosan dörzsölik az orrukat, hanem állandóan mozgásban is tartják. Erre egyrészről azért van szükségük, mert légzésükkel a testhőmérsékletüket is szabályozni tudják, a levegővételek számát egy perc alatt 30 és 60 között tudják alakítani, a szívverésüket pedig 130 és 325 dobbanás között tudják beállítani. Mindenekelőtt azonban az orruk, annak százmillió idegsejtjével, a legfontosabb eszköz a túlélésükhöz. A nyulak számos állat számára ideális áldozatnak számítanak, mert a menekülésen kívül mással nem tudnak védekezni. Ők az orrukkal látnak, vagyis a szaglásukkal tartják szemmel a környezetüket: élelmet, fajtársakat, lehetséges veszélyforrásokat. Az orr mozgatása ahhoz hasonlítható, ahogyan az emberek folyamatosan körbenézegetnek maguk körül – az orr dörzsölése pedig a szempillánk folyamatos csukogatásához hasonlítható. Ahogyan az embereknél a pislogás tartja tisztán a szemet, a nyulaknál az orr tisztogatása biztosítja a szaglószerv folyamatos élességét, és ez teszi lehetővé, hogy mindig éberek legyenek.
Hogyan gyászolnak az állatok?
Az állatok számára is minden megváltozik, ha egy hozzájuk közel álló fajtársuk vagy ember távozik az élők sorából. Ha egy elefántcsorda tagja meghal, a többi elefánt megpróbálja a hatalmas testet újra felállítani. Végül elfogadják a halált, és virrasztást tartanak: napokon keresztül visszatérnek az elhullott csordatag mellé. Ha egy majomanya veszti el kölykét, nagy elválási fájdalom figyelhető meg rajta. A páviánok addig hordják körbe halott kölyküket a hátukon, ameddig csak lehet. Ha pedig egy majom haldoklik, a közel álló fajtársak feltűnően többet simogatják, mint egyébként. A csimpánzok haláltudata és gyásza is nagyon fejlett, sokkal fejlettebb, mint korábban gondolták. Megfigyelések arra engednek következtetni, hogy előre érzik a hozzátartozóik halálát. És a háziállataink? Számos kutya és macska válik feltűnően csendessé, ha elveszíti gazdáját, visszahúzódik, és egy darabig az ételhez sem nyúl.
Mit tegyünk, ha ránk támad egy cápa?
A cápát valamilyen oknál fogva emberemlékezet óta úgy tartjuk számon, mint gonosz emberevőt, valójában azonban nem igazán szereti az emberhúst. Cápaveszélyes területnek számít Dél- és Kelet-Ausztrália, Dél-Afrika, Kalifornia, Hawaii, Florida és Brazília. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fürdőzhetnénk ezeken a helyeken, ugyanis annak a valószínűsége, hogy ránk támad egy cápa, harmincszor kisebb, mint hogy villám csapjon belénk. Ha mégis cápabaleset történik, vélekednek a kutatók, az többnyire félreértésből, vagy az ember helytelen viselkedéséből adódik. Világviszonylatban körülbelül 40 milliárd fürdőzőre átlagosan öt baleset jut évente. Ez tehát minimális kockázatot jelent, de mégis érdemes feltenni a kérdést: hogyan lehet teljesen kizárni egy ilyen eshetőséget? Az a legjobb, ha kerüljük a cápákkal való találkozást – ez pedig azt jelenti, hogy sötétedéskor, a cápák vadászidejében ne fürdőzzünk, vagy ha mégis, akkor leginkább csoportosan menjünk a vízbe, mert a cápák a több fürdőzőt egy nagy lényként érzékelik, és nem támadnak rá. Ne viseljünk csillogó ékszereket sem, amelyek felkelthetik a figyelmüket. Ha mégis a jellegzetes háromszög alakú uszonyt látjuk közeledni a víz színén, nem kell rögtön pánikba esni. A több mint 400 cápafajból összesen három part mellett élő faj lehet veszélyes az emberre – a nagy fehér cápa, a tigriscápa és a bikacápa. Általánosságban a legfontosabb szabály az, hogy minél nyugodtabban és megfontoltabban mozog az ember a vízben, annál érdektelenebb a ragadozó számára. Ennek oka, hogy a cápák vadászösztönét kiváltó kulcsinger a lubickolás és az úszás közben megnövekedő pulzusszám, mert a szívverésünk által keltett hanghullámok az állatot a bajba került hal vergődésére emlékeztetik. Tehát ha cápa közeledik, azonnal hagyjuk abba az úszást, vegyünk fel függőleges testhelyzetet, a lábainkat mereven lógassuk a vízbe, és várjunk, míg a cápa továbbmegy a maga útján.
Melyek a legokosabb állatok?
Azt mindenki tudja, hogy a kutyák, a majmok vagy a delfinek nagyon okosak, de milyen okos egy varjú, egy pók vagy egy varánusz? Egy összeállítás szerint az új-kaledón varjú az egyik legokosabb az állatvilágban, állítólag egy ötéves gyermek szintjén képes problémákat megoldani. Egy kísérlet során összetett logikai műveletsort hajtott végre több eszköz megfelelő használatával, hogy hozzájusson táplálékához. Egyes varánuszfélék hatig tudnak számolni, amire meglepően kevés állat képes, az ugrópókok pedig kísérleti alapon dolgozzák ki, hogy melyik zsákmány elejtéséhez melyik stratégia a legjobb, ami szintén igen magas intelligenciára utal. A vándorpatkányok szinte egyedüliként képesek időintervallumok kezelésére, például pontosan megtaníthatók arra, hogy mennyi 15 másodperc. Az afrikai szarvascsőrű madár azon kevesek egyike, amely más nyelveket is megért, például képes értelmezni a Diána-cerkóf majmok vészjelzéseit, és csak azokra reagál, amelyek saját magára is veszélyt jelenthetnek.
Miért olyan nehéz lecsapni a legyet?
Aki próbálta már lecsapni a szobában zümmögő legyet, tudja, hogy milyen nehéz dolog. A légy szeme alapvetően különbözik a miénktől. Sokkal alacsonyabb a felbontóképessége, ugyanis a mikroszkópos fotón is jól látható apró alkotóelemei, az egyszerű szemek csak egy-egy képpont érzékelésére alkalmasak, így a légy nagyjából úgy lát, mintha mi egy erősen felnagyított, pixeles fényképet szemlélnénk. Cserébe a két szem lefedi szinte az egész teret a légy körül, ez tehát az egyik kulcsa, hogy bármilyen irányból indítsuk is megsemmisítő csapásunkat, nem maradhatunk észrevétlenül. A másik kulcs a feldolgozás sebességében és a mozgásérzékelésben rejlik, míg ugyanis az ember másodpercenként csak 24 képet tud elkülöníteni, egy légy több mint tízszer annyit. Így még a legerősebb csapásunk is nevetségesen lassú kísérlet a légy szemszögéből, és bár csak elnagyolt képpontokat lát, időben érzékeli a közeledő veszélyt ahhoz, hogy reagálni tudjon. Ha mégis le akarjuk győzni a legyet, akkor érdemes hosszú szárú légycsapót használni, ezt meglendítve ugyanis olyan sebességre gyorsíthatjuk a végét, amely már összemérhető a légy reakcióidejével. Kihasználhatjuk azt az egyszerű tényt is, hogy a légy csak enyhén előrefelé-felfelé tud álló helyzetéből felszállni, (oldalazva vagy hátra nem), így ha szemből csapunk, akkor jó eséllyel pont belerepül a támadásunkba.
Melyik állatnak van a legtöbb lába?
Vajon hány lába van egy százlábúnak? És egy ezerlábúnak? A legtöbb százlábúnak 15-17 pár lába van, de akad olyan is, amely 101 pár, azaz 202 lábbal rendelkezik. Mégsem ezek az állatok a lábrekorderek, ugyanis az ezerlábúak osztályába tartoznak olyan állatok is, amelyeknek 500nál is több lába lehet. A legtöbbjüknek persze ennél jóval kevesebb van, a rekorder azonban az a Kaliforniában 1928-ban leírt faj, amelynek 375 pár, azaz kereken 750 lába van. Felfedezése után évtizedekig nem bukkantak a nyomára, de 2006-ban újra megtalálták.
Miért isznak a repülőkutya-félék a levegőben?
Ofer Levy természetfotós derékig áll Sydney egyik elővárosában, Parramatta egyik parkjában a város nevét viselő folyóban, hogy megörökítse azt a rendkívüli látványt, ahogy egy szürkefejű repülőkutya mélyrepülésben ront rá a vízre, elhúz a vízfelszín felett, s hosszú nyelvével felfogja a felspriccelő vízcseppeket. Ezzel a gyors és egyben zseniális ivási technikával védi magát a pitonok és krokodilok támadásai ellen, amelyek a part közelében leselkednek. Ezenkívül túl gyenge is lenne ahhoz, hogy álltában oltsa szomját: lábszárainak és lábfejeinek csontjai és izomzata csak arra fejlődött ki, hogy megtartsa őt, ha fejjel lefelé lóg egy fán. Járásra, futásra vagy állásra viszont már évezredek óta nem használja őket, így kénytelen repülés közben inni.
Vannak olyan állatok, amelyek soha nem alszanak?
Hogy miért és hogyan alszanak az élőlények, még mindig nem teljesen felderített terület. Biztosnak tűnik azonban, hogy az alvás az állatok számára is fontos a túlélés szempontjából. Az alvás mennyisége és mélysége azonban nagyon különböző lehet. Igen alacsony alvásigényű állat például az okapi. A rejtőzködő zsiráfféle a közép-afrikai őserdei régióban él, és egyszerre mindig csak 30 percet alszik, hat óra alatt összesen négy vagy öt alkalommal. Az Észak-, illetve Közép-Amerikában őshonos, de Európában is megtalálható ökörbéka viszont állítólag tartósan is jól bírja alvás nélkül. Tudományosan még nem tisztázott, hogy ez hogy lehetséges.
