A szerb képviselőház szerdai ülésén felmentette tisztségéből Nata Mesarovićot, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét. A javaslatra a hatalmi koalíció 138 képviselője szavazott, a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt 45 képviselője viszont ellenezte azt. A parlament a Bírósági Felső Tanács indítványára foglalkozott a kérdéssel. A tanács az indítványt a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntése értelmében fogalmazta meg, mely szerint Mesarovićot a törvény egy alkotmányellenes rendelkezése révén választották meg erre a tisztségre. A semmítőszék eddigi elnöke ezzel, mellesleg, a Bírósági Felső Tanács vezetői funkcióját is elveszítette, az érvényben lévő jogszabály ugyanis kimondja, hogy a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke egyben a tanács vezetője is. A dolgok jelenlegi állása szerint Mesarović továbbra is a semmítőszék bírója marad majd, s harmadfokú büntetőjogi eljárásokkal foglalkozik. A liberálisok és a demokraták a parlament szerdai határozatát politikai döntésnek minősítették.
CSAK BÍRÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSSAL
A képviselők elfogadták a Katonai Biztonsági Ügynökség (VBA) és a Katonai Tájékoztatási Ügynökség (VOA) működéséről szóló törvény módosítási javaslatát is, melynek értelmében csak bírósági jóváhagyással adhatja ki a VBA igazgatója a jövőben a kommunikáció elektronikus nyomon követésére irányuló utasításokat. A hatalmi pártok mellett az ellenzék nagyobbik része is támogatta a javaslatot, egyedül a Szerbiai Demokrata Párt tíz képviselője szavazott az ellen, hét további képviselő pedig nem kívánt élni a szavazás lehetőségével. A törvénymódosítás értelmében a fellebbviteli bíróság által fedett területeken is a Felső Bíróságnak kell jóváhagynia majd ezeket az utasításokat. A kommunikáció nyomon követése alatt a hívott számok listájának és a hívások időtartamának az adatait érti a jogszabály, nem a beszélgetések lehallgatását. Az eddigiekben az volt a gyakorlat, hogy a Katonai Tájékoztatási Ügynökség igazgatója saját döntése alapján juthatott hozzá ezekhez az információkhoz, a megfigyelésnek e módját azonban az alkotmánybíróság 2012. június 1-jén betiltotta. Saša Janković ombudsman javaslatára a katonai szolgálatok a hatáskörüket nem érintő megszerzett információkat csak súlyos bűncselekmények vagy állambiztonsági ügyek esetében adhatják át a rendőrségnek és az állam más biztonsági szerveinek.
JÖHET AZ ÁRAMLAT
A gyorsított eljárással történő telek kisajátítást is előirányzó, s ezáltal a közvéleményben számos vitát kiváltott Déli Áramlatról szóló törvényt is megszavazták a képviselők. A javaslatot a hatalmi pártok mellett a DP és az SZDP is támogatta, az LDP és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői azonban ellene szavaztak. A törvény a Déli Áramlat kiépítését közérdekként kezeli, mely 1,7 milliárd eurós beruházást jelent. Az újvidéki székhelyű Déli Áramlat Társadalmi Vállalat válik majd a mintegy tízezer érintett parcella tulajdonosává, mégpedig a kisajátítással kapcsolatos döntés meghozását követő hét napon belül. A Srbijagas és az orosz Gazprom közös vállalatáról van szó, az előbbi 49, az utóbbi pedig 51 százalékos részesedéssel rendelkezik a társadalmi vállalatnál. A jogszabály szerint a kisajátított területekért fizetett összegek nem lehetnek alacsonyabbak a piaci áraknál. A Déli Áramlat építési munkálatai még 2013 első negyedében kezdetüket veszik, erre a célra már 105 millió dinárt elkülönítettek.
