Szerdán késő délután Brüsszelben sor került Tomislav Nikolić és Atifete Jahjaga szerb, illetve koszovói államfők előzetesen történelminek nevezett találkozójára. A felek először külön-külön ültek tárgyalóasztalhoz Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, majd később mindhármuk részvételével közös tárgyalást ejtettek meg. Egyébként tegnap, a Nikolić–Jahjaga-találkozó napján volt a kudarcba fulladt 1999-es rambouillet-i béketárgyalások tizennegyedik évfordulója.
Tomislav Nikolić a beszélgetések után a sajtónak nyilatkozva elmondta: igyekezett Jahjaga asszonnyal megértetni, hogy ha Koszovó továbbra is ragaszkodik államiságához, akkor a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd nem hozhat eredményt.
– A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd támogatásának érdekében már két hónapja jeleztem, hogy beszélgetni kívánok Jahjaga asszonnyal, aki mint kiderült, sajnos továbbra is ragaszkodik a tankönyvek emberi jogokról szóló meséihez, valamint ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó csakis két független államként működhet együtt. A szerb alkotmány értelmében az ország kül- és belpolitikája a szerb kormány kezében van. Az én feladatom ellenőrizni, hogy a kormány a Koszovóról szóló határozat mentén jár-e el, a tárgyalásokban nem veszek részt. Egyértelművé vált, hogy a Szerbiát képviselő tisztségviselőkkel tárgyalók ragaszkodnak Koszovó államiságához. Ezt így nem lehet folytatni. Mindenki számára legyen világos: a találkozót nem azért kezdeményeztem, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét. Soha életemben nem adnám fel a küzdelmet és nem ismerném el Koszovó államiságát – összegezte Nikolić.
Az újságírói kérdésre, hogy a jövőben is tárgyalóasztalhoz ül-e Jahjagával, Nikolić közölte, ez még nem biztos.
– Ha operatívan kellene valamit elvégezni, akkor közös témákat kellene találnunk. Az is rendben lenne, ha csak azért találkoznánk, hogy én elismételjem, Koszovó Szerbia része, Jahjaga asszony pedig ragaszkodjon ennek az ellentétéhez. Elvégre Észak- és Dél-Korea képviselői is rendszeresen találkoznak, köszöntik egymást, majd mindenki megy tovább a saját útján. Drága időt vesztegetünk el, a világ pedig nem vár ránk – fogalmazott Nikolić.
Ivan Mrkić szerb külügyminiszter kijelentette: Nikolić és Jahjaga találkozója a szerb államvezetés Koszovóval kapcsolatos egységét támasztja alá. A cél: alkalmazni a Szerbiai Képviselőház Koszovóról szóló határozatát, szögezte le Mrkić, hozzátéve: a szóban forgó dokumentum a koszovói albánok érdekeit ugyanúgy szem előtt tartja, mint a szerb közösségét. A szerb külügyminiszter szerint Szerbia Koszovóval kapcsolatos hatékony lépései miatt az ország hatalmas esélyekkel nyerheti el idén a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője szerint a tegnapi találkozó kedvező jel Koszovó számára, és Szerbia európai integrációs törekvését is segíti. Ugyanakkor a találkozó Koszovó közvetett elismerését jelenti, szögezte le Lunacek.
– A találkozó a Nyugat-Balkán stabilizációs és megbékélési folyamatának a csúcsát jelenti. Koszovó öt évvel ezelőtt kikiáltott államisága óta szerb és koszovói államfő még soha nem találkozott egymással. A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, valamint ez a találkozó mindkét fél számára hasznos az EU felé vezető úton. – nyilatkozta Lunacek.
Jelko Kacin, az EP szerbiai jelentéstevője szintén elégedett a Nikolić–Jahjaga-beszélgetés megszervezésével, amely szavai szerint a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat normalizálódását szolgálja. Kacin meg van róla győződve, hogy a találkozó tovább erősíti a szerb és koszovói kormányfők folytatta legmagasabb szintű párbeszédet. Szerbia és Koszovó regionális együttműködésre kényszerül a gazdaság és a politika tekintetében is, érvelt Kacin, nyomatékosítva, hogy egyebek mellett ez szolgálja a Koszovóban élő szerb közösség érdekeit.
Leon Kojen, a Belgrádi Egyetem Filozófia Karának professzora, a Prishtinával párbeszédet folytató belgrádi tárgyalócsoport volt koordinátora az esemény előtt a B92 RTV-nek nyilatkozva kifejtette: ha Nikolić Jahjagával beszélgetve az eddigi szerb Koszovó-ügyi politikát nyomatékosítja, akkor Szerbia folytatja végzetes útját. Pedig a mozgástér igencsak tág: az illetékesek megfontolhatnák egy Koszovóról és egy új alkotmányról szóló referendum lehetőségét, fejtette ki Kojen, aki szerint a találkozót nem kellene történelminek nevezni, szerinte itt csupán protokollról van szó.
– Szerbia eddig kétszer kapott esélyt a koszovói kérdés tartós megoldására: akkor, amikor Zoran Đinđić megnyitotta ezt a témát és akkor, amikor Ahtisaarival tárgyalva az országnak sikerült útját állnia a Nyugat tervének, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be. A mostani Koszovó-politikát Boris Tadić fogalmazta meg. A Koszovó-terv nem más, mint Szerbia európai integrációs óhajának a megerősítése. Nikolić sokkal alkalmasabb tárgyalófél Ivica Dačićnál és a politikai autoritása is nagyobb. Ennek ellenére nem vagyok benne biztos, hogy a találkozó mentén történik-e majd bármiféle jelentősebb lépés, vagy fordulat. Ez csak az első volt az EU tervezte találkozók közül, amelyek során kikristályosodik Nikolić és Koszovó pozíciója. A szerb államfő volt az, aki a parlamenti választások után a legtöbbet beszélt Koszovó témájáról. Ugyanakkor az ő nyilatkozataiban voltak megfigyelhetőek a legnagyobb kilengések. Az ENSZ előtt sokkal radikálisabban fogalmazott, mint mondjuk, ahogyan a Koszovóról szóló határozat fogalmaz a témában. Nikolić retorikája a Tadić Koszovó-politikájával való szakítást sejtette. Sajnos ez végül mégsem következett be – részletezte Kojen.
