A bányaiparban érdekelt befektetők nem támogatják a földtani felmérésekről és bányászatról szóló törvénytervezet munkaváltozatát – vált világossá a dokumentum első közvitáján. A beruházók főleg azt kifogásolják, hogy a törvénytervezet értelmében a stratégiailag jelentős ásványi anyagok felkutatásának és kiaknázásának folyamatában az állam kötelező stratégiai partneri szerephez jutna. Stratégiailag fontos ásványi anyagként a szenet, a kőolajat, a földgázt, az aranyat, az ezüstöt, a rezet, az ólmot, a cinket, a molibdént, a nikkelt, a lítiumot, a foszfátokat és a fluoridot határozták meg.
A beruházók és a szakemberek szerint egy ilyen megoldás elrettentheti a külföldi befektetőket. A közvitán felszólalók azzal sem értenek egyet, hogy a dokumentum értelmében a beruházók csak öt évre kapnának engedélyt a kiaknázásra. A törvénytervezetben megszabott bányailletéket pedig magasnak tartják a témában érintettek.
Rade Jelenković, a Belgrádi Egyetem Bányászati-földtani Karának professzora szintén úgy véli, hogy a bányailletéket mindenféleképpen csökkenteni kellene, ellenkező esetben a törvénytervezet elfogadása esetén senki nem ruházna be a bányaiparba Szerbiában. Jelenković azt is megemlítette, hogy a törvénytervezetből nem derül ki kellőképpen, milyen elv és ütem mentén kívánják az illetékesek meghatározni a bányailletéket, amelyet a professzor szerint legalább öt évre vonatkozólag kellene megszabni.
Nikola Tomašević ügyvéd, a Rokvul vállalat jogi képviselője szintén úgy véli, hogy ilyen formájában a törvénytervezet jelentősen megnöveli az ásványi anyagok kiaknázóinak költségeit. Az sem derül ki, hogy a stratégiailag jelentős ásványi anyagok kiaknázása előtt pontosan milyen tartalmú stratégiai partneri szerződést kellene a vállalatoknak aláírniuk az állammal, hangsúlyozta Tomašević.
Ugyanígy vélekedik Dragoslav Božović is, a Srbija-nikl igazgatója, mondván: a törvénytervezet írói nem részletezték, hogy minek kellene a partneri viszonyról szóló szerződésben szerepelnie. Božović azt is kedvezőtlen megoldásnak tartja, hogy a kiaknázási engedélyek csupán öt évre szólnának, hiszen ez nem teremt biztonságos és kiszámítható körülményeket a beruházók számára.
