A belgrádi első számú Alapfokú Bíróság vizsgálóbírája pénteken hallgatta meg Boris Tadićot, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnökét, aki ellen Aco Tomić nyugalmazott tábornok nyújtott be magánvádat, még 2004-ben. Tomić azzal terheli Tadićot, hogy 2003-ban védelmi miniszterként felhatalmazás nélkül nyugdíjaztatta őt a Szablya fedőnevű akció idejében, hozzájárulva így ahhoz, hogy Tomićot is letartóztassa a rendőrség.
A Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolása után elrendelt rendkívüli helyzet idejében Tadić védelmi miniszterként megkerülte hatáskörét, és rendeletet hozott Tomić rendkívüli nyugdíjaztatásáról – fogalmazott magánvádjában a nyugalmazott tábornok, aki a szóban forgó időszakban a katonai biztonsági szolgálat vezetője volt.
Tadić a bíróságon kifejtette: Tíz év eltelte után is úgy véli, hogy jogos és törvényes volt nyugdíjaztatni Tomićot.
– Nem gondolom, hogy tévedtem volna. Ha azt mondom: természetes, hogy teljes mértékben igazam van, akkor nem vélem úgy, hogy tévedtem. Ez így logikus – nyilatkozta Tadić a meghallgatás után a bíróságon összegyűlt újságíróknak.
A kérdésre válaszolva, hogy hogyan vélekedik arról, hogy az ügy idén március végén vagy április elején teljesen elévül, Tadić kifejtette: erről nem gondolkodik. Mindig eleget tett a bírósági idézéseknek, más ügyekben is, sőt, ha kellett, akkor büntetést is fizetett –mondta a DP tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: még államfőként sem lehetetlenítette el a bíróságok munkáját, éppen ellenkezőleg, segítette azt.
Az ügyben eljáró vizsgálóbíró Tadić meghallgatása után dönti el, hogy vizsgálati eljárás elindítását rendeli-e el a szóban forgó személy ellen.
Tomić nem jelent meg a bíróságon, ügyvédje, Goran Petronijević, azonban igen. A nyugalmazott tábornok jogi képviselője úgy véli, hogy Tadić számlájára írandó az ügy eddigi elhúzása. Tadić elnöki immunitása mögé bújva kerülte el az ügy korábbi elindítását – hangsúlyozta Petronijević.
– Valóban a teljes elévülés fenyeget. Ugyanakkor, ha a bíróság hatékonyan és gyorsan jár el, akkor még be lehet fejezni az ügyet. Tadić 2003-ban azért nyugalmaztatta ügyfelemet, hogy a civil rendőrség tartóztathassa le, és ne a katonai rendőrség. Tadić ezzel visszaélt helyzetével, hiszen a nyugalmazásról egyedül az akkori államfő dönthetett volna. Az akkori védelmi miniszter indokolatlan bűnüldözésnek tette ki ügyfelemet. Ezzel súlyosan csorbította jogait, és hatalmas kárt okozott neki – nyilatkozta Petronijević.
Tomićot a Đinđić elleni merénylet elkövetésének, illetve tervezésének egyik gyanúsítottjaként tartóztatták le a Szablya fedőnevű akcióban. Száz napot töltött előzetes letartóztatásban, az ügyészség azonban bizonyíték hiányára hivatkozva nem emelt ellene vádat. Később 3 millió dinár kártérítést kapott az előzetes letartóztatásban töltött időszakért.
Szabadlábra helyezését követően a nyugalmaztatásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. Az ügyben eljáró bíróság helyet adott keresetének, és semmisnek nyilvánította a Tomić nyugalmaztatásáról szóló rendeletet. A tábornokot nem sokkal később ismét nyugalmazták, de akkor már azért, mert teljesítette az ehhez szükséges feltételeket.
Tomić Dušan Mihajlović, az akkori belügyminiszter, Vladimir Popović, a szerb kormány tájékoztatási irodájának akkori vezetője és Branko Krga, a Jugoszláv Hadsereg akkori vezérkari főnöke ellen is magánvádat nyújtott be. Ezek az ügyek szintén elévültek. A szóban forgó három személyt a Tadić elleni esetleges ügyben állítólag tanúként hallgathatná meg a bíróság.
