Vasárnap reggel hét órakor a csendőrség eltávolította a Preševo, Bujanovac és Medveđa Felszabadító Hadsereg elesett tagjainak állított emlékművet, amely Preševo központjában állt. A novemberben felállított emlékművet mintegy kétszáz csendőr jelenlétében két kotrógép segítségével távolították el a térről.
Az eseményen többek között jelen volt Bratislav Dikić, a csendőrség parancsnoka, Slađan Velinović, a vranjei rendőrség vezetője, és Avdi Bajrami, a preševói rendőrállomás parancsnoka is. A szobor eltávolítása, amit a környező épületekből csak kevés polgár követett figyelemmel, incidens nélkül zajlott le. A városháza előtti területet, ahol az emlékmű állt, teljesen megtisztították és nyoma sincs annak, hogy ott valaha is emlékmű állt volna.
Preševón egyedül Orhan Rexhepi, a Felszabadító Hadsereg egykori parancsnoka volt jelen, aki történelmi napnak nevezte a vasárnapit, mert Preševo és Bujanovac Koszovó része lesz, illetve köszönetet mondott Szerbiának, hogy alkalmat adott arra, hogy Dél-Szerbia három községének albán képviselője nyilatkozzon a területi autonómiáról. A Felszabadító Hadsereg szélsőségesei által felállított emlékmű eltávolítása után a dél-szerbiai albán pártok vezetői találkoztak egymással és mint kijelentették, békés úton, a nemzetközi közösség segítségével harcolnak tovább jogaikért.
Preševóra érkezett Albánia belgrádi nagykövete is és tárgyalt a pártok képviselőivel. Ivica Dačić kormányfő kijelentette, hogy a csendőrök a törvényes határidők lejárta után az igazságügyi minisztérium megbízásából távolították el a törvénytelenül felállított emlékművet, s mint hozzátette, Szerbia elég türelmet tanúsított, ugyanakkor egyértelműen azt üzente, hogy a törvényeket tisztelni kell és senki sem erősebb az államnál.
Az albán Felszabadító Hadsereg emlékművét tavaly novemberben állították fel, azonban a legfőbb hivatalos személyek megszabták, hogy január 17-ig, azaz a Belgrád és Priština közötti párbeszéd negyedik fordulójáig el kell azt távolítani. Az emlékművet azonban nem távolították el a megadott határidőig, a preševói képviselők pedig utólagosan elfogadták az emlékmű felállításáról szóló javaslatot. Az egykori Preševo, Bujanovac és Medveđa Felszabadító Hadsereg veteránjai részéről közben érkezett egy olyan javaslat, hogy az emlékművet a város központjából helyezzék át a dzsámi udvarába vagy a helyi Kultúrotthonba.
NEM SZÁMÍTANAK SEMMILYEN INCIDENSRE
Rasim Ljajić kül- és belkereskedelmi miniszter az eseményekre reagálva elmondta, az emlékmű eltávolítása kényszerdöntés volt Szerbia részéről, de ez nem destabilizálja a térséget, hanem folytatódik az alapvető problémák megoldása.
– Az ország minden részén érvényt kell szerezni a törvénynek, a jogállamnak működnie kell és ez az egyetlen, amit mindezzel üzenni akartunk – nyilatkozta a miniszter, hozzátéve, nem támogatják az ötletet, hogy az emlékművet a kultúrotthonba vagy a dzsámi udvarába áthelyezzék, s szerinte nem a múlttal kell foglalkozni, hanem olyan gondokkal, mint a munkanélküliség, a gazdasági elmaradottság vagy a rossz infrastruktúra. Mint megemlítette, Dél-Szerbiában összesen hét emlékmű van, amit az állam engedélye nélkül emeltek, és mind olyan falvakban, településeken, melyeket többségében albánok laknak. Ljajić a preševói emlékmű felállítását is provokációnak nevezte.
Verica Kalanović a Szerbia Egyesült Régiói képviseletében kijelentette, támogatják az emlékmű eltávolítását, mert Szerbiában minden polgárnak tisztelnie kell a törvényt, s mint hozzátette, ugyanígy lépnének fel, ha Szerbia bármelyik másik városában emelnének fel illegális emlékművet, emlékeztetve, hogy az állam hogyan reagált Aćim effendi táblájára Novi Pazarban.
Goran Knežević a Szerb Haladó Párt képviseletében kijelentette, Preševón semmilyen összetűzésre nem számítanak a vasárnap történtek miatt, Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke pedig úgy ítélte meg, hogy az emlékmű eltávolítása kompromisszum eredménye, de hogy az hamarosan másik közterületen fog felbukkanni.
KOSZOVÓ ELÍTÉLI A TÖRTÉNTEKET
A koszovói kormány szerint az emlékmű eltávolítása kérdésessé teszi a Belgráddal folytatott párbeszéd folytatását, ugyanis a történtek sértik az emberi jogokat. A koszovói kormány közleményében Szerbia részéről csúf tettnek nevezte, ami történt, ami veszélybe sodorja a Koszovó és Szerbia közötti viszony normalizálódásáról folytatott párbeszédet, s ez kizárólag Szerbia felelőssége.
A közleményben kiemelik, a szerb kormánynak nem sikerült párbeszéden keresztül megoldást találnia az emlékmű kihelyezésére, ez a sikertelenség pedig azt mutatja, hogy a párbeszéd még mindig nem része a szerb kormány politikájának, amikor az albánok kerülnek szóba. A koszovói kormány szerint az emlékmű eltávolítása még egy bizonyítéka annak, hogy az albánok iránti gyűlölet a preševói völgyben még mindig él és a miloševići népirtó politika örököseinek ilyen jellegű cselekedeteiből táplálkozik. A vasárnap történtekkel nem változtatják meg a történelmet, és az albánokra való emlékezést, sőt ellenkezőleg, erősítik azt, ugyanakkor felszólították a preševói albánokat, hogy ne reagáljanak Szerbia gyáva provokációjára.
A koszovói ellenzéki parlamenti pártok úgyszintén elítélték a preševói emlékmű eltávolítását. A Koszovói Demokratikus Szövetség szerint a szerb kormány döntésével nyomást gyakorolnak a többi albánra, hogy kiköltözzenek a Preševo-völgyből.
Ez a belgrádi rezsim cselekedete, amelyik ellen Észak-Koszovó harcosai harcoltak, s akiknek a nevét belevésték az emlékműbe, amit Belgrád hivatalnokai elloptak – mutatott rá a párt.
Az Önrendelkezés Mozgalom úgy véli, a felelősség Szerbiát terheli, azonban a koszovói kormányt is kritizálták. Albin Kurti azt nyilatkozta, Szerbia nem előnyére változott, erre mutat mindaz, amit az elmúlt periódusban tett.
