Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli Magyarország elnökének a kormányzó Tisza Párt parlamenti képviselőcsoportja. A parlament a holnapi szavazáson választhatja meg az új államfőt. Az ellenzék elutasítja a jelöltet.

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte Magyarország új államfőjének a Tisza Párt parlamenti képviselőcsoportja. A titkos szavazással szombaton elfogadott döntést Magyar Péter miniszterelnök jelentette be. Elmondta: a Tisza vezetése előzőleg tíz lehetséges jelölttel tárgyalt, majd közülük háromnak a nevét terjesztette a kormányzó párt parlamenti képviselőcsoportja elé.

Azért kell új államfőt választani, mert az alaptörvény közelmúltbeli módosításával a tisztséget korábban betöltő Sulyok Tamás mandátuma július 20-án megszűnt. Jogköreit átmenetileg Forsthoffer Ágnes parlamenti elnök gyakorolja.

ELFOGADTA A FELKÉRÉST

Baka hivatalos jelölését ma kell benyújtani az Országgyűlésnek, amely holnap szavaz a javaslatról. Kedvező döntés esetén a voksolási eredmény kihirdetését követő 8. napon léphet hivatalba Baka András, aki – a nemzet szolgálatára hivatkozva – már szombaton elfogadta a jelölésre szóló felkérést. Jelezte: a nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért kíván dolgozni.

A LEGJOBB GARANCIA

Magyar szerint Baka személye a legjobb garancia arra, hogy az elnöki intézmény visszanyerje méltóságát, képes legyen a nemzet egységét megjeleníteni és ellensúlyt képezzen a mindenkori parlamenti többséggel szemben. A kormányfő méltatta a jelölt korábbi kiállását a hatalmi ágak szétválasztása, továbbá a jogállamiság és a bírói függetlenség mellett, valamint a közjogi és alkotmányos tapasztalatát. Közölte: a rendszerváltozás óta először sikerült olyan jelöltet találni, aki pártfüggetlen, és szakmai életútjával már bizonyított.

A Tisza úgy értékelte, hogy különösen fontos olyan államfőt választani, akinek szakmai tekintélye és függetlensége biztos alapot adhat Magyarország jogállami és alkotmányos útra való visszavezetéséhez.

MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNT   

Baka András 1952-ben született Budapesten. Jogi diplomáját 1978-ban szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően 1990-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója volt, majd 1998-ig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója.

Pártonkívüliként 1990-ben és (egy ideig) 1991-ben az MDF országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Ebben az évben lemondott parlamenti mandátumáról, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECHR) bírájává választották. A tisztséget 2008-ig töltötte be.

Az Országgyűlés 2009-ben hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta, ezzel együtt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztségét is betöltötte. Ám megbízatása 2011. december 31-én megszűnt a (Fidesz-kormány idején) 2012-ben hatályba lépett alaptörvény átmeneti rendelkezései miatt. A Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, és az igazságszolgáltatás központi igazgatásának rendszere is átalakult.

VITÁT GERJESZTETT

Baka ezután a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott. Elmozdítását és az igazságügyi reformmal kapcsolatos jogi helyzetet azonban nem hagyta annyiban: az ECHR-hez fordult, amely 2016-ban jogerősen elmarasztalta Magyarországot.

A strasbourgi bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették Baka véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát, és emberi jogi sérelem érte azzal is, hogy idő előtt megszüntették vezetői megbízatását. Ez az előzmény most a jelölés egyik fő politikai vitapontjává vált. Támogatói a jogállamiság és bírói függetlenség melletti kiállás bizonyítékát látják benne. Kritikusai azonban kifogásolják, hogy Baka jelenlegi álláspontjai ellentmondanak korábbi jogvédő szerepének.

AZ ELLENZÉK ELUTASÍTJA

Az ellenzék elutasítja a jelölését. Bóka János, az áprilisi parlamenti választáson csúfosan megbukott Fidesz frakcióvezetője a hét végén a Tisza-többség leendő bábjának nevezte Bakát. A Fidesz szerint az új államfő megválasztása illegitim, mert Sulyok előző elnök mandátumát a Tisza Párt parlamenti frakciója által elfogadott alaptörvénymódosítással szüntették meg. Bóka azt állítja, hogy Baka a Tisza parlamenti többségének kiszolgáltatott államfő lehet, s csak addig töltheti be a tisztséget, amíg Magyar nem meneszti.  

BOSSZÚTÓL TART

Rétvári Bence, az ellenzéki KDNP frakcióvezetője is támadta a jelöltet. Közölte: Magyar és Baka „bosszút akarnak állni a Fideszen”. 

Toroczkai László, a szintén ellenzéki Mi Hazánk párt elnöke, parlamenti frakcióvezetője alkalmatlannak tartja Bakát az államfői tisztségre.

A Fidesz és a vele szövetséges a KDNP képviselőcsoportja elvileg önállóan vagy együtt is képes lenne jelöltet állítani, de már korábban jelezték: nem vesznek részt a választási folyamatban.