A határozathozatalokat követően az alaptörvény tizenhetedik módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedd délután a magyar Országgyűlés.
A tizenkét pontban szombaton beterjesztett módosítás legnagyobb figyelmet keltett rendelkezései: az elfogadásával megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, 12 évre korlátozzák a képviselői mandátumokat, újra bevezetik az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, visszaadják az alkotmánybíróság elvett hatásköreit, és „visszakeresztelik” megyékre a vármegyéket, de eltörlik a magyar termőföld védelmét szabályozó törvényt is. A módosítás legfontosabb rendelkezése a nagy jogokkal ellátott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása lesz, amelyet a törvényjavaslat előterjesztője szerint az elmúlt időszak korrupciós ügyeinek a kivizsgálására alapítanak meg.
Az ellenzéki képviselők a vita során bírálták az alaptörvény tizenhetedik, a Tisza-kormány hivatalba lépésétől számítva pedig második módosítását (Az első módosítás Orbán Viktor újbóli miniszterelnöki jelölését lehetetlenítette el a következő parlamenti választáson.) Görög Márta magyar igazságügyi miniszter ugyanakkor szükségesnek és arányosnak nevezte a tervezett intézkedéseket a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.
A tárcavezető a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos lépéseként értékelte az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely szerinte megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen.
A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan, végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.
Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.
Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét, és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette: az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.
A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése, hiszen, bár elméletben egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek – mondta.
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet – összegzett.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka arról beszélt, hogy a 16 éve alapított – mint mondta – neofeudális rendszer leváltásához vezető út meghatározó eleme a javaslat. Kijelentette: a NER-ben „Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott”.
Kiemelte: rövidesen változni fog a bírósági és a választójogi törvény is, ősszel pedig megkezdi munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek feladata, hogy egy éven belül előkészítse a dokumentumot, amelynek hatályba léptetéséről a polgárok népszavazáson dönthetnek majd.
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: ez a javaslat tárgyalásra alkalmatlan, a Fidesz ezért nem is ad be módosító javaslatot hozzá, mert semmilyen formában nem akarnak asszisztálni ehhez – közölte.
Azt mondta, ilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, mert 1990 óta mindig a nép dönthetett, hogy kiket akar az Országgyűlésbe küldeni, kiket akar kormányon látni, kiket ellenzékben.
A képviselő szerint a termőföld esetében óriási hiba a kétharmados védelem megszüntetése, ez ugyanis azt teszi lehetővé, hogy könnyen meggyengíthetnek egy olyan szabályozást, amely kizárja a külföldi termőföld-tulajdonszerzést – vélekedett.
Meglátása szerint az Alkotmánybíróságot lefejezik, és szerzett jogokat vonnak el a bíráktól. A korhatár jövőbeli bevezetése ugyan lehetséges, de nem elfogadható olyan bírák esetében is bevezetni, akiket nem ilyen szabályozási keretben választottak meg – mondta.
Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kifejtette: ez a szabályozás csak az ellenzéki frakciókat érintené, a Tiszáét nem. Semmilyen nemzetközi jogi szabályozásnak nem felel meg, a demokratikus versenyt is torzítja – vélekedett.
Rétvári Bence, a KDNP részéről kiemelte: tiltakozniuk kell az önkény kiépítése ellen, ezért tüntetnek csütörtökön a Fidesszel együtt a javaslat ellen.
Felvetette: ha a Fidesz valóban felszámolta a jogállamot, Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott korábban többször is arra a rendszerre, amelyre most azt mondja, hogy nem volt jogállami rendszer?
Közölte: az expozéban az hangzott el, hogy meg kell erősíteni a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, mégis szinte mind lefejezik az ellensúlyokat megtestesítő intézményeket, hogy majd új embereket nevezzenek ki ezek élére. Ez éppen a meggyengítése és nem a megerősítése az ellensúlyoknak – fogalmazott.
A képviselő szerint a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás Magyar Péter „személyes bosszúja”.
Azt is kifogásolta, hogy eltörlik a vármegye és főispán megnevezést, ez ugyanis – meglátása szerint – az ezeréves magyar múlt megtagadása.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője úgy fogalmazott, jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával.
Szerinte a kormánypárt alkotmányos válságot idéz elő, jakobinus diktatúrát kezd építeni. Rákosi Mátyás tett olyanokat, mint amiket most a Tisza kitalált – jelentette ki, és példaként említette a vármegyék átnevezését megyékre, illetve Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök politikai zsarolással történt eltávolítását 1948-ban.
A képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban úgy értékelt, valójában a Tisza akarja eldönteni, kik lehetnek az Országgyűlésben. Szerinte a korrupciós problémákat sem oldja meg ez a módosítás, inkább erősíti azt, a korlátozás azonban jó lesz az oligarcháknak, a „háttérben szálakat mozgató erőknek”, bürokratáknak, bankároknak, nagyvállalkozóknak, Brüsszelnek.
Toroczkai László a köztársasági elnök elmozdításáról azt mondta, ezt erőszakkal, a jogállam sárba tiprásával nem lehet megtenni, és olyan precedenst teremtenek, ami bármikor visszaüthet. Véleménye szerint az új köztársasági elnök székébe a Tisza is egy bábot fog tenni.
Nyitókép: MTI/Görög Márta
