A magyar kormány kedden este benyújtotta az európai uniós forrásokhoz szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A javaslatot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter. Az indítvány szövegében rögzítik, hogy a törvényjavaslat különösen az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőn belüli teljesítését szolgálja, és elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között létrejött, a miniszterelnök és az EB elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.
Rögzítik azt is, hogy a törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul, a szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.
A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát.
Az indítvány a közbeszerzések átláthatóságának és a közpénzek felelős gazdálkodásának érdekében jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.
MÓDOSUL A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL
Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati kötelezettséget a javaslat kiterjeszti a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő pártok, civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire, azaz a pártelnökökre, ügyvezetőkre is. A politikai felső vezetőnek és családtagjainak az új szabályok szerint 2027. január 31-éig kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját az országgyűlési törvény mellékletében határozzák meg.
Az előterjesztés új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatban. A feladatok ellátásának érdekében a hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet. A hatóság az eljárása befejezésekor további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet, ha pedig kisebb mértékű hiányosságot tár fel, százezertől ötmillió forintig terjedő vagyonnyilatkozati bírságot szabhat ki.
Módosítanák a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011-es törvényt is, rögzítve, hogy az államfő családtagjának vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága mellett a jövőben az Integritás Hatóság is betekinthet. Az alkotmányügyi bizottság pedig köteles lenne lefolytatni a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
A jövőben a bírák és az ügyészek vagyonnyilatkozatát is az Integritás Hatóság ellenőrzi, míg a hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnök folytatja le.
Önkormányzati képviselők esetében vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben méltatlansági eljárást lehet majd lefolytatni, amelynek eredményeként a képviselő, a polgármester, főpolgármester megbízatását a képviselő-testület megszünteti.
A Büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésével, amely szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozattételével, valós tény elhallgatásával vagy más módon eltitkolja.
AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításával jelentősen kibővítik azon közjogi tisztségviselők körét, akik nem indulhatnak pályázóként. A kormány tagjai, az államtitkárok és helyettes államtitkárok mellett a jövőben a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők és a magyar EP-képviselők, valamint a polgármesterek és a főpolgármester is kizárt közjogi tisztségviselőnek számít.
A KEKVA-TÖRVÉNY
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kivezetésével egyidejűleg elvégzik az egyes kekvákat létrehozó törvényi rendelkezések, törvények hatályon kívül helyezését. Szabályozzák a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvák megszüntetését, rendezik feladataik további sorsát, valamint vagyoni viszonyaik lezárását.
A kekva-törvényben korlátozzák a kuratóriumi és a felügyelőbizottsági (fb-) tagok kijelölésének lehetséges időtartamát, továbbá vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozattételre kötelezik őket.
Kuratóriumi és felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha a megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék megállapítja.
Rögzítik: a kekvák alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a kormányt illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy a kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul.
A javaslat 15 felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvát sorol fel, egyebek mellett az Élvonal Alapítványt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.
A törvényjavaslat szerint az érintett, a kormányhatározattal megszüntetett nem felsőoktatási alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak hivatalból, tehát külön kérelem vagy jelzés nélkül, augusztus 31-én törölnie kell a nyilvántartásból. A törlés alól kivételt képez, ha az alapítványban érintett nem állami személyek közérdekű cél nélkül is tovább akarják működtetni az alapítványt.
Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó kekvákat az alapítói jogok gyakorlója 2027. augusztus 1-jéig szünteti meg.
SZIGORODÓ KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK
A javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésével kapcsolatban is.
Az indítvány alapján a jövőben a kockázati tőkealap-kezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer átalakul, a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok szigorodnak, szélesebb körben kizárva a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét.
A módosítás révén a közbeszerzési dokumentumok az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) publikus felületén bárki számára elérhetővé válnak, a megtekintésnek nem lesz feltétele az EKR-ben történő előzetes regisztráció, valamint a közbeszerzési eljárásban az érdeklődés jelzése.
A koncessziós beszerzési eljárások szabályai is módosulnának, így egy ajánlat érkezése esetén csak akkor lehetne építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződést kötni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye.
Az Integritás Hatóság általános jogkört kapna a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére, ezen joga a jövőben nem korlátozódna az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre. Emellett a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával megteremtik a lehetőségét annak, hogy a hatóság felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen.
A hatóság továbbá a jövőben közvetlenül is megkereshetné a büntetőeljárást folytató szerveket a büntetőeljárási iratok megismerésének érdekében.
Nyitókép: MTI/Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a törvénycsomagot
