A szívre nehezedő kőszikla

A trianoni békediktátum emléknapján, június-4-én, csütörtökön – amely ezúttal ismét úrnapjára esett, akárcsak 106 évvel ezelőtt – a nemzeti összetartozását ünnepelte a világ magyarsága. 

A budapesti rendezvény reggel a nemzeti lobogó felvonásával kezdődött a Kossuth téren. Ezt követően Magyar Péter miniszterelnök mondott beszédet, érintve a trianoni trauma kérdéskörét is. Örömtelinek nevezte, hogy sikerült az ukrán féllel egyességre jutni a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban, és bírálta a felvidéki magyarokat sújtó Beneš-dekrétumokat.

„Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban” – jelentette ki a magyar kormányfő.

Magyar Péter kiemelte: a magyar nemzet nemrég ítéletet mondott a megosztottság fölött, a gyűlölet és a félelemkeltés fölött. Kimondta, hogy sokkal több köt össze bennünket, magyarokat, mint ami elválaszt, hogy a szeretet és a béke erősebb a hatalmi játszmáknál.

Beszédében felidézte, hogy 1920. június 4-én 10 órakor a trianoni diktátum aláírásának időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és a hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, bezártak az üzletek, megállt az élet.

A magyar történelem legnehezebb pillanata 106 évvel később is kősziklaként nehezedik a szívünkre – fogalmazott, kiemelve: a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának. Hiába szeretett volna a nemzet egésze egy büszke, erős, teljes országban élni – mondta. Rámutatott: az őseink mindent megpróbáltak a lehetetlennek tűnő helyzetben, Sopronban és környékén az emberek demokratikus jogaikat gyakorolva fogtak össze. Balassagyarmaton pedig az életüket adták azért, hogy továbbra is ehhez a csodálatos országhoz tartozhassanak. Hős volt minden magyar ember, aki akár egy szóval, akár egy szavazattal, akár fegyverrel az élete árán küzdött a hőn szeretett hazájáért – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette: egy vesztes világháború és a Nagy-Magyarország megcsonkítása után azonban nem ért véget a balsors. A trianoni katasztrófa után még következett a magyarok százezreinek életét követelő világháború, a doni katasztrófa, a holokauszt, a kitelepítések és az évtizedeken át tartó kommunista terror – sorolta.

Rámutatott: az 1989-es rendszerváltással Magyarország és mi magyarok egy új esélyt kaptunk. Esélyt arra, hogy begyógyítsuk a nemzet szívén húzódó sebeket, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, hogy végre a magunk urai legyünk, de az ország vezetői sokáig, ahelyett, hogy éltek volna a kapott lehetőséggel, inkább visszaéltek vele. A magyar nemzet viszont nemrég azt mondta, elég – fogalmazott.

A HATÁRON TÚLI MAGYAROK JOGAI

Magyar Péter hangsúlyozta: egy olyan országot kell építenünk, ahol nemcsak mi szeretjük a hazánkat, hanem a hazánk is viszontszeret minket. Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdeke mellett, ugyanis nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van – mutatott rá.

Ki kell állni azon felvidéki honfitársaink mellett, akiktől még ma is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont – emelte ki. Évente még ma is százas nagyságrendben történnek ilyen, az európai értékeket és jogrendet sárba tipró események. És aki ezt kritizálni meri, azt börtönnel fenyegetik – nehezményezte.

„Értjük és érezzük a felelősségünket. Minden magyarnak meg kell adni a jogot ahhoz, hogy büszke legyen a magyarságára, használhassa a gyönyörű nyelvünket” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy szerdán óriási eredményt ért el Magyarország: hosszú idő után végre a kárpátaljai magyar kisebbség is megkapja azokat az alapvető jogokat, amelyek mindenkit meg kell illessenek.

Megőrizhetik és fejleszthetik nyelvi, vallási önazonosságukat, hagyományaikat, gyarapíthatják és méltón őrizhetik gazdag kulturális örökségüket, végre kifejezhetik magyarsághoz tartozásukat nemzeti szimbólumainkkal, nemzeti ünnepeink megtartásával, politikai jogaik magyar nyelven történő gyakorlásával, saját nyelven tanulhatnak és intézhetik majd ügyeiket a hivatalokban – sorolta az eredményeket.

Hozzátette: a nemzetiségi iskolák tanulói ünnepségeiken elénekelhetik majd a magyar himnuszt, használhatják a nemzeti lobogót. Az iskolai adminisztrációt megtehetik majd magyar nyelven, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják, magyar nyelven vizsgázhatnak. A jövőben magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. Az ukrán fél garanciát vállalt arra is, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat.

Mintegy százezer magyar ember, magyar honfitársunk kapja vissza az alapvető jogait és a reményt arra, hogy átadhatja az identitását, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott – jelentette ki a miniszterelnök.

PARTNERKÉNT ÉS SZÖVETSÉGESKÉNT

A magyar nemzet tudja, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner –  mondta a kormányfő. Jó viszonyra van szükségünk a minket körülvevő országokkal, az utóbbi években azonban ez nem volt mindig így, megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel, a visegrádi négyekkel (V4) is – mutatott rá.

Június 23-án azonban felélesztjük ezt a hosszú, évszázadokra visszanyúló szövetségi rendszert is, mert Budapest fog helyszínül szolgálni a V4-ek miniszterelnöki találkozójához – fogalmazott a kormányfő.

Ahhoz, hogy Magyarország méretén túl tudja az érdekeit érvényesíteni, szükség van a V4-ekre, sőt a kormány azon dolgozik, hogy még több ország csatlakozzon ehhez a történelmi szövetséghez, legyen szó akár Ausztriáról, Szlovéniáról, Romániáról vagy Horvátországról, vagy akár egy olyan nagyhatalomról, mint Németország.

„Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, ott dobban a Londonban dolgozó munkásban, a csíkszeredai pedagógusban, az ungvári édesanyában, a soproni édesapában és a balassagyarmati kisgyermekben” – fogalmazott.

Honfitársaim, magyarok, köszönöm, hogy együtt vagyunk és köszönöm, hogy együtt is maradtunk – mondta a miniszterelnök, aki azzal zárta beszédét, hogy „Isten áldja Magyarországot, Isten áldjon minden magyart szerte a nagyvilágban”.

HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Legfontosabb most az, hogy a nemzeti egységet mindenben meg tudjuk élni és meg tudjuk tapasztalni a mindennapokban, hogy az intézményeink, a nyelvünk, a kultúránk fennmaradhasson és ehhez a kormány minden támogatást megadjon határon innen, határon túl, és távol, a diaszpórában is  – közölte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a nemzeti összetartozás napján a Facebook-oldalán.

„A mi számunkra ez a nap valóban ünnep, mert mi magyarok, akik éljünk bárhol is a világban, arról teszünk bizonyságot, hogy egy népet, egy nemzetet alkotunk” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétett videójában.

Hangsúlyozta, az, hogy úgy élhetünk együtt, hogy most már nem kell különbséget tenni magyar és magyar között, ennek az új világnak a különleges ajándéka a számunkra.

Sulyok Tamás államfő szintén Facebook-oldalán üzent június-4-e kapcsán. „Ezer éven is túl nyúló történelmünk, anyanyelvünk, gazdag hagyományaink, közösen vallott értékeink fűznek össze bennünket, magyarokat határainkon innen és túl – írta Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön, a nemzeti összetartozás napján a Facebook-oldalán.

Az államfő bejegyzésében Babits Mihályt idézte: „az emberi öntudat alapja az emlékezet, a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet.”
Őrizzük és óvjuk egymást és magyarságunkat! – üzente a magyar köztársasági elnök.

A Rákóczi Szövetség az idén is megszervezte a nemzeti összetartozás napján a már hagyományosnak mondható sátoraljaújhelyi rendezvényét, amelyen 60 Kárpát-medencei középiskola mintegy 1000 diákja vett részt. A diákok a kezükben otthonaik településneveivel a nemzeti összetartozás hídján áthaladva jelképesen most is összekötötték a Magyar Kálváriát – ahonnan indultak – tartózkodási helyükkel, a Rákóczi Táborral.