Akárcsak a közelmúltban Washingtonba, úgy Isztambulba is népes delegációval indult a török–magyar csúcstalálkozóra a magyar küldöttség hétfőn, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tárgyalt, és egyúttal megtartották a magyar–török közös konzultációs mechanizmus első ülését is. A találkozó sarokpontjai az energetikai együttműködés, az orosz–ukrán háború, a migráció, a kereskedelem és a katonai együttműködés témakörei körül forogtak. Nem mellékesen sikerült eladni 600 magyar nóniusz lovat is a török csendőrségnek.
A legfontosabb kérdésben, az orosz energiahordozók Magyarországra szállításának a kérdésében Törökországban is siker koronázta a magyar kormányfő tárgyalását. A közelmúltban Washingtonban a szankciók alóli mentességet kapta meg Donald Trump elnöktől, Moszkvában az orosz energiahordozók szállításáról egyezett meg Vlagyimir Putyinnal, Isztambulban pedig Erdoğannal arról, hogy Törökország biztonsági garanciát ad arra, hogy a Fekete-tengeren át húzódó Török Áramlaton keresztül eljusson az orosz gáz Magyarországra, ami egyébként Szerbiának is fontos kérdés, hiszen az úgynevezett Balkáni Áramlat a Török Áramlat északi elágazása.
A tárgyalás után sajtótájékoztatót tartott Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott.
A hirado.hu tudósítása szerint Recep Tayyip Erdoğan felidézte, hogy a közelmúltban stratégiai szintűre emelték Magyarország és Törökország együttműködését. Fontosnak nevezte azt is, hogy tavaly megünnepelték a török–magyar baráti szerződés 100. évfordulóját is Orbán Viktor és Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében.
Kiválónak nevezte az együttműködést a két ország közt, kiemelte annak a jelentőségét, hogy Magyarország a Türk Államok Szervezetének a megfigyelői státusát tölti be. A török elnök végezetül bejelentette, hogy egy újabb megállapodást írtak alá Magyarországgal a védelmi ipar terén. Megjegyezte, hogy az energiaszállítási kérdésekben is fontos döntések születtek.
Orbán Viktor Isztambulra, az egykori török fővárosra utalva bevezetőjében különleges helynek nevezte a találkozó helyszínét. „Sosem hozott még el ide az elnök úr, pedig ez a harminckettedik találkozónk” – jegyezte meg.
A törökökkel való közeli viszony témájára rátérve elmondta, hogy Európa három nagy nyelvi csoportból áll, a germánokból, a szlávokból és a latinokból, csak a magyarok különállóak, akik a „rokonaikat keleten hagyták”. Ezért van óriási jelentősége a törökökkel való jó kapcsolatoknak. Ezek a kapcsolatok szavai szerint mindig is jók voltak, csak az elmúlt száz évben halványultak el, aminek különböző okai vannak. 2010 után Erdoğan elnökkel ismét sikerült felfelé ívelő pályára helyezni ezeket a kapcsolatokat, ennek egyik fontos mérföldköve volt, hogy a török elnök meghívta Magyarországot a Türk Államok Szervezetébe.
Orbán Viktor Törökország és a Nyugat közti együttműködés „zászlóshajójának” nevezte a magyar–török kapcsolatokat, amelyeknek a továbbfejlesztésén dolgoznak.
Méltatta a török elnök erőfeszítéseit az orosz–ukrán béke megteremtésében, emlékeztetve, hogy ebben Erdoğan tette meg az első lépéseket a béke megteremtése érdekében. Mint mondta, megegyeztek a török elnökkel abban, hogy Magyarország és Törökország összehangolja a békéért tett erőfeszítéseit.
Orbán Viktor köszönetet mondott, hogy a törökök segítenek megállítani a migrációt. Értékelése szerint ha Törökország nem állná útját az illegális bevándorlásnak, akkor az európai élet ma már élhetetlen lenne.
A magyar energiaellátással kapcsolatban emlékeztetett, hogy az amerikaiakkal és az oroszokkal már korábban sikerült megállapodásokat kötni, „de fontos, hogy most a törökökkel is sikerült megegyezni azzal az útvonallal kapcsolatban, amelyen keresztül Magyarország energiát importálhat”. A biztonsági garancia nagyon sokat jelent – szögezte le.
„Gondoljanak az Északi Áramlatra” – tette hozzá.
„Isten óvja Törökországot” – zárta felszólalását Orbán Viktor.
Nyitókép: Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály)
