Esélyműhelyek

Decembertől úgynevezett esélyműhelyekkel segíti a magyar állam a hátrányos helyzetű emberek képzését és foglalkoztatását. Mikro- és kisvállalkozások, önkormányzati és nonprofit szervezetek jelentkezhetnek. Csaknem 9 milliárd forintot szánnak a programra. Az a cél, hogy a kevésbé fejlett régiókban is többen tudjanak elhelyezkedni. Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette a programot.

Négy fő régiót érint a kezdeményezés

„Először is két régiót emelnék ki, amely nem tartozik a programba. Ez a nyugat-dunántúli térség és annak is az északi része, Veszprém megyétől Győrmoson-Sopron megyéig, valamint Komárom-Esztergom megye és Vas megye. Ezeken kívül a dél-dunántúli térségben Somogy-Zala-Baranya vármegye és az észak-kelet magyarországi térségből Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Nógrád vármegye, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, sőt Hajdú-Bihar vármegye is a kezdeményezés részét képezi, illetve nyilván a déli térségekhez kapcsolódik adott esetben még Csongrád vagy Békés vármegye is. De önmagában is azt látjuk, hogy az ország négy legkevésbé fejlett régiójáról beszélhetünk, és ott, azon belül is a hátrányos helyzetű embereket érinti a program. Ezek az emberek esetében fontos az első iskolai végzettségi szint beazonosítása. Itt alapvetően a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező vagy még annál alacsonyabb rétegekre gondolok. A fő célunk az az, hogy ezek a tartalékok, hiszen ezeket az embereket a munkaerőpiaci tartaléki kategóriába is sorolhatjuk, visszahelyezzük a nyílt munkaerőpiacra. Szóval az esélyműhelyek, amelyeket most létrehoztunk, pontosan a leghátrányosabb helyzetű emberek közösségét célozzák meg” – mondta az államtitkár.

Kéttípusú pályázat

„Azért is szorgalmaztuk a kéttípusú pályázatot, mivel a foglalkoztatásnak két szegmense van, az egyik az az, hogy az egyént képessé tegye arra, hogy a munkaerőpiacon megjelenjen és mondjuk a foglalkoztatásban aktívan részt vegyen. Így a vállalkozások versenyképességi helyzetét is tudjuk növelni. Tehát ebből eredően az első, az úgynevezett humánfejlesztés, amelyre négy milliárd forintot fordítunk, és a célunk az az, hogy a foglalkoztatás nulladik pillanatától elkezdődjön a képzés. A másik része a pályázatnak, avagy a második pályázat pedig az infrastruktúrát érinti. Attól függetlenül, hogy alapvetően műhelyekről beszélünk, mindez mégsem csak műhelyfejlesztést jelen, hanem szolgáltatásban, a szolgáltatási iparban lévő ágazatokat is megcéloztuk, és őket is szeretnénk bevonni ebbe az egész foglalkoztatási programba. Ezáltal új munkahelyre számítunk, és újabb munkahelyek létesítésére, és arra is, hogy a munkakörülményekben is fejlesztés induljon el. Ezért egyfajta műhelyfejlesztési támogatást adunk a vállalkozásoknak, a gépbeszerzéstől az infrastruktúrafejlesztésig, a raktározási vagy a szállítási eszközök beszerzésig. Tehát nagyon-nagyon sokrétű az egész” – hangoztatta Sztojka Attila.