A magyarság jövője a szeretetteljes családokban formálódik

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége augusztus első hétvégéjén tartotta meg a családok találkozóját, amely az öt régió – Felvidék, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Magyarország – nagycsaládos közösségeinek részvételével zajlott a Sziget-kék tematikus játszóparkban. 

A debreceni Nagyerdő árnyas fái alatt három napon át közös magyar családdá váltak a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett családok – csaknem félszáz résztvevő élhette át a lélekben való összefonódás élményét. A családi rendezvény a közös kulturális gyökerek, hagyományok és a család összetartó ereje előtt tisztelgett – felejthetetlen hangulatban.
Augusztus 2-án a találkozó ünnepélyes megnyitóját Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) elnöke tartotta, aki beszédében arra emlékeztetett: a debreceni helyszín szimbolikus jelentéssel bír, hiszen a cívisváros a hagyomány, az összetartozás és a megújulás városa. A rendezvény megszületését az a szándék vezérelte, hogy a magyar családok – határokon innen és túl – személyesen is megélhessék a közös nyelvből, kultúrából, hitből és történelemből fakadó összetartozást. Mint elmondta, a család az a közösség, „amelyben az értékek továbböröklődnek, amelyben gyökereinket ápoljuk, és amelyben a jövő zálogát, gyermekeinket szeretetben, biztonságban nevelhetjük fel”. A nap tematikáját – család, barátság, kulturális sokszínűség, nemzeti összetartozás – nem csupán hangzatos szavaknak, hanem mindannyiunk által megélt valóságnak nevezte. 
„Itt nemcsak néptáncokat, ízeket vagy népviseleteket mutatunk be – hanem azt is, hogyan tudunk együtt élni, együtt gondolkodni, és egymást erősítve megőrizni mindazt, amit magyar örökségként közösen hordozunk” – mondta az elnök asszony.
A vendéglátó Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének elnöke, Beke Margit szintén köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, milyen különleges pillanat, amikor öt régió családjai találkoznak, s megosztják egymással kultúrájukat, ételeik ízvilágát, hagyományaikat és barátságaikat. „Bár különböző tájakon élünk, egy gyökérből sarjadunk, és közös jövőt építünk” – fogalmazott. Arra buzdította a résztvevőket, hogy ne csak a színpadi produkciókat, hanem egymás társaságát is értékeljék, hiszen ez a nap a találkozásokról, új barátságok születéséről és régi kapcsolatok megerősítéséről is szól.
A megnyitón Lévai Andrea, a KCSSZ alelnöke olvasta fel Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának köszöntő levelét, amelyben az államtitkár hangsúlyozta: a találkozó két olyan alapeszmére épül, amelyek a Magyar Kormány számára is meghatározóak – a családra és a nemzetre. Mint írta: „Nemzetünk számunkra küldetés. Magyarságunk megélése szokásaink és hagyományaink éltetése olyan feladat, amelyet ránk bízott a gondviselés… Aki megőrzi a magyar családokat, a magyarságot magát őrzi meg.” A köszöntő szöveg felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzet felemelkedésének alapja a családok megerősítése, és ezért is kiemelt fontosságú a családok támogatása szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Mint arról emlékeztet, 2025 a jövő nemzedék éve, így az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekek és a fiatalok támogatására. Az államtitkár szavait idézve a rendezvény üzenete is világosan kirajzolódik: „Építsük együtt a magyarság jövőjét családjaink és ifjaink megerősítése által!”

Kulturális kavalkád az egész Kárpát-medencéből

A megnyitót követően kezdetét vette a Közös a házunk az ég alatt című, szimbolikus mézeskalácsozás, amelyet Bódor Edit, a Debreceni Karitatív Testület elnöke vezetett. A régiók képviselői saját hozott alapanyagokat – lisztet és mézet – öntöttek egy közös teknőbe, kifejezve a közösség szellemiségét és az összetartozást.
A kulturális bemutatkozások sora Kárpátalja programjával kezdődött. A Kokas Banda hagyományos népviseletben hozta el zenéjét és táncát Debrecenbe. Őket Felvidék követte: a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének tagjai citerás kísérettel énekeltek, meséltek, daloltak. A műsort a Felföldi Dalia Iskola látványos magyar nemzeti harcművészeti bemutatója zárta.
Ebéd után Erdély következett, a nyárádszeredai Csillagösvény, a nagykárolyi Rekettye Népzenei Műhely és a Köröstárkányi Ifjúsági Egyesület tagjai népdalcsokorral, hangszeres előadással és tánccal léptek színpadra. Délvidéket a Cickafark népdalkör, a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, majd a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület fiataljai képviselték énekkel és népi játékokkal. A programsorozatot Magyarország, a nagycsaládos egyesületek képviseletében debreceni, gyulai, csongrádi és tiszavasvári fellépők zárták. Bemutatkoztak a Bázis Kich Box Akadémia sportolói, kalotaszegi legényest táncolt Gyepes Ákos és családja, élőszavas mesemondással szórakoztatott Kollarik-Hegedűs Rita, majd a Vasvári Nótakör remek hangulatú előadása örvendeztette meg a közönséget. 
A nap végén közös táncházra várták a résztvevőket. Gyepes Ákos vezetésével kicsik és nagyok együtt ropták a csárdást – méltó zárásaként ennek a szívet melengető, élményekben gazdag találkozónak. Minden család egy meglepetés ajándékcsomaggal térhetett haza, hogy a mai nap emléke még sokáig velük maradjon.

Interaktív kísérőprogramok és regionális sátrak is színesítették a napot

A park területén az öt régió sátrai kínáltak kézműves programokat és játékos foglalkozásokat: Magyarország sátrában többek között magyar népi motívumos jelvénykészítés, papírvirág- és tulipánkészítés, csillámtetkó, valamint a Búza útja című kiállítás várta az érdeklődőket; Erdély makramébogozással és karkötőkészítéssel készült; Felvidéken irodalmi kvíz, dekupázs és papírfigurák készítése zajlott; Délvidéken karkötőzés és társasjátékok szórakoztatták a gyermekeket; míg Kárpátalja sátrában hajfonás és karcképkészítés fogadta a családokat.
A találkozón három kiemelt kísérőprogram is helyet kapott. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, amelynek tagjai a Sorskérdéseink 2025 programsorozat részeként az emberi méltóságról beszélgettek, és véleményt cseréltek a jelenlévőkkel arról, hogy mit jelent a szellemi és állami szuverenitás, valamint, hogy hogyan élik meg a közéleti kultúrát a mindennapjaikban. A Védőnői Sátorban a családi egészség védőnői program keretében az egészségi állapot mérésére volt lehetőség.
A rendezvényen kerekasztal-beszélgetés formájában bemutatásra került a Kárpát-medencei magyar családok számára kidolgozott családgondozási részismereti képzés. Dr. Rákóczi Ildikó, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnökhelyettese, Jávorné dr. Erdei Renáta, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának egyetemi docense, dékánhelyettes, Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke és Várfalvi Marianna, a Védőnőkért, Új Szülők és Újszülöttekért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésükben ismertették az új képzési modell jelentőségét, annak szerepét az anyaországi védőnői hálózathoz hasonló, a Kárpát-medencében élő magyar családok javát szolgáló prevenciós családgondozási lehetőség kiterjesztésében, valamint a képzésre való leendő jelentkezőknek érintették a minősített oktatás tervezetét.
Emellett a résztvevők egész nap látogathatták a régiós sátrakat, ahol a kulturális ismertetők mellett helyi jellegzetességű ételeket is kóstolhattak: gofri, pozsonyi kifli, zakuszka, kolbász, gyümölcslevek, sajtok, mézek és sok más finomság várta az érdeklődőket.
A debreceni találkozó résztvevői élményekkel, barátságokkal és megerősített hittel tértek haza – abban a tudatban, hogy a magyarság jövője a szeretetteljes családokban, az élő hagyományokban és az egymást erősítő közösségekben formálódik tovább.