Közösséget építve

Helyszíni tudósítás

A Tusványos egyik legfontosabb szakmai helyszíneként nyitotta meg szerdán a Bethlen Gábor sátort és udvart Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Kántor Zoltán hangsúlyozta, a Bethlen Gábor sátor és udvar tematikája évről évre bővül, egyre több szakterületet kapcsol be a nemzetpolitikai párbeszédbe.

– Tudománypolitika, közigazgatás, civil szféra, számos aspektusból érintjük a politikai képviselet, kisebbségi jogok, fiatalok, család, identitás, fogyatékkal élők, diaszpóra és a székely jövőkép kérdéskörét – sorolta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Kiemelte, hogy a sátorban az idén is helyet kap a Diaszpóra Kerekasztal, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatairól, a Kőrösi Csoma Sándor Promgramról,a Petőfi Sándor Programról és a Hazaváró kezdeményezésről is hasznos információkat kaphatnak a látogatók.

Erdélyi Rudolf Zalán a tavaly októberben elhunyt nemzetpolitikai államtitkárra emlékezett.

– Egy éve még itt ült mellettünk Potápi Árpád János, akinek szívügye volt a nemzet. Az ő emléke áthatja mindennapi munkánkat – emelte ki, hozzáfűzve, hogy a nemzetpolitika nem pusztán támogatásokat, hanem egyúttal felelősségvállalást jelent.

A Potápi Árpád János helyébe lépő Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár beszédében a Bethlen Gábor sátor szimbolikus jelentőségét emelte ki. Ez a sátor közösséget épít, nincs oldala, bárki bejöhet. A nemzetpolitika is ilyen: nyitott, befogadó, és közös munkára épül – mondta.

– Mi nem valami ellen, hanem valami mellett cselekszünk. A nemzeti megmaradásért, de még inkább a nemzet erősödéséért dolgozunk – hangsúlyozta. Az elmúlt 15 évben több mint 6500 külhoni szervezet munkáját támogatták, a programok pedig összesen több mint kétmillió embert értek el – összegezte számokban az 2010 óta tette erőfeszítéseket.

– Ha egy közösség erősödik, az egész nemzet erősödik, de ha valahol gyengülünk, az kihat mindenre. Ezért nem hagyhatjuk veszni ezt a nemzetpolitikát, és nem cserélhetjük le egy brüsszeli logikára, amely semmibe veszi az őshonos kisebbségeket – jelentette ki Nacsa Lőrinc.

Ezt követően a nemzetpolitikai államtitkár Nemzetpolitika és a jövő nemzedék címmel tartott előadást, amelyben a fiatalok támogatására helyezte a hangsúlyt, mert – mint rámutatott – a jövő nemzedékén áll vagy bukik a nemzet jövője.

A folytatásban a Jövő nemzedék éve – Új ösvények a közösségépítésben című kerekasztal során négy szervezet képviselője osztotta meg tapasztalatait az ifjúság közösségekhez fűződő viszonyáról: Gáj Nándor, a romániai Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Szilágyi Dóra-Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének alelnöke, Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője és Nemes László, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) elnöki megbízottja.

Gáj Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi igény továbbra is jelen van, a fiatalok egy részénél az elköteleződés gyengül.

– Azt látjuk, hogy eltávolodtak a nagy közösségektől, például Háromszék szintjén is. Nem érzik magukat szerves részének, de az igény ettől még megvan bennük. A kérdés inkább az, hogyan tudjuk őket bevonni úgy, hogy alkotórészei legyenek a közös törekvéseinknek – tette fel a kérdést Gáj Nándor.

Szilágyi Dóra-Emese is azon a véleményen volt, hogy a mostani generációk másképp tekintenek az ifjúsági munkára, a közösségre, mint azt tették elődeink 15-20 évvel ezelőtt, mert kevésbé szeretik a kötött struktúrákat, inkább ügyek mentén, horizontálisan kapcsolódnak – állapította meg.

Nemes László a doktori képzésben részt vevő fiatal felnőttek közösségi kapcsolatait elemezte.

Sullivan Ferenc kiemelte, a fiatalok nemzeti identitása továbbra is erős.

– A külhoni magyar fiatalok kötődése a magyarsághoz nagyon erős. Százból kilencvenöt vallási kötődésről is beszámol, ami ma ritkaság – hangsúlyozta a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője.