2024. május 8., szerda

Az őshonos nemzeti kisebbségek ügye süket fülekre talál

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság hatékony jogi eszközökkel rendelkezik a kisebbségek védelmére

A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat kiadásának 30. évfordulója kapcsán tartott csütörtökön vitát az Európai Parlament. Sajnálatos, hogy a témához kapcsolódó EP-határozat elfogadása a magyar baloldali képviselők ellenszavazatai miatt nem kerülhetett napirendre – tájékoztatott ezzel kapcsolatban tegnap a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. A közlemény kiemeli Gál Kingának, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elnökének a vitában elhangzó szavait, aki felszólalásában elmondta: „Több millió uniós polgárt másodrendű állampolgárként kezelnek az Unió számos tagállamában. A diszkriminációellenesség élharcosa, az Európai Bizottság, ezen közösségek védelmével még foglalkozni sem hajlandó. A kettős mérce áldozatai ők”.

Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású képviselője a vitában hangsúlyozta: „Fontos, hogy az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is. Azonban az európai döntéshozók, kettős mércét alkalmazva csak egyes kisebbségek problémáit vizsgálják nagyító alatt, míg a hagyományos nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések fölött szemet hunynak.”

A magyar képviselőnő szavait látszott visszaigazolni Sztella Kiriákidisz uniós biztos felszólalása, aki szerint az Európai Bizottság hatáskörén belül hatékony jogi eszközökkel rendelkezik a kisebbségek védelmére, azaz a biztos szerint a jelenlegi jogi keret elegendő. Amint emlékezhetünk ezzel az érveléssel utasította vissza az Európai Bizottság, hogy jogalkotási folyamatot indítson az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítésére a sikeresen záruló, több mint egymillió aláírást összegyűjtő Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében.

Kiriákidisz szerint az EU az alapvető jogok erős védelmezője, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása ma fontosabb, mint valaha, mert Európában ezen a téren visszaesést lehet tapasztalni.

Mint mondta, az EU garantálja a megkülönböztetésmentesség jogának tiszteletben tartását az uniós jog végrehajtása során. Kiemelte, hogy az uniós roma stratégia célja valamennyi roma ember társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági integrációja, továbbá az antiszemitizmus elleni stratégia a zsidó élet előmozdítását ösztönzi.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság különmegbízottat nevezett ki az unión kívüli vallásszabadság előmozdítására, aki párbeszédet fog kezdeményezni a vallási megkülönböztetéstől sújtott országok nemzeti hatóságaival és az érintettekkel. Hozzátette, hogy a testület továbbá koordinátort fog kinevezni a muszlimellenesség elleni küzdelemre.

Kiriákidisz arról is beszélt, hogy a Minority Safepack nevű polgári kezdeményezésre adott válaszában a bizottság bemutatta, hogyan hajtja végre a tanács számos ajánlását és más, a témát érintő politikai dokumentumot, amelyek együttesen a kisebbségek javát szolgáló jelentős intézkedéscsomagot jelentenek.

Gál Kinga, aki 2004 óta küzd az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelméért az Európai Parlamentben, felszólalásában emlékeztetett: „30 éve abban reménykedtünk, hogy az ENSZ határozata elősegíti majd az európai kisebbségvédelmet is. A Kisebbségi Munkacsoport társelnökeként azóta is azzal szembesülök, hogy több millió uniós polgárt, köztük magyarok százezreit, másodrendű állampolgárként kezelnek az Unió számos tagállamában. Diszkrimináció, jogsértések sokasága, az anyanyelvhasználat korlátozása vagy hiánya ellenére az Európai Bizottság nem kívánja ezen kisebbségek jogait megvédeni. Így a kettős mérce áldozatává válnak, kéréseik süket fülekre találnak”.

„Gondoljunk csak a milliók által támogatott két kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésre, melyeket a Bizottság laza kézmozdulattal sepert le az asztalról. Az Európai Bíróság pedig ítéletben erősítette meg ezt a döntést. Pedig nagy szükség lenne végre egy átfogó európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségvédelmi keretre. Sajnálatos, hogy az EP még egy határozatot sem kívánt hozni egy ilyen komoly kérdésben. Az európai intézmények nem tudják átlépni saját árnyékukat” – zárta hozzászólását Gál Kinga.

Nyitókép: Gál Kinga (Fotó: Facebook/Gál Kinga oldala)