A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság hétfőn hatályon kívül helyezte a Mihalj Kertes elleni jogerős bírósági ítéletét és az ügy újratárgyalását rendelte el a Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Bíróságnak. Kertest, a Szövetségi Vámhivatal volt igazgatóját, hivatali visszaélés miatt 6 és fél év elzárásra ítélték, amiért 1994 közepétől 2000. október 5-ig a Vámhivatal pénzének egy részét jogi alap nélkül több mint ezer különböző vállalatnak adta át. Emellett azzal is terhelték, hogy a Jugoszláv Nemzeti Bank engedélye nélkül legalább 38 millió német márkát mentett ki Ciprusra.
Hivatali visszaélés miatt Kertest először nyolc év elzárásra ítélték, majd ezt hat és fél évre csökkentette az ügyben eljáró bírói tanács. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Semmítőszék idén év elején hatályon kívül helyezte és elrendelte a Belgrádi Fellebbviteli Bíróságnak, hogy ismét vizsgálja felül Kertes panaszát, amelyet az a jogerős, hat és fél év elzárásra vonatkozó ítéletre nyújtott be. Ezt a Fellebbviteli Bíróság meg is tette és a megismételt eljárás keretében május 31-én hatályon kívül helyezte a Fellebbviteli Bíróság korábbi ítéletét.
Az indoklásban az állt, hogy a Fellebbviteli Bíróság ítélete érthetetlen és ellentmondásos volt. A Fellebbviteli Bíróság nemcsak saját ítéletét helyezte hatályon kívül, hanem az illetékes elsőfokú bíróságnak az ügy újratárgyalását, valamint a tényállás kiegészítését rendelte el, hogy sikerüljön megállapítani: Kertes, amellett, hogy cselekedeteivel vitathatatlanul megrövidítette az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság költségvetését, jogellenes anyagi haszonhoz segített-e valakit, és ha igen, akkor kit és mekkora összegben. A Fellebbviteli Bíróság szerint ennek a ténynek a bizonyítása kulcsfontosságú a Kertes elleni vádak alátámasztásához.
A Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Bíróság azért ítélte el Kertest, mert a vonatkozó utasítások mentén eljárva, hivatalos személyként, a Szövetségi Vámhivatal igazgatójaként 1994 közepétől 2000. október 5-ig, hivatali felhatalmazása határainak túllépésével több mint 1,5 millió dinárral rövidítette meg az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság költségvetését. Az ítélet szerint Kertes a Vámhivatal pénzének egy részét a Beobankban nyitott különleges számlára, valamint a szóban forgó pénzügyi intézmény tulajdonában álló vállalatok számlájára fizette be. Az is megtörtént, hogy Kertes a Szövetségi Vámhivatal bankszámlájáról valótlanságokat tartalmazó dokumentáció alapján utalt át pénzt különböző vállalatok számlájára. Az ítélet szerint Kertes mindemellett utasítást adott a vámhivatalnokoknak, hogy a különböző szabálysértések címén készpénzben megfizettetett vámot, vagy az egyéb közvetlen vámbevételeket a Szövetségi Vámhivatal széfjébe tegyék. Kertes ezenfelül megakadályozta, hogy az illetékes szövetségi felügyelőség ellenőrizze a vámbevételeket, illetve azok útját – áll a bírósági ítéletben.
Kertes ellen másik három büntetőeljárás is folyamatban van: cigarettacsempészés miatt a Subotić- és a Bajrušević-ügyben, valamint a Cica Knežević elleni büntetőperben, amelyet a kormány tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatban elkövetett visszaélések miatt folytatnak.
