A tenger hív, a határ feltart

A horvát határátkelőhelyeken egyre gyakoribbá és hosszabbá váló késések miatt találkoztak a szerb és horvát turisztikai ágazat képviselői Makarskán, ahol egy kerekasztal-beszélgetést teljes egészében a makarskai riviérára utazó turisták problémáinak szenteltek. Külön hangsúlyt fektettek az Európai Unió EES rendszerének bevezetésére, ugyanis közvetlen következményeként jelentősen megnőtt a várakozási idő a határátkelőkön, ami csökkentette a szerbiai turisták érdeklődését a horvátországi nyaralás iránt. Az új rendszer szerint ugyanis a szerb útlevéllel utazóknak minden határátlépésnél ujjlenyomatot kell adniuk és arcfelismerő szkennelésen kell átesniük, ami utasonként plusz 2-3 percet vesz igénybe. Emellett az átkelőhelyeken mindkét oldalon előfordulhatnak szigorúbb csomag- vagy gépjármű-ellenőrzések, és a hatóságok fokozott éberséget tanúsítanak. Tudják ezt jól az idegenforgalmi szakértők is, akik szerint mindenki akkor járna jól, ha az eljárást az illetékesek meghatározott időre (legalább a nyaralási idényben) felfüggesztenék.
Szolda József, a kulai Titelprevoz Idegenforgalmi Ügynökség munkatársa – aki immár 21 éve szervezi a turisták makarskai nyaraltatását – elmondta: több mint két évtizede kiváló kapcsolatot ápolnak a helyi Peca Tours képviselőjével, Predrag Aranđelovićtyal.
‒ Makarskára egész Vajdaság területéről örömmel jönnek a turisták. Az idény június 2-ától szeptember 28-ig tart, a váltások kilencnaposak. A tanácskozásra azért volt szükség, hogy kiutat találjunk a határon történő várakozási idő csökkentésére. Igaz, nem mindenki utazik szerb útlevéllel, azonban nekik is várakozniuk kell, hiszen ugyanazzal a busszal, vagy személygépkocsival utaznak. Az ellenőrzés miatt minden egyes belépéskor 1,5‒2 órát kell várni a határon, ami ilyenkor, a nyári hőségben nagyon hosszúnak tűnik – magyarázta Szolda József, az összejövetel egyik kezdeményezője, aki ugyancsak javasolta az EES rendszer ideiglenes felfüggesztését az idegenforgalmi idényre.

Predrag Anđelković hangsúlyozta, hogy a találkozó célja az időben történő reagálás, hogy mentsék a menthetőt a 2026-os turisztikai főszezon előtt.
‒ Szeretnénk, hogy minden turistát, függetlenül attól, melyik országból érkezik, szívesen fogadjanak. Nyaralni jönnek, itt szállnak meg, és hozzájárulnak a turizmus és a gazdaság fejlődéséhez. Ma már nem az a téma, hogy mennyibe kerül a nyaralás Makarskán vagy Horvátországban, hanem az, hogyan lehetne megkönnyíteni a turisták utazását a gyorsabb határátlépéssel. Ha már az érkezés az új eljárások miatt némileg bonyolult is, legalább a visszatérést kell(ene) a lehető legegyszerűbben és felesleges késedelmek nélkül megszervezni. A turisták ugyanis az egész utazás élményére emlékeznek, nem csupán a tengerparti tartózkodásra. A több órás várakozást biztosan nem fogják szép élményként felidézni – mondta Anđelković.
Valka Károly, Kúla község alpolgármestere támogatásáról biztosította a turisztikai dolgozók erőfeszítését, hogy az új rendszer alkalmazását a nyaralási szezon idejére felfüggesszék.
‒ Az összejövetelen találkoztunk és tárgyaltunk a Tučepi idegenforgalmi szervezet igazgatójával, a Szerbiai Utazási Irodák Egyesületének elnökével, valamint Makarska idegenforgalmi szervezetének igazgatójával. Biztosak vagyunk abban, hogy mindannyiunk közös érdeke a gyorsított határátlépés és a pihenés, a nyaralás megkönnyítése. A horvát partner készségesen vállalta, hogy megpróbálja megoldani a problémát, hiszen nekik is céljuk, hogy minél több turista érkezzen az országba. Ezért kérelmet fogalmaztunk meg a horvát turisztikai minisztériumnak, hogy legalább a nyaralás idejére szüneteljen a szigorított határátlépés – fogalmazott Valka Károly. 

Ivo Mravičić, a Tučepi Turisztikai Közösségének igazgatója úgy értékelte, hogy az új határátlépési rendszer biztosan hatással lesz a turisztikai forgalomra. Elmondása szerint a Makarskai Riviéra a horvát turisztikai minisztériumon keresztül megpróbálja kezdeményezni a rendszer ideiglenes felfüggesztését a nyári szezon idején.
Dejan Mijatović, a szerbiai Utazási Irodák Szövetségének igazgatóbizottsági elnöke is ezt a álláspontot képviselte. Szerinte máris érezhető a nyaralók számának visszaesése, aminek egyértelműen a határátkelés körülményessége a kiváltó oka.
Marina Josipović, a Makarska Turisztikai Hivatal igazgatója is támogatta a kezdeményezést és elmondta, a főszezonban általában 18 000 regisztrált vendég látogat a városba.
‒ Nemrég elfogadtuk a desztináció kezelési tervet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szezont az év végéig meghosszabbítsuk. Egyszerűen szükség van a szezon csúcsidőszakának tehermentesítésére, amely júliusra és augusztusra esik, ezért különböző rendezvényekkel és programokkal próbáljuk a vendégforgalmat más időszakokra is terelni, valamint ösztönözni és motiválni a turistákat arra, hogy a nyári hónapokon kívül máskor ellátogassanak hozzánk. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, nálunk az idény már megkezdődött, hiszen kb. 4000 vendég pihen a városban. Bizonyos növekedést tapasztalunk az előző évhez képest, ami nagy örömmel tölt el bennünket, mert számunkra különösen fontos a szezonon kívüli időszak, vagyis a tavasz május és június hónapjai. A térségben és városunkban is jelentősen emelkedett a magyar turisták száma, így elmondhatjuk, hogy évente körülbelül 35 000 magyar vendég érkezik hozzánk – mondta Marina Josipović. 
Kiemelte, örül, hogy megszervezték a találkozót, és hogy lehetőségük volt személyesen beszélni az érintettekkel, vagyis azokkal, akik közvetlenül értékesítik az utazási csomagokat.
‒ Megosztották velünk az aggodalmaikat és a terepen tapasztalt problémáikat. Ezek a figyelmeztetések rendkívül fontosak, és a magunk részéről megpróbáljuk tehermentesíteni ezt a nyári időszakot, különösen a legforgalmasabb heteket, amikor a legtöbb vendég érkezik autóval és autóbusszal Horvátországba – mondta a Makarska Turisztikai Hivatal igazgatója.
A kerekasztal-beszélgetés zárórészét elküldték a horvátországi és az európai uniós intézményeknek, és kérelmezték, hogy az ideiglenes felfüggesztés egyaránt vonatkozzon a szerbiai, montenegrói és a Bosznia-hercegovinai turistákra is.
Az összejövetelt követően statisztikai adatok is elhangzottak, melyek szerint Makarskán 2024-ben mintegy 15 ezer magyar turista nyaralt, akik mintegy 80 ezer éjszakát töltöttek a városban. Ez 11 százalékkal több, mint 2023-ban.
A több mint 1700 méter magas Biokovo-hegység lábánál fekvő város és a róla elnevezett riviéra az egyik leghangulatosabb tengerparti szakasz Horvátországban. Gyönyörű strandok, kristálytiszta tengervíz, és számos látnivaló vár minket ezen a csodálatos környéken.
Kihagyhatatlan látványosságai közé tartozik az óváros, amelyet a XVIII. századtól kezdve újjáépítettek, így nappal is nagyon hangulatos a szűk kis utcákon sétálva felfedezni a régi városrészt. A Kačić téren található a szintén XVIII. században épült Szent Márk-székesegyház, amely az előtte elterülő lépcsősor és a háttérben magasodó hegység miatt Makarska egyik különleges látnivalója. A templom mellett egy 1755-ben épült velencei ivókút is található. A város főterén Andrija Kačić Miošić ferences szerzetes és költő bronzszobra látható. Érdemes több helyen is hosszú sétát tenni, pl. a Szent Péter-félszigeten, a város kikötőjében, valamint a félsziget túloldalán, ahol a népszerű városi strandon a napozás és a fürdőzés egyaránt feldobja a napunkat.