Még több fegyvert kért Ukrajna számára a szövetségesektől az ország elnökének tanácsadója. Mihajlo Podoljak szerint az oroszok nemcsak Ukrajnát akarják elfoglalni, hanem más országokat is. A három balti állam bunkerok százait készül építeni az orosz katonai fenyegetések elleni védekezés részeként.
A harcok jelenlegi állása miatt Ukrajna több fegyvert vár a szövetségeseitől. „A háború jelenlegi szakaszában az a probléma, hogy a fegyverek, drónok, gránátok, vagy tüzérségi eszközök nem egyenletesen oszlanak el. Ezt ki kell egyenlíteni” – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Bild német lapban szombaton megjelent interjújában. Hangsúlyozta: Ukrajnát a legjobb fegyverekkel kell ellátni.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz erők hosszú frontvonalon, több irányból támadnak, és a harcok 600-800 kilométeren folynak. Kijelentette: Oroszország az elmúlt egy évben nem ért el jelentős eredményeket a fronton, holott rengeteg katonát és hadfelszerelést küldött oda, amit el kell pusztítani. Podoljak szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök el akarja foglalni egész Ukrajnát, domináns szereplővé akar válni Európában, s meg akar hódítani más posztszovjet területeket.
Litvánia, Lettország és Észtország máris arra készül, hogy megerősíti a Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határát; bunkerok százait építenék meg az esetleges támadások ellen. A három balti állam védelmi minisztere erről megállapodást írt alá a hét végén Rigában. A cél az elrettentés, s szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés.
A három ország különösen veszélyeztetve érzi magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket. Kaido Tiitus védelmi minisztériumi tanácsadóra hivatkozva a Postimees észt napilap azt írta, hogy Észtország területére 600 bunker kerülne, amelyek építését 2025-ben kezdenék meg. A program megvalósítása 60 millió euróba kerül.
Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek Észtország biztonságához – mondta Hanno Pevkur védelmi miniszter.
KIJEVBE VÁRJA TRUMPOT
Kijev legszívesebben a háborúnak vetne véget. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ezért máris látogatásra invitálta Donald Trump volt amerikai elnököt. Megüzente neki, hogy szívesen vendégül látná hivatalában, ha Trump valóban képes 24 órán belül véget vetni az Oroszországgal folytatott háborúnak, ahogyan azt nemrég megígérte.
Trump akkor azzal kérkedett, hogy ha ismét ő lenne az elnök, azonnal véget tudna vetni a fegyveres konfliktusnak. „Ha 24 óra alatt meg tudja állítani a háborút, elegendő lesz, ha eljön Kijevbe bármelyik nap, amikor itt vagyok” – üzente neki Zelenszkij. Hozzátette: ha Trumpnak van receptje a háború befejezésére, szeretné megtudni, hogy mi az.
ELAKNÁSÍTOTTÁK AZ ERŐMŰVET
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) pedig azt szeretné, ha az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az idén elvégeznék a teljes körű karbantartást a nukleáris biztonság érdekében. Antonio Grossi, az IAEA főigazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy a komplexum orosz vezetése erre képtelen. Az ügynökség azért is aggódik, mert a létesítményt ismét körbeaknázták az oroszok. A robbanószerkezeteket az erőmű belső és külső kerítései között helyezték el, azok után, hogy tavaly novemberben egyszer már eltávolították őket a terepről. Grossi kijelentette: az újbóli elaknásítás összeegyeztethetetlen a biztonsági előírásokkal.
SOK A RÁSZORULÓ
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) a menekültekért aggódik. A minap 4,2 milliárd dollár támogatásért folyamodott a támogató, adományozó országokhoz, hogy az idén is megfelelő segítséget nyújthasson Ukrajna háború sújtotta térségeinek és az otthonukat elhagyni kényszerülőknek. „Több százezer rémült és traumatizált gyerek él a frontvonalakhoz közel, ők a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá” – figyelmeztetett Martin Griffiths, a szervezet vezetője. Kiemelte: már önmagában emiatt meg kell tenni mindent, hogy Ukrajna több humanitárius segítséget kapjon.
A kért támogatás egy részéből, 3,1 milliárd dollárból, az OCHA 8,5 millió, Ukrajnában élő, s azonnali segítségre szoruló embernek nyújtana támogatást, a fennmaradó 1,1 milliárd dollárból az ukrajnai menekülteket és az őket befogadó közösségeket segítené. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ezzel kapcsolatban elmondta: bár a befogadó országok továbbra is igyekeznek minden segítséget megadni a menekülteknek, beleértve a beilleszkedéshez nyújtott támogatást is, még mindig sok rászoruló van köztük.
HARC A TÁMOGATÁSOKÉRT
Tavaly a szervezet 3,9 milliárd dollárt kért az ügyben és az összeg 67 százalékát kapta meg. Griffiths felhívta a figyelmet arra, hogy a világ több pontján, köztük a Gázai övezetben és Szudánban is rengeteg a rászoruló, a támogatásokért vívott harc pedig egyre elkeseredettebb. „Ahogy haladunk előre 2024-ben, ez a versengés egyre inkább meghaladja a 2023-ban látottat” – tette hozzá.
Az OCHA szerint az idén Ukrajnában a lakosság 40 százalékának, azaz legalább 14,6 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre. Ebbe a körbe beletartoznak az orosz erők által elfoglalt területeken élők is, ám hozzájuk a háború kezdete óta nem tudják eljuttatni a humanitárius segélyszállítmányokat.
