Zelenszkij a saját béketervéhez ragaszkodik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Rómába utazott. Programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, majd Giorgia Meloni miniszterelnökkel tárgyalt, utána pedig Ferenc pápa fogadta a Vatikánban.

A Giorgia Meloni miniszterelnökkel folytatott, hetven percig tartó megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartottak. Zelenszkij kijelentette, hogy Kijev béketerve a háború végét és Európa védelmét szolgálja. Az országa már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – mondta.

Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút.

– Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl – hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák. A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt.

Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.

Giorgia Meloni kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokat. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.

Volodimir Zelenszkij következő állomása a Vatikánban volt, Ferenc pápával való találkozott, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadta. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással, két alkalommal.

A háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintették a találkozón, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

Köszönöm, hogy eljött hozzám – mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtisztelés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat.

Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy „emberiességi gesztusokat” kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a kiadott közleményben.

A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek a háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.

Volodimir Zelenszkij a Twitter-fiókján számolt be a Ferenc pápával tartott találkozójáról. Egyebek mellett közölte, hogy arra kérte Ferenc pápát, ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket, miután nem lehet egyenlőségjelet tenni áldozat és agresszor közé. Beszámolt Kijev béketervéről is, amely szerinte az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére. Arra kérte Ferenc pápát, hogy csatlakozzon a béketerv elindításához.

Zelenszkij vasárnap Rómából Berlinbe utazott. Az Olaf Scholzcal folytatott megbeszélését követően a német kancellár kijelentette, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal, és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum legyen. Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges.

Volodimir Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában, és eljöjjön a béke. Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben.

Arra kérte Németországot, hogy más partnerekkel együtt támogassa országát modern vadászgépekkel is. Mint mondta, az európai fővárosokban tett látogatása során ugyanis Ukrajna egy vadászrepülőgép-koalíció létrehozásán dolgozik.

A találkozót követően Zelenszkij a kancellárral együtt helikopterrel Aachenbe utazott a Nemzetközi Károly-díj átadására, amellyel őt és az ukrán népet tüntették ki.