Szerbiában évente több mint húszezren vesztik el harcot a rákos megbetegedésekkel szemben, ami a lakosság lélekszámához viszonyítva a legrosszabb arány Európában, a világban pedig a második – derül ki a NIN cikkéből.
A világ szegénységének felszámolásáért küzdő Borgen Project non-profit szervezet szerint a szerbiai elhalálozás ilyen magas arányának egyik fő oka a megfelelő egészségügyi ellátás hiánya.
A Batut Intézet adatai szerint 2020-ban 2700-zal kevesebb orvos dolgozott Szerbiában az állami egészségügyi intézményekben, mint öt évvel korábban. 2020 szeptemberétől Szerbiában 1,6 onkológus jut 100 ezer lakosra, derül ki egy kutatasból.
A média arról számolt be, hogy amikor a batajnicai és az újvidéki Covid-kórházakban szabad pozíciókat hirdettek, a keresett 750 és 1100 orvos helyett Belgrádban 47-en, Újvidéken pedig körülbelül 200-an jelentkeztek. Ugyanebben az évben, 2020-ban, mindössze 460 nőgyógyász szakorvos volt, ami azt jelenti, hogy egy-egy szakorvosra átlagosan körülbelül 6000 beteg jut.
Az EU-ban 2019-ig engedélyezett 43 legújabb innovatív terápia közül Szerbia csak egyet tett fel a pozitív listájára. Az onkológiai gyógyszerek a teljes szerbiai gyógyszerpiacnak mindössze 10 százalékát képviselik. A kormány 2020-ban és 2021-ben két alkalommal 16 innovatív terápiára különített el forrást az állami költségvetésből, ezek közül hét onkológiai volt.

A jelentésből az is kiderül, hogy Szerbiában átlagosan 200 és 300 nap közötti időre van szükség ahhoz, hogy egy gyógyszer felkerüljön a pozitív listára, az innovatív onkológiai terápiák esetében pedig ez az időszak háromszor hosszabb.

Nyitókép: eklinika.rs