A Belügyminisztérium (MUP) két új, SMS-ben és a Messenger alkalmazáson keresztül terjedő internetes csalásra figyelmezteti a lakosságot. A csalók célja személyes és pénzügyi adatok megszerzése, ezért a hatóság fokozott óvatosságra inti a polgárokat.
Az egyik csalási forma adathalász SMS-ekkel terjed. Az üzenetek feladója a Köztársasági Egészségbiztosítási Alapnak (RFZO) adja ki magát, és azt állítja, hogy a címzett egészségbiztosítási kártyája lejárt. Az üzenet egy hivatkozást tartalmaz, amely állítólag a kártya megújítására vagy új kártya igénylésére szolgál, valójában azonban hamis weboldalra irányítja a felhasználót, ahol személyes és banki adatokat próbálnak megszerezni.
A minisztérium szerint az ilyen üzeneteket többek között a gyanús vagy külföldi telefonszámok, a nem hivatalos internetes címek, valamint a sürgető hangnem árulja el. A hatóság azt tanácsolja, hogy senki ne kattintson a hivatkozásokra, ne válaszoljon az üzenetekre, és ne adjon meg bizalmas adatokat. Amennyiben valaki mégis megtette ezt, haladéktalanul változtassa meg jelszavait, értesítse bankját, és jelentse az esetet az illetékes szerveknek.
A másik csalási módszer a Messengeren terjed. A felhasználók olyan üzeneteket kapnak, amelyek látszólag a Meta AI-tól, a Facebook ügyfélszolgálatától vagy más Meta-szolgáltatástól érkeznek. Ezekben azt állítják, hogy a fiókot zárolják vagy korlátozzák, ha a címzett nem hajt végre azonnali „ellenőrzést”. Az üzenetekhez gyakran PDF-fájlt is csatolnak, amelynek megnyitása hamis oldalra irányíthatja a felhasználót, ahol jelszavakat és más érzékeny adatokat próbálnak megszerezni.
Az MUP hangsúlyozza, hogy a fiókok hitelesítését a Meta soha nem véletlenszerű üzenetekben vagy mellékleteken keresztül végzi. A nyelvtani hibák, a szokatlan megfogalmazás, a fiók megszüntetésével való fenyegetés, valamint a hivatalostól eltérő webcímek egyaránt csalásra utalhatnak.
Đorđe Gojković, a Szerb Nemzeti Bank pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szakértője szerint a csalók leggyakrabban ismert intézmények és vállalatok nevével próbálnak bizalmat kelteni. Szerbiában gyakori, hogy a Posta Srbije, az Elektrodistribucija, minisztériumok, mobilszolgáltatók vagy bankok nevében küldenek megtévesztő üzeneteket.
Nyitókép: A csalók leggyakrabban ismert intézmények és vállalatok nevével próbálnak bizalmat kelteni (Fotó: Pexels.com)
