Egy év alatt 68 százalékkal emelkedett Szerbiában a gyümölcs ára, ami az élelmiszerek között a legnagyobb arányú drágulásnak számít – derül ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal adataiból.
Aleksandar Leposavić, a Szerbiai Tudományos Gyümölcstermesztő Társaság elnöke az SZRTV-nek elmondta: az árrobbanás hátterében a piaci bizonytalanság, az üzemanyag, a vegyszerek, a növényvédő szerek és a munkaerő drágulása, valamint az egyre gyakoribb klimatikus szélsőségek állnak.
Tavaly például szinte teljesen kiesett a kajszitermés, a meggy és a szilva is gyengébben teljesített, az almaexport pedig – főként az orosz piac nehézségei miatt – akadozik.
A termelők szerint gondot jelent az ellenőrizetlen import is, például a kínából és Ukrajnából behozott málna, amely gyakran tartalmaz nehézfémeket és vegyszerek maradványait. A szakember elmondása szerint ezeket a termékeket átcsomagolják és továbbértékesítik, ami torzítja a piacot.
A magas szállítási költségek és exportakadályok miatt sok gazda csökkentette a beruházásokat, egy részük pedig végleg felhagyott a gyümölcstermesztéssel.
Leposavić ugyanakkor hangsúlyozta, az idei termés várhatóan jobb minőségű és mennyiségű lesz, ezért a következő időszakban árstabilizáció és árcsökkenés várható.
A hazai gyümölcstermesztés jelentősége tetemes, csak a málnából 250 és 300 millió euró közötti összeg folyt be – emelte ki Leposavić.
Hangsúlyozta, Szerbia az elmúlt másfél–két évtizedben komoly áfonyatermelővé vált, mintegy 2500 hektáron a legmagasabb minőségű bogyós gyümölcsöt termesztik, azonban az export túlnyomó része Hollandián keresztül történik, így a végső vásárlók gyakran nem is tudják, hogy honnan ered a termék, amelyet fogyasztanak.
