Lehetőség vagy veszély?

Szerbia ásványi és egyéb geológiai erőforrásainak kezelésére, a 2025 és 2040 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervezetének közvitáját tegnap tartották meg a Szerbiai Gazdasági Kamarában, ám az ülés kezdete előtt az épület bejárata előtt környezetvédelmi aktivisták és polgárok tüntettek, hogy így fejezzék ki elégedetlenségüket az ország bányászattal kapcsolatos stratégiai terveivel kapcsolatban. Részt szerettek volna venni a közvitán, de a biztonsági őrök és a rendőrök megakadályozták őket, hogy bejussanak az épületbe. Zlatko Kokanović, a Ne damo Jadar (Nem adjuk Jadart) egyesület elnöke a médiának elmondta, a minisztérium által közzétett elérhetőségeken nehézkes volt a jelentkezés. Megállapította, ha közvitáról van szó, akkor minden érdeklődő polgárnak lehetővé kellene tenni a részvételt a közvitán.

Az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) beszámolt arról, hogy a Szerbiai Gazdasági Kamara a közvita előtt a saját honlapján megjelentette a stratégia tervezetének szövegét, és ugyanitt feltüntették azt a linket, illetve e-mail-címet, amelyen bárki jelezhette a részvételi szándékát a közvitán.

Ivan Janković, a bányászati és energiaügyi miniszter segédje a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a stratégia tervezetének megfogalmazását egy teljesen áttekinthető folyamat követte, sőt a minisztériuma egy hónappal hosszabb időt fogalmazott meg, hogy a szakmai közösség és a civil szervezetek javaslatokat, észrevételeket gyűjthessenek a dokumentummal kapcsolatban. Hangsúlyozta, a környezetvédelmi szakemberek és azok, akik annak nevezik magukat, bejelentkezhettek volna a közvitára, hiszen erre volt módjuk és idejük is, ám mint kiemelte, ezt nem tették meg.

MINDEN SARKON BÁNYA

A tüntetők között volt Zoran Stevanović hidrogeológus, a Bányászati és Földtudományi Kar nyugalmazott professzora és a SANU (Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia) környezetvédelmi bizottságának tagja is, aki az N1 televíziónak nyilatkozva szégyenteljesnek nevezte, hogy nem vehetett részt a közvitán, miközben ő, mint hangsúlyozta, bejelentkezett a közvitára, mégsem engedték be.

Beszámolt arról, hogy a SANU környezetvédelmi bizottsága 17 észrevételt nyújtott be az adott stratégiára, amelyben a többi között kiemelték azt, hogy a dokumentumban megfogalmazott bányászati projekteket nem lehet megvalósítani jelentős, átfogó környezetvédelmi hatástanulmányok elvégzése nélkül. A stratégiába foglaltakat részletezve kiemelte, abban háromféle beruházást említenek, ezek közül a legintenzívebb a 6,8 milliárd eurós külföldi befektetés a szerbiai bányászati folyamatba, ami valóban hatalmas bővüléshez vezetne, így minden sarkon lenne egy bánya – fogalmazott. Rámutatott, a bányászat nem élvezhet elsőbbséget más ágazatokkal szemben, és mint ahogy a területrendezési tervekben az esetlegesen bányászatra szánt területek sem lehetnek a védett természeti övezetek felett, különösen nem ott, ahol olyan vízkészletekkel rendelkezünk, amelyek értékesek a nemzet jövője szempontjából.

FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉG

Mint az a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium által kiadott közleményben olvasható, a közvitán levő stratégiai dokumentum a nyersanyagok hosszú távú kutatását és kiaknázását öleli fel, a legmagasabb ökológiai és társadalmi normákkal összhangban.

Szerbia jelentős ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek fontos szerepet játszhatnak az energetikai és technológiai átalakulásban, a stratégiában pedig külön hangsúlyt fektetnek a kritikus és stratégiai nyersanyagokra, amelyek az európai kontinens új iparpolitikája szempontjából is fontosak – áll a minisztérium közleményében.

Mint arra rámutatnak, Szerbia európai irányelveket követ, köztük a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt (CRM Act) is, amely olyan rendszer kiépítését látta elő, amely támogatja a beruházások kiszámíthatóságát, a felelős kiaknázást és a fenntartható fejlődést.

Ivan Janković szavai szerint az adott stratégiát a Bányászati és Földtudományi Kar támogatásával készítették, az európai országok stratégiáinak modellje alapján. Azt szeretnék elérni ugyanis, hogy a bányászati ipar úgy fejlődjön, mint például a skandináv országokban.

Rámutattak, ma a bányászatot erős gazdasági és társadalmi szereppel bíró ágazatként pozicionálják, amely messze túlmutat az energia- és nehézipar hatáskörén – közölte a minisztérium.