Tegnap volt harminc éve annak, hogy a Krajinai Szerb Köztársaságban megkezdődött a Vihar fedőnevű, négynapos katonai-rendőrségi hadművelet, amely során több mint 250 ezer szerb nemzetiségű polgárt üldöztek el horvátországi otthonából. A Vihar hadműveletben elüldözött, meggyilkolt vagy eltűnt személyek és hozzátartozóik érdekképviseleti ernyőszervezetének adatai szerint az akció során 1861 személy veszítette életét, vagy tűnt el, közöttük 1211 civil. A civilek több mint 60 százaléka 60 évnél idősebb személy volt. Az áldozatok között 548 nőt és 12 gyermeket jegyeznek. A kimutatások szerint 20 ezer, szerbek lakta házat gyújtottak fel, 40 ezret pedig elfoglaltak.
Szerbiában vasárnap este Karlócán tartották meg a központi megemlékezést. Az államvezetést többek között Aleksandar Vučić köztársasági elnök, Đuro Macut miniszterelnök, Ana Brnabić, a szerbiai képviselőház elnöke és Maja Gojković, Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányának elnöke képviselte, de jelen volt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Tomislav Nikolić volt szerb köztársasági elnök is.
Beszédében Vučić a szerb nemzet által igazságtalanságként megélt eseményeket idézte fel. „Tönkretették és felszabdalták Jugoszláviát, az országot, ahol a szerbek éltek. Később kidolgozták Krajina megsemmisítésének a tervét, majd ezt néhány nap alatt végre is hajtották. Többé már senki nem foglalkozott a védett ENSZ-területekkel, ehelyett arról beszéltek, hogy mennyire csodálatos dolog meggyilkolni 2500 embert. Utána lebombázták az országot, majd elvették Montenegrót, végül Koszovót” – fogalmazott Vučić a Blic napilap szerint. Beszédét a béke, a stabilitás, továbbá a térség országai közötti együttműködés, valamint a baráti kapcsolatok építése, fenntartása fontosságának a hangsúlyozásával zárta.
ETNIKAI TISZTOGATÁS VOLT
A Vihar a múlt század kilencvenes éveinek a legnagyobb gaztette volt az egykori Jugoszlávia területén, amelyet kizárólag etnikai tisztogatásként lehet meghatározni – közölte tegnap a Vajdasági Rádió és Televízió hírösszefoglalója szerint Miodrag Linta, a Térség Szerbjeinek Szövetsége nevű szervezet elnöke. Emlékeztetett, a hadművelet évfordulójának napjaiban Horvátországban ünnepelnek, és a háborús bűnösöket méltatják, a szerb áldozatokat pedig megcsúfolják, sőt, olykor tagadják, hogy ennek a tettnek áldozatai voltak.
A Vihar hadművelet során előre megfontoltan és szervezetten tették tönkre a szerbek falvaiban a kommunális infrastruktúrát és a szerbek tulajdonát – emelte ki. Rámutatott, Horvátországban nincsen szándék visszaszolgáltatni a szerbek tulajdonát, beleértve ebbe az ingatlanokat, a lakáshasználati jogot, a ki nem fizetett nyugdíjakat, de a szolgálati éveket sem ismerik el. Hangsúlyozta, a népirtás tényének az elismerése lenne a legkevesebb, amit Horvátországnak meg kellene tennie.
EMLÉKEZÉS RÉVÉN ELEJÉT VENNI
A Vihar hadművelet valójában be sem fejeződött, hiszen a horvát fegyveres alakulatok tetteit, azaz az etnikai tisztogatás tényét továbbra is megpróbálják eltussolni – fejtette ki a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Srđan Barac, a Társadalmi Stabilitás Központjának munkatársa. Hozzátette, fontos, hogy Szerbia ápolja az emlékezést, hiszen ez az alapja annak, hogy a jövőben ne történhessenek hasonló gaztettek.
HATSZÁZEZER MENEKÜLT ÉRKEZETT SZERBIÁBA
Nataša Stanisavljević menekültügyi és migrációs biztos közleményében annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a szülőföldjükről elüldözött embereknek ismét legyen otthonuk. Az N1 tv hírösszefoglalója szerint kiemelte, együttműködve a köztársasági kormánnyal a jövőben is segítik azokat, akik a volt Jugoszlávia tagállamaiban elveszítették otthonukat. 1995-től napjainkig több mint 54 ezer családot támogattak, közülük 40.727 család a volt Jugoszlávia tagállamaiból volt kénytelen elmenekülni, 13.307 család pedig Koszovóból ment el Szerbia egyéb területeire – hangsúlyozta Stanisavljević. Rámutatott, a háborús években és azt követően 600 ezer ember menekült Szerbiába, több mint 400 ezren szerezték meg a szerb állampolgárságot.
ELÍTÉLIK A HORVÁTORSZÁGI MAGATARTÁST
„A Vihar megünneplése, valamint a »Gyerünk, gyerünk, usztasák!« és a »Készen a hazáért« jelmondatok skandálása a Hajduk–Istra mérkőzésen megmutatta, hogy miként is néz ki a joguralom az Európai Unióban” – fejtette ki a Danas napilap szerint Ana Brnabić, így utalva az elmúlt napokban Horvátországban történtekre. Elmondta, az említett mérkőzésen készített felvételeket elküldte Szerbia európai uniós nagykövetének, és arra kérte, hogy mutassa meg az európai partnereknek. „Szerintem akár a jasenovaci tábort is ismét megnyithatnák” – jegyezte meg a köztársasági parlament elnöke. n P.E.
