Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter tegnap megbeszélést folytatott Emanuele Giaufret-vel, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével. A találkozó központi témái a reformprogram, az energiaszektoron belüli intézkedések, valamint a Szerbia és az Európai Unió között a ritka nyersanyagok és az elektromos járművek értékláncában folytatott együttműködésről szóló egyetértési megállapodás végrehajtásának kérdései voltak. – A Szerbia és Bulgária közötti gázösszekötő vezeték üzemel, biztosított a gázellátásunk Azerbajdzsánból. Az alexandroupolisi LNG-terminálon további kapacitásokat kötöttünk le, amelyeket szükség esetén igénybe veszünk. Hamarosan sikeresen lezárul az összekötő vezeték próbaüzeme is, a hazai szabályozásnak megfelelően. Az Európai Unió támogatásával alternatívát teremtettünk a gázellátásban, ami piaci zavarok esetén kiemelt fontosságú energiabiztonságunk szempontjából. Ezek egyúttal azok a célkitűzések is, amelyeket a reformprogram keretében valósítunk meg. Tervezzük egy Romániával közös gázösszekötő kiépítését is, amely új forrásokhoz ad majd hozzáférést, és hozzájárul országunk északkeleti területeinek regionális gázhálózatba kapcsolásához. Ezt a projektet 2027-ig szeretnénk befejezni – ismertette Đedović Handanović.
Kiemelte, hogy az energetikai törvény módosításainak elfogadásával Szerbia megkezdte piacának integrációját az Európai Unió villamosenergia-piacába, és csatlakozik az európai energiabiztonsági rendszerhez. – Az EU villamosenergia-piacával való egyesülés révén szavatoljuk a villamosenergia-cserét szomszédainkkal és a tagállamokkal, megteremtjük annak feltételeit, hogy a legkedvezőbb piaci árú villamos energia eljusson polgárainkhoz és a gazdasági szereplőkhöz. Csatlakozunk továbbá az európai energiabiztonsági rendszerhez is, ami hatékonyabb válságkezelést és nagyobb felkészültséget tesz lehetővé ellátási zavarok esetén. Ilyen volt például a nyári eset, amely országunk kivételével szinte az egész régiót érintette. 2026 első felében véglegesítjük a szabályozási keretrendszert, és megteremtjük az előfeltételeket az egyesüléshez az EU piacával – tette hozzá a miniszter.
A megbeszélésen szó esett a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló szabályozási mechanizmusáról is, amely az energiaszektor dekarbonizációjának egyik fontos eszköze. – Az Európai Unióban alkalmazott szén-dioxid-kibocsátási adó rendkívül kedvezőtlen hatással lenne gazdaságunkra, és hatalmas költségeket róna ránk. Elvégeztük a szén-dioxid-adó villamosenergia-termelésben való alkalmazásának hatástanulmányát, és kidolgoztunk egy javaslatot egy előnyösebb és fenntarthatóbb megoldásra. Bízom benne, hogy az erről szóló párbeszéd az Energiaközösségen belül folytatódik. Arra számítunk, hogy az Európai Unió, a kevésbé tehetős tagállamokkal szembeni szolidaritás elvével összhangban, pénzügyi és egyéb támogatást nyújt majd az Energiaközösség szerződő feleinek, még az uniós csatlakozásuk előtt – fejtette ki.
Emanuele Giaufret megerősítette, hogy az EU továbbra is Szerbia legfontosabb partnere az energetika terén. – Az EU továbbra is Szerbia legmeghatározóbb energetikai partnere. Az uniós támogatásnak köszönhetően a polgárok stabilabb és zöldebb energiára számíthatnak, és az új, Szerbiát Bulgáriával összekötő gázvezeték megnyitása óta csökkent a függőség az orosz gáztól. Kulcsfontosságú, hogy Szerbia folytassa gázellátó vállalatainak szétválasztását, és az energiaforrások, valamint az ellátási útvonalak szélesebb körére támaszkodjon. Az új Nyugat-balkáni Növekedési Terv a Nyugat-balkáni Beruházási Keret révén új energetikai projektek megvalósítására kínál lehetőséget. Ahhoz, hogy Szerbia továbbra is részesülhessen a növekedési terv forrásaiból, elengedhetetlen a reformok végrehajtása és a reformtervben foglalt kötelezettségek teljesítése. Szerbia az előcsatlakozási támogatási források révén már több mint 800 millió euró támogatást kapott energetikai projektekre. Az EU és Szerbia között a fenntartható nyersanyagokról, az akkumulátor-értékláncokról és az elektromos járművekről kötött egyetértési megállapodás jól tükrözi közös elkötelezettségünket a zöldátállás előmozdítása iránt – értékelte az EU-nagykövet.

Nyitókép: Emanuele Giaufret és Dubravka Đedović Handanović (Fotó: Beta)