2024. július 20., szombat

Ma döntenek a biztonsági készültségről

Egy bennfentes szerint már nem Boszniában, hanem Novi Pazarban van a szélsőséges iszlamisták balkáni központja

Az országban továbbra is a legmagasabb szintű, vörös biztonsági készültség van hatályban a szombati, terrortámadásnak minősített támadást követően. Ivica Dačić belügyminiszter megerősítette, ma döntenek a legmagasabb szintű készültség esetleges törléséről.

A legmagasabb szintre emelt készültséggel összhangban a rendőrség és az egyéb biztonsági szolgálatok munkatársai még tegnap is hosszú csövű fegyverekkel járőröztek a közterületeken és az üzletközpontokban. A határátkelőkön ugyancsak fokozott a hatósági jelenlét és az ellenőrzés. A Montenegró és a Szerbia közötti Dobrakovo–Gostun határátkelőn például vasárnap több órás várakozással és az egyébként jellemzőnél jóval alaposabb ellenőrzéssel szembesültek a Szerbiába beutazók. Ezen az átkelőn nem egy utazóval történt meg, hogy miután az útlevélkezelő végzett az ellenőrzéssel, a felfegyverzett hatóságiak is elvégezték az ellenőrzést. A géppuskás hatósági emberek elsősorban a nyugat-európai országokból érkezők körében váltottak ki meghökkenést.

Ivica Dačić azon vasárnapi nyilatkozatát követően, hogy a Miloš Jevremović csendőr ellen számszeríjjal támadást elkövetett Salahudin (az iszlámra áttérést megelőzően Miloš) Žujović felesége két nappal korábban Montenegróba utazott, a szomszédos ország rendőrsége elővezette a nőt és elkobozta elektronikus kommunikációs eszközeit. A montenegrói illetékesek bejelentései értelmében a nő tekintetében megteszik a szükséges lépéseket.

Dačić tegnapi sajtónyilatkozata értelmében a feleség elmondta, nem sokkal az Izrael belgrádi nagykövetsége előtt elkövetett támadás előtt egyebek mellett két olyan videófelvételt kapott férjétől, amelyekben a muszlimokat gyilkoló izraeliekről volt szó. Ez egyértelműen alátámasztja, hogy terrortámadásról van szó – emelte ki Dačić. Hozzátette, a szakértők folytatják a feleség telefonja tartalmának elemzését.

Szerbiában szombat óta két személyt vezettek elő a terrortámadással összefüggésben, több tízet kihallgattak, és házkutatások is voltak. Egy személy szökésben van.

ELSŐSORBAN IZRAELNEK ÜZENTEK

Az Izrael belgrádi nagykövetségének épülete előtt elkövetett támadás után a leggyakrabban elemzett kérdések egyike az volt, vajon egyedi eset marad-e a szombati, vagy itt is jellemzővé válik a terrorfenyegetettség. A NIN hetilap összeállításában a brit külügyminisztérium azon értékelésére utaltak, hogy Szerbiában a jövőben szinte bárhol történhet a szombati támadáshoz hasonló, például a turisták által is látogatott helyeken, templomokban vagy egyéb vallási létesítményekben. A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozó Miroslav Bjegović biztonságpolitikai szakértő szerint a támadás üzenet az Izraellel jó kapcsolatokat fenntartó országoknak, hogy legközelebb ezek kerülhetnek célkeresztbe. Semmi sem véletlen, a támadás célpontja egyértelműen az izraeli nagykövetség volt – nyomatékosította.

Božo Prelević ügyvéd szerint nem indokolt erre szervezett terrortámadásként tekinteni, az eddig ismert körülmények arra utalnak, hogy az elkövető egyedül járt el, s elképzelhető, hogy ideiglenes érzelmi instabilitás vezérelte. Szerinte most az a legfontosabb, hogy a hatóságok kivizsgálják, kivel állt kapcsolatban az elkövető.

NEM KEDVELIK SZERBIÁT

Aktuálissá vált a kérdés, hogy kik is a vahábbiták, illetve mennyire befolyásosak nálunk a fundamentalista, az iszlám szélsőséges tolmácsolását elfogadó csoportosulások. A támadót először a belgrádi média minősítette vahábbitának, majd később Dačić közölte, a hatóságok értesülései szerint a pravoszláv családban felnevelkedő, majd később az iszlámra áttérő Miloš Žujović valóban kapcsolatban állt a vahábbita mozgalommal. Muhamed Jusufspahić, a Szerbiai Iszlám Közösség (IZS) Legfelsőbb Közgyűlésének elnöke szerint Žujović soha nem volt tagja az IZS-nek, értesülései szerint elsősorban olyan, magánszemélyek által irányított vallási létesítményeket látogatott, amelyek nem tartoznak az IZS hatáskörébe, valamint olyan muszlimokkal tartotta a kapcsolatot, akik szintén nem tagjai az IZS-nek. Jusufspahić az iszlámmal összeegyeztethetetlennek minősített minden terrorcselekményt.

A Szaúd-Arábiában létrejött vahábbizmus a feljegyzések és a sajtótartalmak szerint elsősorban a kilencvenes években, a boszniai háború időszakában, majd azt követően kezdett erősödni a balkáni térségben, egy időben a mudzsáhedinek megjelentével. A Szabad Európa Rádió szerbiai szerkesztőségének 2011-es riportjában több százra becsülték a szerbiai vahhabiták számát. Mindenekelőtt Novi Pazar, Priboj és Sjenica környékén aktív az említett mozgalom – a szélsőséges vahábbiták számát akkor 70-re becsülték. Az elmúlt években a sajtóhírek nem egyszer tájékoztattak arról, hogy a vahábbita mozgalom képviselői behatoltak a muzulmán imaházakba és megpróbálták meggátolni az imádkozókat, hogy az általuk elfogadott szabályok szerint gyakorolják vallásukat, illetve igyekeztek rájuk kényszeríteni saját dogmájukat. 2007-ben a rendőrség Novi Pazar környékén, Donja Trnava faluban egy szélsőséges csoport tagjait próbálta letartóztatni – a gyanú szerint Muamer Zukorlić muszlim politikai vezető ellen terveztek merényletet elkövetni –, ám bomba- és lövészápor fogadta őket. Több rendőr is megsebesült, a csoport vezetőjét pedig megölték. Akkor 143, vahábbitának minősített szélsőségest tartóztattak le.

Az elmúlt években és napokban megjelent sajtótartalmak szerint a balkáni vahábbiták legfontosabb központja a bosznia-hercegovinai Gornja Maoča Tuzla környékén, valamint Pristina.

A belgrádi támadás nem hat meglepetésként, hiszen Szerbiában valóban vannak olyanok, akikre rizikófaktorként kell tekinteni – értékelte Irfan Peci, a szélsőséges iszlám ismerője. A Sandžakban született, majd Németországban felnevelkedett férfi korábban az al-Káida szimpatizánsa és segítője volt. Rámutatott, ott vannak például a koszovói iszlamista szélsőségesek, de az iszlámra áttért radikálisok is veszélyt jelenthetnek. Szerbiának egyszerűen rossz az imázsa a muszlimok körében, az ENSZ srebrenicai határozata pedig tovább rontotta azt, a dokumentummal szinte célpontot rajzoltak az országra – értékelte Peci, hangsúlyozva, a Balkánon már nem Boszniában keresendő a szélsőséges elveket valló muszlimok központja, hanem Novi Pazarban.

Nyitókép: Illusztráció