2024. május 30., csütörtök

Hatalomból egyszerűbb érdeket érvényesíteni

Pásztor István és Kelemen Hunor elemezte a kisebbségi politizálás meghatározó aspektusait

Az ünnepélyes megnyitót követően a II. Nyárhangoló Fesztivál Palicson a kisebbségi politizálás, illetve érdekérvényesítés különböző szempontjaira összpontosító közéleti rendezvénnyel várta az érdeklődőket. A Nemzet a politikában címmel megtartott panelbeszélgetésen Brasnyó Zoltán és Orosz Ildikó újságírók Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével beszélgettek.

„Mit jelent ma magyarnak lenni Vajdaságban és Romániában?” – ekképpen hangzott az első kérdés. Pásztor István értékelése szerint ma egészen más magyarnak lenni Vajdaságban, mint például 20-30 évvel ezelőtt. Hozzátette, nem az elfogultság beszél belőle, megállapítását a tényekre alapozza. Ellenben a korábbi évtizedekkel ma nem hátrány magyarnak lenni Szerbiában, hanem büszkeség és kiváltság, emelte ki.

– A vajdasági magyarság jól szervezett, mások egységes közösségként élik meg és eredményei miatt követendő példaként néznek fel rá. Ez nem magától van így, ez rengeteg munka, bizalomépítés, valamint partneri kapcsolat eredménye. Ebbe a folyamatba nemcsak a VMSZ fektetett rengeteg energiát, hanem mindenki. Az elmúlt 10-15 év egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy ezeket az eredményeket csak közösségileg és közös erőfeszítések révén lehet megvalósítani – fejtette ki Pásztor István.

Hasonlóan válaszolt a kérdésre Kelemen Hunor, mondván: ha az egykori kiindulópont a viszonyítás alapja, akkor azt kell megállapítania, hogy ma jobb magyarnak lenni, mint 25-30 évvel ezelőtt. Viszont ha az 1989-ben megfogalmazott célkitűzések perspektívájából vizsgálja a kérdést, akkor az az álláspontja, hogy félúton járnak, hangsúlyozta. Rámutatott, az intézményes jogokat törvénybe foglalták, ám nem jutottak el odáig, hogy ezek a garanciák időtállóak legyenek, valamint a közösség rendelkezzen az önrendelkezés minden egyes aspektusával. Kelemen szavai szerint a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket biztosítani tudják, ám a közösség által kívánatosként megélt anyagi feltételek megteremtése egyelőre kihívás. Hozzátette, hasonlóképpen van ez a térség többi országában is, hiszen egyelőre nem sikerült elérniük a nyugati, illetve észak-európai országokban jellemző egzisztenciális feltételeket.

A beszélgetés során azt a kérdést is körbejárták, hogy vajon lehet-e ellenzékből érdeket érvényesíteni. A körülmények okán Kelemen Hunor válaszolt elsőként, megállapítva: az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a kormányzás olyan eszköz, amivel a magyar közösség érdekeit lehet segíteni, hatalomból olyan mennyiségű és minőségű beruházásokat sikerült megvalósítaniuk, amelyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa. A következő év a választások éve lesz Romániában, a cél az, hogy az RMDSZ kormánypárt legyen, azaz ne maradjon ki a folyamatokból, emelte ki Kelemen Hunor. Rámutatott, a felvidéki magyarok tapasztalata szemlélteti, hogy ha egyszer kiesnek, akkor nagyon nehéz visszakerülni.

Pásztor István megismételte korábbi kijelentését, hogy fontos ott ülni annál az asztalnál, amelyiknél a magyarság számára is fontos döntések születnek. Természetesen nem minden áron, ez csakis akkor lehetséges, ha egyenrangú partnerként fogadják a kisebbség képviselőit, jegyezte meg. Hozzátette, a VMSZ ellenzékből és hatalomból egyaránt politizált, a tapasztalatok alapján arra a megállapításra jutottak, hogy hatalmi pozícióból könnyebb érdeket érvényesíteni. Mint elhangzott, arra készülnek, hogy a jövőre esedékes választásokat követően is megőrizzék jelenlegi pozíciójukat. Lényeges, hogy az emberek megértsék a VMSZ politikai súlyának és befolyásának a fontosságát, így az összes esedékes választással kapcsolatos egyik legnagyobb kihívás az emberek mozgósítása, annak a ténynek a megértetése, hogy az eredmények nem maguktól jöttek, hanem a közösség érte el azokat.

Nyitókép: Molnár Edvárd