A balkáni migránsútvonal lezárása, azaz 2016 márciusa óta soha nem volt annyi migráns és menekült Szerbia területén, mint 2019 év végén és az idén tél elején. A menekültügyi főbiztosság értesülései szerint jelenleg 6500 migráns tartózkodik Szerbia területén, olvasható a Politika napilap mai írásában. Az UNHCR 6600-ra, míg a menedékkérők segítésével foglalkozó belgrádi központ legalább 7 ezerre becsüli számukat. A legtöbben Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból, Irakból, továbbá az észak-afrikai országokból érkeztek.
Fotó: Gergely József (archív)
2016 márciusától a közelmúltig átlagban 2500-3500 migráns tartózkodott a szerbiai befogadóközpontok valamelyikében, míg jelenleg nagyjából 5500 személynek adnak otthont ezekben a létesítményekben, nyilatkozta Svetlana Palić, a Szerbiai Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság (KIRS) munkatársa. Mint hozzátette, az országban jelenleg 17 befogadóközpont üzemel, ezekben 6 ezer a férőhelyek száma, néhány száz fővel azonban mindig megnövelhető a férőhely-kapacitás. Svetlana Palić elmondása szerint a legnagyobb gond az, hogy a migránsok kerülik a preševói, a piroti és a Bela Palanka-i befogadóközpontokat, hiszen inkább valamelyik északabbra, vagy nyugatabbra fekvő európai uniós ország határához közeli településen szeretnének tartózkodni, a mielőbbi átjutás reményében. A tisztségviselő szerint a magyar, a horvát és a bosznia-hercegovinai országhatár közelében legalább 800-1000 migráns igyekszik átjutni a határon.
A Politika írása szerint a migránsok nemcsak Görögország, Észak-Macedónia, vagy Albánia irányából érkeznek Szerbiába, hanem Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Magyarországról is. Utóbbiak azok, akiket az úgynevezett push back módszerrel az említett országok hatóságai „visszatoloncolnak” Szerbiába, teszik hozzá az összefoglalóban, mint ahogyan azt is, hogy a humanitárius szervezetek összefoglalói szerint többszörös push back visszatoloncolások is történtek (ugyanazoknak a migránsoknak a tekintetében): Szlovéniából Horvátországba, majd onnan Bosznia-Hercegovinába, onnan pedig Szerbiába. A menedékkérők segítésével foglalkozó központ értesülései szerint tavaly január és szeptember között 1256 esetben történt a push back elve szerint megvalósuló visszatoloncolás Szerbiába, az esetek többségében Horvátország és Magyarország területéről.
