2024. október 16., szerda

Aggasztó fejlemények Koszovóban

Kurti a helyzet rendezését ígérte, de újabb letartóztatásokat helyezett kilátásba – A Szerb Lista a beállított incidensektől tart

Erős robbanás rázta meg tegnap éjfél körül Kosovska Mitrovica északi részét. A koszovói rendőrség beszámolójában arról tájékoztatott, gyanítja, hogy úgynevezett sokkbombáról lehetett szó. Az illetékesek egyelőre nem tudják, hogy pontosan hol történt a robbanás. Információk szerint anyagi kár nem keletkezett. A Szerb Lista tájékoztatása szerint Kosovska Mitrovica északi részében, a Tri solitera nevű városnegyedben beállított incidens történt, melynek egyetlen célja az volt, hogy alibit találjanak arra, hogy a koszovói rendőrség megerősíthesse jelenlétét Észak-Koszovóban. A politikai szervezet arra szólította fel a KFOR-t és az EULEX-et, hogy mihamarabb erősítse meg a jelenlétét Észak-Koszovóban, de különösen Észak-Mitrovicában, hogy megakadályozhassák a jövőben az efféle megjátszott incidenseket. A párt is arról számolt be, hogy minden bizonnyal sokkbombát aktiváltak ismeretlen tettesek. Már ez is eléggé felzaklatta a szerbséget, tették hozzá, majd az éjszaka folyamán kivezényelte Pristina a speciális egységek tagjait állig felfegyverezve, s ez még inkább megfélemlített mindenkit, aki a környéken él.

REAKCIÓT VÁRNAK A KORMÁNYTÓL

Levelet intézett tegnap a szerb kormányhoz a koszovói szerbség pártja, ebben arra kéri Ana Brnabić kormányfő kabinetjét, hogy nyilvánítsa terrorista szervezetté – Albin Kurti hasonló lépésére válaszolva – az összes Észak-Koszovóban jelenlévő pristinai rendőrségen kívüli, speciális és titkosszolgálati albán egységet, mert azok kizárólag a stabilitásnak, a békének az aláásásán ténykednek. A Szerb Lista szerint ezeknek a szervezeteknek az észak-koszovói jelenléte beláthatatlan következményekkel járhat a Nyugat-Balkán egészének jövőjére, de Európa jövőjére is. A levélben úgy fogalmaztak, hogy az egész koszovói szerbség nevében szólította meg a szerb kormányt a Szerb Lista, a nép ugyanis, mint megjegyezték, már bő két éve tűri Kurti terrorját, mely egy alapjaiban szerbellenes politika megnyilvánulási formája. Erre a politikára az jellemző, hogy megkísérel elüldözni Koszovóból mindent, ami szerbnek mondható, nem tisztel egyetlen korábbi megállapodást sem, fittyet hány a szerb nemzetiségű emberek jogaira, és olyan elnyomást alkalmaz, amely veszélyezteti a közösség fennmaradását a térségben. Lényegében intézményesített erőszaknak az áldozatai a szerbek – értékelte a Szerb Lista, ennek az erőszaknak a véghezvitelében pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a nem hivatalos, de Pristina által ellenőrzött különféle alakulatok is Észak-Koszovóban, melyek terrorista szervezetté nyilvánítását kérte most a politikai tömörülés Belgrádtól.

FALFIRKA-SZERVEZETEK

Mint ismeretes, a múlt hét végén a koszovói kormány minősítette terrorista szervezetnek a Civil Védelem (Civilna zaštita) és az Északi Brigád (Severna brigada) nevű észak-koszovói szerb szervezeteket, mert az indoklás szerint magas szintű és közvetlen fenyegetést és veszélyt jelentenek Koszovóra és „az ország alkotmányos rendjére” nézve. A szerbek tisztségviselői egyértelmű politikai provokációnak nevezték a döntést, mely, mint mondták, olyan nem létező szervezeteket nyilvánított terrorista jellegűnek, amelyeknek a neve csak különféle falfirkákon jelenik meg, s nem jelentenek ennél többet. Szerintük Pristina arra akarja felhasználni ezt a döntést, hogy az állítólagos terrorizmus veszélyeire hivatkozva Északon tartsa különleges egységeit, melyek kivonását már a Nyugat is követelte.

NEGYVENÖT TERRORISTA?

Közben Albin Kurti koszovói kormányfő tegnap bejelentette, hogy Pristina már beazonosított 45 olyan személyt, aki tagja az említett két, a szerbek szerint nem is létező terrorista szervezetnek. Kurti elmondta, olyan személyekről van szó, akik részt vettek korábbi rendbontásokban, KFOR-katonákra és a koszovói rendőrség tagjaira, valamint újságírókra támadtak az észak-koszovói tüntetések alkalmával. Mint mondta, folyamatosan tartja a kapcsolatot az Európai Unió tisztségviselőivel, Josep Borell külügyi főbiztossal és Miroslav Lajčák párbeszédügyi különmegbízottal, s arról biztosította mindkettejüket, hogy elkötelezett a béke és a biztonság megtartása, az észak-koszovói feszültség enyhítése, a helyzet rendezése iránt.