A legenda szerint régen, amikor még nagy havazások voltak, a Szabadka környéki tanyákról a hívek nem tudtak bejutni a városba az éjféli misére. Ezért a bunyevác asszonyok, hogy otthonukba varázsolják a betlehemi hangulatot, tésztából készítettek betlehemet. A božićnjaknak nevezett ünnepi kalácsot karácsony böjtjének reggelén kezdték el készíteni, hogy az esti böjti vacsorára elkészüljön.
– A božićnjak alapja fonatos kalács. Ez „éleslisztből”, élesztővel készül, mint akármelyik másik kelt kalács. Az összeállításához hét részre osztjuk a tésztát, három lepényszerű darabot egymás tetejére helyezünk, majd a négy fonattal körbevesszük – magyarázza Marija Mandić, aki kicsi kora óta készíti az ünnepi kalácsot. Mint mondja, a kalács tetejére kerülő figurák kovásztalan kenyértésztából készülnek. Van, aki csak vizet meg lisztet használ hozzá, mások sót is tesznek bele, az ő családjában tojás is került ebbe a tésztába.
Az ünnepi kalács tetejére kerülő figurák kötelező eleme a kisded, Szűz Mária meg Szent József. A többi elem változó. Általában a tanyán megtalálható állatok kicsinyített mása került díszítésként a kalács tetejére: bárányok, sertések, libák… Csak egyetlen állatot tilos feltenni rá, az pedig a ló. A néphit szerint amikor Szűz Mária és Szent József Názáretből Betlehem felé tartott, a lovat kérték meg, hogy vigye el őket, de a ló ezt megtagadta. A szamár viszont segítségükre sietett. Ezért szamarat is láthatunk a kalácsokon, valamint helyet kapnak itt a háromkirályok, az angyalok és a csillag is, amely elvezette a háromkirályokat az istállóig, a kisded megszületésének helyéig.
– A hagyomány szerint öt rózsát is teszünk a kalácsra. Ez Jézus öt sebhelyét szimbolizálja. A kereszt formába felrakott hét virág pedig a hét legnagyobb keresztény ünnepet jelzi – meséli Marija Vukov.
Többféle sütési módja is van a božićnjaknak. A hagyomány szerint először az alapot háromnegyed ideig sütik, majd tojással felragasztják a tetejére a figurákat, bekenik tojásfehérjével, és együtt sütik tovább a kaláccsal. Az alap szép piros lesz, a figurák pedig éppen csak megpirulnak. A másik változat, hogy az alapot készre sütik, a figurákat pedig utólag helyezik a kalácsra. Így azok szép fehérek maradnak.
Az elkészült božićnjak az ünnepi asztalra kerül, és egészen vízkeresztig ott is marad.
– Vízkeresztkor szegik meg a kalácsot, mégpedig annyi részre vágják, ahány tagja van a családnak, ugyanis ez a kalács a család összetartozását jelzi. Régen pénzt, még korábban pedig dukátot helyeztek a kalácsba, és aki megtalálta az érmét, a néphit szerint az szerencsés lesz a következő évben – mondta Jelena Piuković, az Ivan Antunović Katolikus Egyesület néprajzi szakosztályának vezetője.
Szabadkán az Ivan Antunović Katolikus Egyesület immár 25 éve karácsony előtt megszervezi az ünnepi kalácsok kiállítását. Idén pénteken este nyitották meg a 35 božićnjakot felvonultató tárlatot. A városháza aulájában december 17-ig tekinthető meg a világviszonylatban is egyedülálló kiállítás.
A tésztából készült betlehemmel díszített božićnjak híre eljutott a Vatikánba is, és néhány évvel ezelőtt Rómában kiállították a hagyományos 100 Jászol nemzetközi kiállításon, a Zágrábi Néprajzi Múzeum pedig külön tárlaton mutatta be a bácskai horvátok egyedi karácsonyi kalácsát.
