Az Európai Unió bővítési politikájának aktuális kérdéseiről, Szerbia csatlakozási folyamatának felgyorsításáról és a szükséges reformok végrehajtásáról tartottak tegnap konferenciát Belgrádban. A tanácskozáson szerbiai és uniós tisztségviselők értékelték a bővítési folyamat előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.
Danijel Apostolović, Szerbia európai uniós misszióvezetője és az uniós csatlakozási folyamatot koordináló operatív csapat vezetője a Belgrádban megrendezett, az európai integráció gazdasági vonatkozásaival foglalkozó konferencián beszélt Szerbia uniós csatlakozásának aktuális helyzetéről. Ismertette, hogy az Aleksandar Vučić államfő kezdeményezésére létrehozott operatív csapat célja a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása, valamint az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítésének előmozdítása.
– Fő célunk, hogy felgyorsítsuk mindazokat a folyamatokat, amelyek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásaiból következnek. Elsősorban a még meg nem nyitott klasztereket szeretnénk előkészíteni. Ide tartozik a 2-es klaszter, amely a belső piac kérdéseivel foglalkozik, az 5-ös klaszter, amely a kohéziós forrásokat és a mezőgazdaságot érinti, valamint a 6-os klaszter is. Utóbbi sok tagállam számára a legegyszerűbbek közé tartozik, Szerbia számára azonban az egyik legösszetettebb, mivel magában foglalja a 31-es fejezetet, vagyis a közös kül- és biztonságpolitikát. Meggyőződésem, hogy június végéig technikailag készen állhatunk a 2-es klaszter megnyitására – emelte ki.
Andreas von Beckerath (Fotó: Beta)
A misszióvezető kitért arra is, hogy a csatlakozási folyamat egyik legnagyobb kihívása továbbra is az egyes klaszterek megnyitásának felgyorsítása. Elmondta, hogy különösen fontos lenne a 3-as klaszter megnyitása, amelyet az Európai Bizottság több egymást követő országjelentésben is megnyitásra javasolt. Az ehhez szükséges feltételekről szólva ismertette, hogy a szerb igazságügyi törvényeket tovább kell harmonizálni a Velencei Bizottság ajánlásaival, emellett teljesíteni kell az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által megfogalmazott választási ajánlásokat is.
– Az ODIHR ajánlásainak teljesítése terén már négy törvényt elfogadtunk. Két jogszabály maradt hátra, a politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény, valamint a korrupció megelőzéséről szóló törvény. Úgy vélem, hogy ezeket is sikerül elfogadnunk június végéig. Ugyancsak az egyik legigényesebb feltétel a REM, vagyis az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület megfelelő működésének biztosítása. Az operatív csapat egyik legfontosabb prioritása emellett a jogállamisággal kapcsolatos fejezetekben előírt kritériumok teljesítése – hangsúlyozta.
Danijel Apostolović az EU-bővítésről szóló német–francia non-paper jelentőségéről is beszélt. Kiemelte, hogy a dokumentum jelentősen felgyorsíthatná a bővítési folyamatot, és kedvező hatással lenne Szerbia európai integrációjára.
– A javaslat lényege, hogy a tagállamok ne bilaterális vitákkal vagy egyedi követelésekkel akadályozzák a tagjelölt országokat. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy adott ország teljesítette a feltételeket és készen áll egy klaszter megnyitására, akkor a folyamat sokkal inkább automatikusan haladhatna tovább. Ez jelentősen felgyorsítaná a klaszterek megnyitását és összességében az Európai Unió bővítési folyamatát is – szögezte le Danijel Apostolović.
Kedvező politikai légkör
Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője kijelentette, hogy az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Szerbiát az uniós tagság felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy jelenleg kedvező politikai légkör alakult ki a bővítési folyamat érdekében, ezért Szerbiának érdemes kihasználnia ezt a lehetőséget. A belgrádi konferencián ismertette, hogy az EU és Szerbia közös célja az ország felkészítése a tagságra. Kiemelte azt is, hogy nagyra értékeli az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítására létrehozott operatív csapat munkáját, amelynek tevékenysége szerinte fontos előrelépést jelent a reformok végrehajtásában.
– Úgy gondolom, teljesen világossá vált, hogy a bővítést ma már geopolitikai szükségszerűségként kezelik. Az üzenet egyértelmű volt, a bővítés stratégiai befektetés Európa jövőjébe. Ahogy Marta Kos biztos nemrég fogalmazott, ez nem a status quo fenntartásának időszaka, hanem a döntések ideje. Az Európai Unión belül és a tagállamok között is intenzív vita zajlik arról, hogyan kellene működnie a bővítési folyamatnak a jövőben. Mindez azt mutatja, hogy a kérdés kiemelt helyet foglal el az európai politikai napirenden – mondta Andreas von Beckerath.
Az uniós delegáció vezetője ismertette, hogy két olyan kérdés van, amelyben valamennyi tagállam egyetért. Az egyik, hogy jelenleg valódi lendület tapasztalható a bővítési folyamatban, a másik pedig, hogy a csatlakozás továbbra is az érdemeken és az eredményeken alapuló megközelítés szerint történik majd.
– Valóban van egy kedvező lendület a bővítés ügyében. Nem tudjuk, hogy ez meddig marad fenn, ezért fontos kihasználni ezt az időszakot. Ugyanakkor egy dolog biztosan nem fog változni, az eredményeken alapuló megközelítés. Az Európai Unió különböző lehetőségeket keres arra, hogy a tagjelölt országokat gyorsabban és kézzelfoghatóbb módon közelítse az unióhoz. Különösen az egységes piac, az energetika, a közlekedés, a digitalizáció és a biztonságpolitika területén szeretnénk erősíteni az együttműködést. A fokozatos integráció már most is konkrét előnyöket biztosíthat a polgárok számára – hangsúlyozta.
– Az európai integráció nem csupán politikai projekt. Ugyanilyen mértékben gazdasági projekt is, amely a munkahelyekről, a lehetőségekről, a beruházásokról és a jólétről szól. Az Európai Unió arra az egyszerű, de erős gondolatra épült, hogy a közös szabályok közös jólétet teremtenek. Ez az alapelv ma is érvényes, és Szerbia esetében is igaz. A lehetőség adott, az ajtó nyitva áll, a folyamat ütemét pedig a reformok határozzák meg. Biztosak lehetnek abban, hogy az Európai Unió ezen az úton mindennap támogatni fogja Szerbiát – szögezte le.
Igazságosabb folyamat
A fokozatos uniós csatlakozásról szóló francia–német javaslat jelentőségéről beszélt Ana Brnabić, a szerbiai köztársasági képviselőház elnöke. Kiemelte, hogy a kezdeményezés legfontosabb eleme az lenne, hogy az egyes tagállamok ne tudják blokkolni a csatlakozási folyamatot, amennyiben egy tagjelölt ország teljesítette a szükséges feltételeket. Ana Brnabić ismertette, hogy a javaslat Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár támogatását élvezi, és igazságosabbá tehetné a bővítési folyamatot.
– Azt javasolták, hogy minden ország csatlakozási útja tisztességes legyen. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy minden feltétel teljesült egy adott klaszter megnyitásához, akkor az egyes tagállamok ezt ne akadályozhassák meg.
Nyitókép: Beta
