Franciaország és Németország új uniós bővítési stratégiát terjesztett elő, amely lehetővé tenné a tagjelölt országok – köztük a nyugat-balkáni államok és Moldova – számára, hogy már a teljes jogú tagság elérése előtt fokozatosan bekapcsolódjanak az Európai Unió egyes politikáiba és intézményeibe.
A Tivatban megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt közzétett közös dokumentumban Párizs és Berlin úgy értékeli, hogy új lendületet kell adni a bővítési politikának. Ennek érdekében egyszerűsítenék a jelenlegi csatlakozási tárgyalási módszertant, és a hangsúlyt inkább a reformok tényleges végrehajtására, semmint a bürokratikus eljárásokra helyeznék.
A két ország azt javasolja, hogy a tagállamok gyorsabban nyissák meg az egyes tárgyalási klasztereket, amennyiben ezt az Európai Bizottság indokoltnak tartja, valamint csökkentsék a csatlakozási folyamatot lassító adminisztratív lépések számát.
FOKOZATOS INTEGRÁCIÓ
A terv egyik központi eleme az úgynevezett fokozatos integráció. Ennek keretében a tagjelölt országok a reformok előrehaladásával párhuzamosan egyre több előnyhöz jutnának, ugyanakkor ezek az előjogok visszavonhatók lennének, ha az adott ország visszalépést mutatna a jogállamiság vagy az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén.
A javaslat szerint a tagjelöltek fokozatosan kedvezményes hozzáférést kapnának az egységes piachoz, valamint szorosabb kapcsolatot alakíthatnának ki az uniós intézményekkel. Bizonyos intézmények munkájában megfigyelői státuszt is szerezhetnének, szavazati jog nélkül.
A dokumentum rendszeres találkozókat irányoz elő az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a nyugat-balkáni országok és Moldova képviselői között, továbbá gyakoribb üléseket a közös parlamenti bizottságok számára.
Azok az országok, amelyek jelentősebb előrelépést érnek el a tárgyalások során, fokozatosan bekapcsolódhatnának az EU Tanácsának munkájába is. Kezdetben egyes napirendi pontok tárgyalásán vehetnének részt informális üléseken, később pedig – a megfelelő tárgyalási fejezetek ideiglenes lezárása után – megfigyelőként jelen lehetnének a tanácsüléseken.
A külügyi tanács egyes ülésein való részvétel lehetősége is szerepel a tervezetben, de ehhez előfeltétel lenne a közös kül-, biztonság- és védelempolitikára vonatkozó 31. tárgyalási fejezet ideiglenes lezárása.
A francia–német javaslat a biztonsági és védelmi együttműködés erősítését is szorgalmazza, beleértve a szorosabb kapcsolatot a Frontex szervezettel és az európai kiberbiztonsági rendszerekkel.
GAZDASÁGI ELŐNYÖK
Gazdasági téren a dokumentum fokozatos ágazati integrációt irányoz elő: csatlakozást a SEPA-rendszerhez, a „roaming mint otthon” elv bevezetését, mélyebb integrációt az energia- és digitális piacokon, a kereskedelmi akadályok csökkentését, valamint szélesebb hozzáférést különféle uniós programokhoz.
A teljes jogú tagság előtti legtávolabbi integrációs szintként Franciaország és Németország az egységes piacban való teljes részvétel lehetőségét is felveti, az Európai Gazdasági Térség kibővített modelljének mintájára, amennyiben az adott ország már átvette és alkalmazza az uniós joganyag döntő részét.
A két ország hangsúlyozza, hogy a javaslat nem a teljes jogú uniós tagság kiváltását vagy elhalasztását szolgálja, hanem a reformok felgyorsítását és a csatlakozási folyamat ösztönzését.
Nyitókép: Pixabay
