Az egyenjogúság nem kiváltság

Forsthoffer Ágnes és Ana Brnabić a kapcsolatok fejlesztése, a parlamentek közötti együttműködés megteremtése mellett foglalt állást a bilaterális találkozón. A magyar házelnök a konferencián tett felszólalásában a nők politikában, társadalmi életben betöltött fontos szerepére mutatott rá.

A belgrádi Száva Központban vette kezdetét tegnap a Parlamenti Képviselőnők Világkonferenciája, amely az Interparlamentáris Unió (IPU) égisze alatt zajlik. A nagyszabású nemzetközi tanácskozás fő témája a nemi sztereotípiák és a negatív társadalmi normák leküzdése, valamint a politikai esélyegyenlőség és a nők parlamenti szerepvállalásának előmozdítása. Az eseményre Belgrádba érkezett Forsthoffer Ágnes, a magyar Országgyűlés elnöke is, aki a nap folyamán négyszemközti megbeszélést folytatott Ana Brnabićtyal, a szerbiai képviselőház elnökével a köztársasági parlament épületében. Az egyeztetésen Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke ugyancsak részt vett.

A találkozót követően adott nyilatkozatában a magyar házelnök elmondta, hogy ez volt az első külföldi útja a magyar Országgyűlés elnökeként, és külön öröm számára, hogy az út Szerbiába vezetett.

– Azon fáradozunk, azt beszéltük meg az iménti találkozó során is, hogy a két ország között egyre javuló kapcsolatokat tovább erősítsük, és mind nemzeti, mind gazdasági szinten igyekezzünk egymást folyamatosan támogatni – fogalmazott Forsthoffer Ágnes.

– Az Interparlamentáris Unió jelenlegi szerbiai konferenciájára kaptam meghívást, és a mai napon lehetőségem volt azon felszólalni. Felszólalásomban bemutattam, hogyan vettek részt a nők a magyar választások sikerében, ami véleményem szerint történelmi és egyedülálló eredmény volt. Remélem, hogy példát tudtam mutatni más országoknak, és meríthetnek abból az erőből, amely most Magyarországon megszületett – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

A nyilatkozatában a két parlament közötti együttműködés lehetőségeit is ecsetelte.

– Megkeressük azokat a területeket, amelyeken a magyar parlament segítséget tud nyújtani a szerb parlamentnek, jó gyakorlatok megosztásával, elsősorban pedig az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekben. Úgy érezzük, ezeken a területeken valóban hozzá tudunk járulni Szerbia sikeréhez – szögezte le a magyar Országgyűlés elnöke.

POLITIKAI SZÁNDÉK KELL

Fontos, hogy a nők az egyenjogúság elvével összhangban vehessenek részt a döntéshozatalban – emelte ki köszöntőbeszédében Ana Brnabić házelnök a Száva Központban megtartott Parlamenti Képviselőnők Világkonferenciáján. Szavai szerint olyan társadalmi körülményeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kislányoknak a kisfiúkéval megegyező lehetőségeik legyenek. A Tanjug hírügynökség szerint Brnabić rámutatott, a konferencia témája nemcsak a nők és a népképviseleti szervek, hanem minden, ami a demokrácia, az igazságosság és a siker iránt elkötelezett társadalom számára fontos.

Az esélyegyenlőség prioritás, Szerbiában a nők fontos intézményekben töltenek be vezető pozíciókat – emelte ki köszöntőjében Snežana Paunović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. Hangsúlyozta, a nemi esélyegyenlőség és az egyenjogúság nem kiváltság, hanem demokrácia, fejlettség és társadalmi igazságosság kérdése. Elmondta, Szerbia példája is azt szemlélteti, hogy a nők egyenjogúságának tekintetében akkor következik be változás, amikor adott a politikai akarat. A siker mércéje az, hogy vajon minden kislány úgy érzi-e, hogy számára bármelyik ajtó nyitva áll – fogalmazott Paunović.

ELTÉRŐ HELYZETÉRTÉKELÉS

Milan Antonijević esélyegyenlőségi biztos értékelése szerint a teljes nemi esélyegyenlőség és a nők a politikai folyamatokban való célravezető részvételének kérdése a demokratikus irányítás központi eleme. A biztos értékelése szerint Szerbia ezen a téren jelentős törvényhozási intézkedéseket foganatosított és intézményi szintű feladatokat végzett el, összhangban az Európai Unió alapvető értékeivel és az integrációs elvárásokkal. A tíz évvel ezelőtt bevezetett nemi kvóta eredményeképpen jelentősen növekedett a nők részvételi aránya a szerbiai képviselőházban és a helyi képviselő-testületekben. A formális képviselet tekintetében a szerbiai átlag meghaladja a globálisat. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a nők 4,6 százaléka szerint sikerült elérni a teljes nemi esélyegyenlőséget, 10,8 százalékuk szerint viszont nem. Ehhez képest a férfiak 62 százaléka véli úgy, hogy Szerbiában megteremtődött a nemi esélyegyenlőség – mondta Antonijević.

A KVALITÁS NEM NEMTŐL FÜGG

Az akadályok lebontása az egyenlőség előtt: Középpontban a sztereotípiák és a negatív társadalmi normák elnevezésű panelbeszélgetésen Forsthoffer Ágnes, a magyar Országgyűlés elnöke is felszólalt. Egyebek mellett a Tisza Párt mozgósító erejéről és földcsuszamlásszerű választási győzelméről beszélt, külön kitérve a nők szerepére a Tisza Párt zászlaja alatt megkezdett folyamatokban, illetve mozgósításban, továbbá a képviselőnők számának növekedésére a magyar Országgyűlésben, de a magyar társadalom-közélet patriarchális jellegéről is beszélt. Aláhúzta: elengedhetetlen, hogy a nemek közötti egyenlőségről folytatott párbeszédbe a férfiak is bekapcsolódjanak.

Kiemelte: hiszi, hogy az adott tisztség minden egyes képviselőnő számára nem a hatalomgyakorlásról, hanem a példamutatásról szól. „Minden egyes nap bizonyítjuk, hogy az emberi kvalitások, az elkötelezettség és a magas fokú politikai felelősség nem nemtől függő értékek” – hangsúlyozta. Elmondta: az áprilisi magyarországi választások történelmi fordulatot hoztak, olyan emberek kapcsolódtak be a közéletbe, akik korábban soha nem voltak aktívak a politikában. Rámutatott, hogy az Országgyűlés új összetételében a képviselőnők aránya majdnem megduplázódott, így most már megközelíti a globális átlagot. Értékelése szerint a nők korábbi alacsony képviseleti aránya a magyar politikai kultúra patriarchális természetével magyarázható. „A média az eddigiekben általában passzív, érzelmi szerepekben ábrázolta a nőket, míg a közéletet még a férfiak számára is rémisztő, megterhelő harctérként. A közéleti és politikai viták minősége sokkal rosszabb lett” – hangsúlyozta.

Forsthoffer Ágnes a folytatásban történelmi példák révén szemléltette, hogy a magyar nőknek nem egyszer sikerült már marginalizált politikai pozíciójukból úgy kilépniük, hogy a kritikus pillanatokban döntő szerepet játszottak a közösség sorsának alakításában. Példaként az egri nők hősies helytállását emelte ki.

Szavai szerint az egri nők története is azt mutatja, hogy a személyes, érzelmi motiváció az egyik legerősebb hajtóerő, amely a nőket a közélet, a közösségi cselekvés irányába mozdítja.

Kiemelte, a Tisza Párt elsöprő választási győzelme a korábbi kormánypárttal szemben folyamatosan erősödő társadalmi elégedetlenséggel magyarázható. „A kormányzati kommunikáció, amely éveken át »hazugságokra, karaktergyilkosságokra, gyűlöletkeltésre és félelemkeltésre« épült társadalmi csoportokat és családokat szakított szét. Sokan elhagyták az országot, a közéletet mély erkölcsi válság jellemezte, és ez ösztönözte aktív közéleti szerepvállalásra a nőket” – fogalmazott.

Forsthoffer Ágnes elmondta, a választások eredményeként nemcsak a képviselőnők aránya növekedett, hanem több nő került vezetői tisztségbe: az Országgyűlés hat alelnöke közül három nő, a kormánypárt parlamenti frakcióját szintén nő vezeti, a húsz parlamenti bizottság közül nyolc élén áll nő. Hozzátette, mindemellett az új magyar kormány tagjainak mintegy egynegyede nő, egyikük egyben miniszterelnök-helyettes. Nők vezetnek számos fontos minisztériumot, egyebek mellett a külügyi, az oktatási és gyermekügyi, az igazságügyi, illetve a vidék- és településfejlesztési tárcákat – sorolta.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATÉPÍTÉS

A háromnapos rendezvény során egyébként Belgrád 65 ország összesen 427 delegáltjának – 293 nőnek és 134 férfinak – biztosít tanácskozási lehetőséget. A konferencián 206 törvényhozó foglal helyet, közülük 162-en női, 44-en pedig férfi parlamenti képviselők.

Az Európai Unióból tizenkét tagállam – Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország – küldöttsége képviselteti magát a belgrádi fórumon. Mindemellett olyan kulcsfontosságú partnerországok is jelen vannak, mint Kanada, az Egyesült Királyság, Kína, Japán, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Katar. Az eseményen való részvételét szintén megerősítette az Interparlamentáris Unió Végrehajtó Bizottságának öt tagállama, nevezetesen Azerbajdzsán, Peru, Lengyelország, Katar és az Egyesült Királyság, továbbá huszonhárom társult tag, állandó megfigyelő, valamint különböző szervezetek képviseletei.