Kezdetét vette, és március 31-éig tart A Vajdasági Magyar Közösség Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2026–2033) tervezetének online közvitája. Az MI fejlődése meghatározza a jelenünket, és hatással lesz az előttünk álló évek gazdasági, egészségügyi, oktatási eredményeire is. Mint mindig, most is fennáll bizonyos bizalmatlanság az új technológiával szemben, a szakértő szerint azonban az MI alkalmazása a piacon maradás elengedhetetlen feltétele.
Azt is tudjuk, hogy nem a kis közösségek hatnak ki az MI térnyerésére, fejlődésére, de alkalmazkodni tudnak, alkalmazási területeket határoznak meg. Prof. dr. Bagi Ferencet, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának rendes tanárát, a stratégia szerkesztőjét arról kérdeztük, miért tartja fontosnak a dokumentum meglétét, mire tudunk igazán kihatni?
– A kérdést több szempontból is megközelíthetjük. Alapvetően minden egyén és minden család tervez valamilyen formában, a stratégia pedig nem más, mint maga a tudatos tervezés, amely mindenképpen a közösség előnyére válik. Bebizonyosodott, hogy a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája rendkívül sikeres dokumentum, és meggyőződésünk, hogy a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó elképzeléseink szervesen kiegészíthetik ezt a gazdaságfejlesztési programot. Fontos hangsúlyozni: bár lélekszámát tekintve kisebb közösségnek számítunk, a történelmünk és a jelenünk is tele van kiemelkedő egyéniségekkel és sikerekkel, így egyáltalán nem szabad alábecsülni egy ekkora közösség jövőképét és stratégiáit.
Milyen fontos elemeket tartalmaz a stratégia tervezete?
– Az MI olyan tág területet ölel fel, hogy gyakorlatilag önálló tudományágként kezelhetjük. Kezdetben egy rövidebb, mintegy 20–30 oldalas dokumentum összeállítását terveztük, ám a munka során világossá vált, hogy az MI az élet szinte minden szegmensére kihat. Részletesen foglalkoztunk a közlekedéssel, az oktatással, a médiával, a közigazgatással és az igazságüggyel, de kitértünk az egészségügyre, a nyelvhasználatra és a gazdasági folyamatokra is. Mindezen ágazatok közül azonban két tartópillért emelnék ki: az oktatást és az infrastruktúrát. Ezeket tartom a legfontosabb szempontoknak, hiszen elengedhetetlen, hogy az emberek megfelelő ismeretekkel és képzettséggel rendelkezzenek. Célunk, hogy a mesterséges intelligenciát olyan eszközként tudják használni, amely valóban a közösség javát szolgálja.
Hogyan zajlott a stratégia kidolgozása?
– A folyamatot dr. Palkovics Lászlónak, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosának tavalyi szabadkai látogatása indította el, célul tűzve ki egy egységes, Kárpát-medencei összmagyar MI-stratégia megalkotását. Ahogy egykor a gőzgépet vagy az áramot, ma a mesterséges intelligenciát is bizalmatlanság övezi; programunk célja épp ezen félelmek eloszlatása és az MI emberközpontú, versenyképességet javító szerepének tudatosítása. A dokumentumot egy 14 fős, minden ágazatot lefedő szakembergárda dolgozta ki, összehangolt koordinációval.
Mit vár az elindult közvitától?
– Minden észrevétel és vélemény számít. Harmincéves egyetemi és publikációs tapasztalatom szerint a külső kontroll elengedhetetlen: a közvélemény észrevételei teszik teljessé és legitimmé a szakmai anyagot. A közvita lezárultával közgazdászok segítségével dolgozzuk fel a javaslatokat, majd a dokumentumot szervesen beépítjük a terület- és gazdaságfejlesztési stratégiába.
Miben kellett különböznie e stratégiának a magyarországitól?
– A vajdasági magyar MI-stratégiának szükségszerűen több irányvonalhoz is igazodnia kell: egyszerre illeszkedik a szerbiai és a magyarországi nemzeti stratégiákhoz, valamint az Európai Unió irányelveihez is. Ez a „több lábon állás” a dokumentum egyik legfontosabb jellegzetessége.
Emellett figyelembe vettük a vajdasági magyar közösség sajátos helyzetét és igényeit is, amelyek – például az egészségügy, a mezőgazdaság vagy a nyelvhasználat területén – jelentősen eltérhetnek az anyaországi specifikumoktól. Ezeket az egyedi szempontokat beépítettük a stratégiába, és bízunk benne, hogy a megvalósítás szakaszában e tervek sikeresen megvalósulnak.
Várható, hogy a vajdasági magyar közösségen belül is rövidesen meghatározó szerepe lesz az MI-nek?
– A technológiai fejlődés folyamatosan gyorsul: az internet lassú volt, a mobiltelefon már robbanásszerű, s az MI elterjedése is az utóbbihoz hasonló. Aki nem implementálja időben – legyen szó vállalkozásokról, mezőgazdaságról vagy egészségügyről –, menthetetlenül lemarad a versenyben. Az MI lényege ugyanis az adatalapú folyamatoptimalizálás: a betegvárólisták rövidítésétől a raktárkészletek kezeléséig minden területet hatékonyabbá tesz. Az alkalmazkodás ma már nem választás kérdése, hanem a piaci életben maradás feltétele.
Mi a véleménye, jót hoz a mesterséges intelligencia előretörése a vajdasági magyar közösségnek?
– Ha segítő eszközként tekintünk az MI-re, amely gördülékenyebbé és egyszerűbbé teszi a bürokratikus vagy gyártási folyamatokat, akkor a technológia előretörése egyértelműen pozitív folyamat. Ezáltal ugyanis felszabadul az emberi kapacitás: az egyén az intellektuális munkájával teremthet valódi hozzáadott értéket. Ebben a megközelítésben az MI kifejezetten jót hoz a vajdasági magyar közösségnek is. Fontos azonban látni, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat; nem választás kérdése, hogy akarjuk-e. A technológia már jelen van a mindennapjainkban, és itt is marad. A feladatunk nem az elutasítás, hanem az, hogy mi uraljuk a rendszert, és képessé váljunk az alkalmazkodásra – éppen ezért készült el a stratégia.
Nyitókép: Prof. dr. Bagi Ferenc (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
