Magyarország Kormánya tíz évvel ezelőtt, 2015. november 18-án döntött a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának támogatásáról, ezt akkor Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség néhai elnöke, a program megálmodója és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium akkori gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára jelentette be Budapesten. Két hónappal később bejegyezték a stratégia céljainak megvalósítása és a pályázati kiírások lebonyolítása végett létrejött Prosperitati Alapítványt.
Szerdán dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke bejelentette, hogy tíz hónap megfeszített munka után, elkészült a II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának tervezete. Csütörtöktől indul a közvita, amely két hónapon át ad lehetőséget mindenkinek arra, hogy véleményt mondjon, javaslatot tegyen és alakítsa a dokumentum végső formáját. A közvitát online térben 2026. január 20-ig szervezik meg, emellett december 1-jétől Óbecsén, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Székelykevén, Muzslyán és Magyarkanizsán lehet hozzászólni a dokumentumhoz. A tervezet megtalálható a VMSZ és Prosperitati Alapítvány honlapján.
MTI/Archív
A 2015-ös kormányhatározat 50 milliárd forintnyi támogatási csomagról rendelkezett. Az évek során az első kormánydöntésben megszabott összeg egyre csak növekedett, így a jelenleg hatályos összegzés értelmében el lehet mondani, hogy az elmúlt tíz év során több mint 16 ezer pályázat részesült támogatásban mintegy 170 településen. A magyar kormánynak köszönhetően megítélt támogatás összege 31,534 milliárd dinár, a megvalósított projektumok összértéke pedig 64,226 milliárd dinár.
A program kiemelt eredményei közé sorolható 5374 hektárnyi termőföld megvásárlása, 1341 új otthon megteremtése a falvakban és 667 új vállalkozás elindítása is. Több mint 2233 vállalkozás és több mint 5600 mezőgazdasági termelő fejlődéséhez járult hozzá, 12.500 munkavállaló megélhetését szavatolta a program. Annak megvalósítása eddig legalább 50.000 vajdasági magyar szülőföldön való boldogulásához járult hozzá.
A LEGNAGYOBB HATÁRON TÚLI PROGRAM
A Prosperitati Alapítvány eddig összesen 58 pályázati kiírást jelentetett meg 11 pályázati körben, mezőgazdaság, turizmus, falusiház-vásárlás és vállalkozásfejlesztés kategóriákban. Az első és második fejlesztési ciklusban eddig összesen 18.411 pályázat érkezett be, melyből 16.053 támogatott pályázat.
A számadatok alátámasztják azt is, hogy a 2016-ban teljes erővel elindult határon túli fejlesztések legnagyobbika jutott Vajdaságnak a magyar kormány jóváhagyásának, támogatásának köszönhetően – 2015 őszére készült el maga a stratégiai akcióterv, melyet már novemberben el is fogadott Magyarország kormánya, s odaítélte a pályázati támogatási keretet is, 2016 januárjának végén pedig már megvoltak az első kiírások is.
EGZISZTENCIÁLIS ÉS ÜZLETI STABILITÁS
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára átütő sikerként értékelte a tíz évvel ezelőtt útjára indított vajdasági gazdaságfejlesztési programot. A politikus videóüzenetében kiemelte: a kezdeményezésnek köszönhetően mintegy 200 milliárd forint, azaz mintegy félmilliárd euró összértékű beruházás valósult meg, amely érdemben járult hozzá az itt élő magyarság közösségi és gazdasági megerősödéséhez.
„Tíz évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy adunk egy pofont a sorsnak, és fordítunk egy nagyot a Vajdaságban élő több százezres magyar közösség kilátásain” – fogalmazott.
– Köszönet a program kezdeményezőjének, Pásztor Istvánnak, akinek irányítása nélkül mindez nem sikerült volna. Vigyázó, szigorú, de bátorító tekintete ma is velünk van ezen az úton. Köszönet Pásztor Bálintnak, aki ugyanezzel a határozottsággal viszi tovább az örökséget, és minden munkatársnak, akik immár egy évtizedet szántak életükből honfitársaik szolgálatára.
És köszönjük Szerbiának, hogy lehetővé tette a program végrehajtását, s abban nem veszélyt, hanem esélyt látott a szerb és magyar nép barátságának megerősítésére” – üzente Magyar Levente.
GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK
A program eredményei, hatásai a következőkben összegezhetők. A Prosperitati tevékenysége a széles körű támogatási rendszerben volt tetten érhető az elmúlt évtizedben: a mezőgazdaság, az ipar és a turizmus szereplői csekély önrész vállalásával valósíthattak meg jelentős fejlesztéseket. Bár a fő kedvezményezettek a mezőgazdasági kistermelők voltak, a nagyipari szereplők is olyan beruházásokat hajtottak végre, amelyekkel regionális szinten is piacvezető helyzetbe kerültek.
Nem lehet azonban elmenni a kiírások társadalmi hatása mellett sem: a gazdaságélénkítés mellett a program segítette a fiatal családok otthonteremtését, a kezdő vállalkozások elindulását és a földvásárlást is, ezáltal bővítve a vajdasági magyar tulajdonú gazdasági bázist, vagyis előnyösebb helyzetbe helyezte a közösség egészét.
A jövőkép és megmaradás tekintetében elért sikerek talán a legfontosabbak: a támogatások új perspektívát nyújtottak a helyieknek, amelynek köszönhetően sikerült mérsékelni a munkanélküliség okozta elvándorlást, és egy magabiztos, jövőbe tekintő közösséget építeni. Az első stratégia megvalósításában kulcsszerepet betöltött Pásztor István 2021 júliusában úgy fogalmazott: „A Prosperitati története bizonyítja, hogy létre tudunk hozni egy olyan keretet, amely magában hordozza a megújulás és a jövőépítés esélyét és lehetőségét. A megújulás kereteit segítette elő a magyar kormány támogatása, de a megújuláshoz hihetetlenül fontos volt a fogadókészség is, ami a mi embereinkben megvan. Úgy tudtuk a Prosperitati programjainak palettáját szélesíteni, hogy nemcsak az anyagi jellegű támogatásokat vittük bele, hanem a szellemieket is, melyek jelentős része nem pénz kérdése, hanem tudás, szervezettség, egymásba kapaszkodási szándék, partnerségépítés és komolyság kérdése.”
A Prosperitati Alapítvány 2024. április végéig Juhász Bálint ügyvezető irányításával működött, azóta Nagy Zita vezeti az alapítványt.
KARNYÚJTÁSNYIRA A FOLYTATÁS
Még a héten elkészül és nyilvánosságra kerül a második vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia. A tervezet elérhetővé válik a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány honlapján, utána pedig széles körű egyeztetés indul: a közviták során több településen is lehetőség nyílik a vélemények és javaslatok megfogalmazására. A cél az, hogy a beérkezett észrevételek beépítésével január második felére megszülessen a végleges új gazdaságfejlesztési stratégia. A dokumentum, amely a 2026 és 2033 közötti időszakot öleli fel, megőrzi az első stratégia bevált elemeit, ugyanakkor új pillérekkel is bővül – ilyenek például a külföldön élők hazacsábítását szolgáló intézkedések, valamint a munkavállalók fokozottabb támogatása.
Nyitókép: MTI/Archív
