Az elválaszthatatlanság emléknapja

Cikkünkhöz képgaléria tartozik!

A nemzeti összetartozás napja alkalmából szerdán délután fél ötkor Királyhalmon, a Jézus szentséges szíve plébániatemplomban megkondultak a harangok, akkor, amikor Kárpát-medence-szerte templomharangok hangja emlékeztetett arra, hogy a trianoni békediktátummal a történelmi Magyarországot sikerült szétszabdalni, a magyar nemzet egységét viszont nem. A vajdasági magyar közösségben továbbra is erős a hit és a szándék, hogy itt, a szülőföldünkön éljék az életüket – hangsúlyozta alkalmi beszédében dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnöke a magyar édesanyák nemzetmegtartó szerepére összpontosított beszédében.

A Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében a nemzeti összetartozás napja alkalmából megtartott vajdasági központi rendezvény a hagyományokkal összhangban szentmisével kezdődött. Ezt követően alkalmi beszédének bevezetőjében dr. Pásztor Bálint kiemelte, hogy június 4-e nem csupán a veszteségre való visszaemlékezés, hanem a jövőre irányuló felelősségvállalás emléknapja is, a trianoni békediktátum 90. évfordulója óta nemcsak gyásznap, hanem a magyar nemzet összetartozásának az ünnepe. Rámutatott, a magyarság a trianoni békediktátum következményei ellenére is itt van, és közösséget alkot.

Beszédének folytatását Pásztor Bálint az 1921 és 1922 között Magyarország belügyminiszterének, míg 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterének tisztségét betöltő Klebelsberg Kuno 1924-es nyilatkozatára építette. „Az olyan nemzet, amelynek sorában a negatív emberek többségre jutnak, veszve van.” Mint Pásztor Bálint megjegyezte, eme gondolatok napjainkban talán aktuálisabbak, mint bármikor korábban.

Klebelsberg Kunót idézve Pásztor Bálint hangsúlyozta, a negatív ember többnyire azt jósolgatja, hogy nem lesz az egészből semmi, s ezáltal még azokat is elcsüggesztheti, akiknek az alkotómunkához hajlamuk és kedvük van. A negatív ember irigy, mások hibáit nagyítja, kiszínezi, az iparkodókat leszólja, a bizakodókat kigúnyolja. Pásztor Bálint rámutatott, Klebelsberg gondolatai akkor fogalmazódtak meg, amikor még nem voltak közösségi hálók, se negatív kommentelők, amikor a károgók még más módon fejezték ki véleményüket, már akkor is akadályozva azokat, akik alkotni és közösséget építeni próbáltak.

– A negatív embereket a közöny, az irigység, a cinizmus és a kishitűség vezérelte és vezéreli ma is, ami veszélyt jelent közösségünkre. Azok, akik csak nehézségeket látnak, lekicsinylik, sőt, tagadják az eredményeket. Ezzel próbálják igazolni saját semmittevésüket, vagy a nemzet szétverésére irányuló törekvéseiket. A negatív ember energiát vesz el a közösségtől – fogalmazott Pásztor Bálint.

A MEGOLDÁSOK KÖZÖSSÉGE

A folytatásban ismét a trianoni békediktátum időszaka után tisztséget betöltő politikust idézte, hogy milyen a pozitív ember: „Bizakodó és jóakaratú. A pozitív ember szolgálatkész, és amennyire teheti, segít mindenkin, aki igazságos ügyben fárad. A munkában öröme telik, életének fő célja az alkotás.” Aláhúzta, a vajdasági magyarság pozitív maradt az elmúlt 105 évben, a szinte soha szűnni nem akaró kihívások ellenére.

– A negatív ember csak a veszteséget látja és nemzetrész-halált vizionál. A pozitív ember viszont autonómiaépítésbe, iskolaalapításba, templomfelújításba, infrastruktúra-építésbe és gazdaságfejlesztésbe kezd, és nap mint nap dolgozik. Az itthon maradók túlnyomó többségének döntése nemcsak túlélni, hanem közösséget építeni és jövőt biztosítani szülőföldünkön. A VMSZ pozitív hozzáállása a következőképpen foglalható össze: több mint 30 éve küzdeni, felvállalni, képviselni és megpróbálni sikerre vinni. Az egyik ilyen siker a történelmi megbékélés, amely olyan vívmány, amellyel a többi nemzetrész napjainkban még nem büszkélkedhet. Tízéves az idén az Európa Kollégium, építjük a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium kollégiumát, működik a Szeged–Szabadka vasút, a Prosperitati Alapítványnak köszönhetően több mint 1300 család költözhetett be saját otthonába, de 16 ezer sikeres pályázóról beszélhetünk. Magyarország Kormánya támogatásának köszönhetően a gazdaságfejlesztési program folytatódott és folytatódik, csak tavaly 1802 sikeres pályázó jutott több mint 20,5 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatáshoz. Mindez azt bizonyítja, hogy nemzetrészünkben továbbra is erős a hit, továbbra is erős a bizalom és a szándék, hogy itt, a szülőföldünkön éljék az életüket. A VMSZ politikai értelemben is a pozitív emberek közössége, nem a kifogásoké, nem a károgásé és a lemondásé, hanem a megoldásoké. Nem olyanok vagyunk, aki valamiféle hamis messiásként próbálja magát feltüntetni, majd 1-2 év után beleun a közösség képviseletébe és elmegy szakmai babérokra törni. Olyanok vagyunk, akik a közösséget nem hagyjuk cserben, és mellette állunk nap mint nap – fogalmazott Pásztor Bálint.

ITT VAGYUNK, MAGYARUL BESZÉLÜNK

„A nemzethez tartozás első gyökereit az édesanyák ültetik el bennünk. Azokkal az altatódalokkal, mondókákkal és népmesékkel, amelyeket ők is az édesanyjuktól tanultak” – fogalmazott köszöntőjében Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnöke. Rámutatott, az édesanyák nap nap után példát mutatnak állhatatosságból, szeretetből és hűségből. „Talán ez a kulcsa annak, hogy 105 év után is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és együtt ünnepelünk” – hangsúlyozta. Katona Róbert szavai szerint a falu számára megtiszteltetés, hogy temploma és annak kertje immár tizennegyedik alkalommal ad otthont a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett központi rendezvénynek. Arról is szót ejtett, hogy Magyarország Kormányának, a VMSZ-nek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően az idén felújítják a Jézus szentséges szíve plébániatemplom tetőszerkezetét.

A rendezvény alkalmi műsorral fejeződött be, amelyben a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csoportjai és a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai léptek fel. A kiemelt vendégek között köszöntötték Csallóközi Esztert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, dr. Domonkos-Gyüge Rékát, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének első beosztottját, Bagi Barnát, a budapesti Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnökét, a Fidelitas operatív alelnökét, Juhász Bálintot, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökét és Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét.

Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját, a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme, nyilvánította ki a törvény. Az MNT 2011-ben hozott határozata értelmében június 4-ét a vajdasági magyarság jeles napjai között tartják számon. A Jézus szentséges szíve plébániatemplom kertjében 2012-ben ültették el az almafát, „amelynek gyökere a magyarság összetartozásának, termése pedig a nemzet megújulásának a szimbóluma”. Ugyanebben az évben rendezték meg első alkalommal az említett helyszínen a vajdasági központi megemlékezést.