Tegnap ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Regionális önkormányzati munkacsoportja. A vajdasági magyar közösség képviseletében Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel az ülésen. A témákról beszámolva Fremond elmondta, hogy ezúttal mindenekelőtt az autonómiával kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó helyzetértékelést adott arról, hogy az elmúlt egy évben mi zajlott az autonómia tekintetében a különböző térségekben, de arról is beszélt, hogy milyen folyamatok esedékesek az elkövetkező időszakban – nyilatkozta Fremond Árpád a Magyar Szónak.
– Napirenden szerepelt a nemzeti tanács stratégiaalkotó tevékenysége is, lehetőségem volt beszámolni a munkacsoport tagjainak arról, hogy jelenleg milyen stratégiák mentén dolgozunk. Arról ugyancsak tájékoztattam a jelenlevőket, hogy miként zajlott a stratégiák kidolgozásának folyamata, majd felvázoltam az elkövetkező időszakban a közösség megtartásának szempontjából alapvető prioritásokat. Részletesen beszéltem a nyelvhasználati stratégiáról, a tájékoztatási, az oktatási és a művelődési stratégiákról. Természetesen az akciótervekre és az ezek mentén megvalósuló tevékenységre ugyancsak kitértem, mint ahogyan a már foganatosított intézkedésekre, újdonságokra is. Nekünk az a feladatunk, hogy az említett stratégiák megvalósítására összpontosítsunk – taglalta Fremond Árpád.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy a többi elszakított nemzetrész képviselőjének felszólalását és beszámolóját figyelembe véve továbbra is elmondható-e, hogy a vajdasági magyarság élen jár a jogrendbe beépített kisebbségi autonómia tekintetében, az MNT elnöke rámutatott, az ülésen is elhangzott, hogy a Kárpát-medencében kizárólag Vajdaságban lehet az autonómia valamilyen formájáról beszélni, és az, hogy a vajdasági magyarság zászlóshajó. „Van egy olyan kulturális autonómiánk, amelyet tovább lehet és kell építeni az elkövetkező időszakban” – nyomatékosította.
– Kiemeltem, hogy a Szerb Állam támogatása mellett óriási jelentősége van a Magyar Kormány és a magyar állam támogatásának. Számos olyan program és rendezvény, valamint stratégiai célja van, amely megvalósíthatatlan lenne a Magyar Kormány támogatása nélkül. Minden más határon túli régióban vannak különböző autonómiai törekvések, viszont tény, hogy a Kárpát-medencében autonómiaépítés tekintetében a vajdasági magyarok jutottak a legmesszebb – fogalmazott Fremond.
Azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségi autonómia jelenlegi szintje Vajdaságban, illetve Szerbiában kizárólag a többségi nemzet és a központi vezetés hozzáállásának az eredménye-e, Fremond kifejtette: „Az érdekérvényesítési képesség mindenképpen a közösségi támogatástól is függ.” Hozzáfűzte, a Vajdasági Magyar Szövetségnek volt és van egy autonómiakoncepciója, amelynek lényege, hogy amit csak lehet, meg kell valósítani, ha kell, akkor több lépésben.
– Specifikus helyzetben vagyunk, hiszen van már vajdasági autonómiánk, ezen belül pedig a mi kulturális autonómiánk, ami természetesen az ország összes többi nemzeti kisebbségi közösségét érinti. Úgy gondolom, hogy a VMSZ érdekérvényesítő ereje mindig komoly volt, mint ahogyan a hozzáállása is a közösség megtartásához. Ennek révén a vajdasági magyarság reális alapokra építette fel saját autonómiakoncepcióját: a földön járva, átgondolva és megfontoltan javasolt megvalósítható megoldásokat. Úgy gondolom, hogy fontos politikai momentum volt, amikor 2008-ban a parlamenti többség része volt a VMSZ, hiszen ez a politikai jelenlét eredményezte a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalát. Persze korábban is volt koncepció és összefogás azzal kapcsolatban, hogy miért fontos nemzeti tanácsot létrehozni. Azért lehetett ez ekkora sikertörténet, mert a vajdasági magyaroknak reális elképzelései voltak az autonómia építésének tekintetében, mivel adott volt és adott a közösségi támogatás. Biztos vagyok benne, hogy számos más politikai helyzet, állapot, szerepvállalás és jelenlét is kellett ahhoz, hogy mindez kialakuljon. Nekünk az a fő feladatunk, hogy azt, amit sikerült elérnünk, megőrizzük, talpon tartsuk, és hacsak lehet, továbbépítsük. Egyébként más elszakított területekről is érdeklődnek a törvény iránt, a legutóbb a felvidékieket láttuk vendégül, és bemutattuk nekik a törvényt – magyarázta Fremond Árpád.
A KMKF Regionális önkormányzati munkacsoportja a tömbökben élő magyar közösségek önkormányzatiságának előmozdítását kívánja szolgálni. A határon túli magyar nemzetrészek mindegyikénél vannak olyan területek, amelyeken a magyarság kompakt módon, domináns helyi többséget alkotva él. Ezeken a területeken általában kialakult olyan politikai és társadalmi mozgalom, amelynek célja annak előmozdítása, hogy a közösségek autonómiát nyerve intézhessék saját ügyeiket. A munkacsoport feladata annak felmérése, hogy az egyes magyar közösségek hogyan segíthetik egymás ilyen irányú tevékenységét, kikre számíthatnak szövetségesként, illetve hogyan szolgálhatják még jobban a helyi közösségek érdekeit a megvalósuló önkormányzatiság által.
Nyitókép: Fremond Árpád (Molnár Edvárd archív felvétele)
