Miután a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága hétfőn elfogadta a tanács a 2024 és a 2029 közötti időszakra szóló Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiájának tervezetét, megkezdődött a dokumentum közvitája. Ez az online térben, az MNT honlapján, 2023. október 16-áig zajlik. Az MNT hivatala tájékoztatásának értelmében a hozzászólásokat az office@mnt.org.rs villámposta címre várják. A dokumentumot az MNT honlapjáról lehet letölteni.
A virtuális tér mellett az érdeklődők személyesen is hozzászólhatnak majd a stratégia tervezetéhez. Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja elmondta, hogy az első közvitát hétfőn, október 9-én Szabadkán a Magyar Médiaházban tartják meg, 11 órai kezdettel. Másnap, október 10-én, szintén 11 órai kezdettel a nagybecskereki Szathmáry Karolina Kollégiumban szervezik meg a közvitát, majd október 13-án Újvidéken, a Magyar Szó székházában. A közvita befejezését követően a kiegészített stratégiatervezet a Tájékoztatási Bizottság elé kerül, majd ha ez elfogadja, az MNT tűzi napirendjére, a tervek szerint novemberi ülésén.
TOVÁBBKÉPZÉS ÉS ÚJSÁGÍRÓ-ISKOLA
A stratégia elsődleges célja hozzájárulni ahhoz, hogy jobb médiatartalmak készüljenek, emelte ki Kabók Erika a Magyar Szónak nyilatkozva. Mint rámutatott, a minél jobb médiatartalmak egyik alapfeltétele a szakmaiság, sok minden függ attól, hogy milyen szakemberek készítik a lapokat és a televíziós-rádiós tartalmakat.
– Az egyetemekről kikerülő fiatalok felkészültsége nem megfelelő. Azt is tapasztaljuk, hogy a fiatalok nem igazán szeretnének újságírók lenni, így a fiatalok gyakran végzettség nélkül jelentkeznek a szerkesztőségekbe. Ennek következtében felhígult az újságírói szakma, ez pedig az újságírói társadalom iránti közbizalom megingásához vezetett. Ezért tartom a legfontosabbnak az újságírói képzések megszervezését, hiszen ekképpen lehet segíteni a fiatal újságírók helytállását. Emellett mentorprogramot tervezünk megszervezni, valamint ösztöndíjat felkínálni azok a médiamunkások számára, akik befejeznék felsőoktatási tanulmányaikat. Újságíró-iskolát tervezünk beindítani, itt hosszú időtartamú, alapos képzést nyújtanának, ez a tervezet egyik legnagyobb vállalása. A sajtónyelv romlása folyamatos, ezért nyelvművelő és nyelvhelyességi témákat boncolgató tanácskozásokra is szükség van. A jogi-politikai és egyéb szakterminológia használatának tekintetében szintén hiányosságok jellemzőek, azaz az említett területen is fontos a cselekvés. Az MNT a következő évtől támogatni kívánja a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének szakmai elismeréseit, hogy ezekhez pénzjutalom társuljon. Az évente megszervezendő médiatalálkozó, a vajdasági magyar újságírók szakmai összejövetele szintén a tervek között szerepel. Az említett intézkedések az újságírói szakma presztízsének erősítését és az újságírók iránti közbizalom visszaállítását hivatottak szolgálni – taglalta a stratégia tervezetének részleteit Kabók Erika.
A beszélgetés folytatásában az archiválással kapcsolatos tervekről volt szó, Kabók Erika szavai szerint a médiában felhalmozódott érték nem veszhet el. Arról is szó volt, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi önkormányzatok pályázatain egyre kevesebb pénz jut a tájékoztatásra, míg a magyarul, illetve magyarul is tájékoztató média ebből a kevésből nem a magyar lakosság arányával összhangban kap támogatást. Ebből adódóan ezen a területen közbenjárás szükséges, emelte ki Kabók Erika.
– A vajdasági magyar, vagy magyarul is tájékoztató média finanszírozásának több formája van, említést kell tenni az előfizetésről, a különböző támogatásokról, valamint a pályázati pénzekről. Ugyanakkor a saját erőforrásokra is fontos odafigyelni. Azt tapasztaltam, hogy a vajdasági magyar média egy része elkényelmesedett, részben éppen a támogatások következtében. A médiapiacon versengés folyik, nekünk piaci elsőbbséget kellene szereznünk, ennek egyik alapfeltétele pedig az előbb is említett szakmaiság. A televíziókban és a rádiókban olyan tartalmakat kellene gyártani, amiket el lehet adni, míg a nyomtatott sajtóban olyan akciókat kellene elindítani, amelyek révén több előfizetőt lehet szerezni. Ezt a munkát nem szabad elodázni, hiszen gyermeklapjainknak, valamint napilapunknak meg kell maradniuk. Ez politikai kérdés is, kizárólag a magyar nemzeti közösségnek van napilapja, ez pedig erősíti a közösséget. A nyomtatott sajtó megőrzése mellett az online média erősítése ugyancsak elkerülhetetlen, utóbbi vonatkozásában fontosnak tartjuk az újságírói szabályok betartását, azaz a felelős és színvonalas újságírás irányelveinek a megőrzését. A stratégia tervezetének szintén része a jelenleg folyamatban lévő tájékoztatási beruházás. Ez a beruházás a Forum Házban, a Magyar Szó újvidéki székházában zajlik. A nyomda kiköltöztetésével tér szabadult fel, itt kap helyet majd a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény kihelyezett tagozata, lesz egy sajtó- és nyomdamúzeum, valamint irodalmi kávéház és egy korszerű konferenciaterem – részletezte Kabók Erika.
Ülésezik az MNT Tájékoztatási Bizottsága (Fotó: MNT Facebook)
PRIORITÁSOK ÉS CSELEKVÉSI TERVEK
A több mint 90 oldalas stratégia-tervezet 7 területen fogalmaz meg prioritásokat és sorol ezekhez cselekvési terveket. Az első stratégiai prioritás a vajdasági magyar nyelvű tájékoztatás hosszú távú fennmaradásának támogatása, úgy, hogy közben biztosítsák a média szabadsága, integritása, valamint pluralizmusa iránti elkötelezettséget, továbbá hatékonyság felmutatása a közösségi érdekekkel szembemenő negatív tendenciák elleni fellépés területén (Közösség és tájékoztatás). Az ehhez sorolt intézkedéstervek a következők: a nemzeti összetartozás és azonosságtudat erősítése a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztésével; a kisebbségi tájékoztatásért is felelős magánmédia támogatása; az igényes nyelvhasználat fejlesztése a közéleti publicisztikában és a médiában.
A második stratégiai prioritás az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikai párbeszéd folytatása, különös tekintettel az információhoz való szabad hozzáférés jogára és az anyanyelvű tájékoztatásra, valamint a média működését szabályozó jogi keret javítása (A tájékoztatást és médiát szabályozó jogszabályi és intézményi keret), a javasolt tervek a következők: a kisebbségi tájékoztatás jogszabályi hátterének fejlesztése és a meghozott jogszabályok alkalmazásának ösztönzése; szorosabb együttműködés a szerbiai médiaszabályozó, felügyelő és fenntartó intézményekkel, elsősorban az Elektronikusmédia-szabályozó Tanáccsal.
A következő prioritás az élénk magyar nyelvű médiakörnyezet kialakítása és támogatása (A vajdasági magyar nyelvű médiatér támogatása). Oktatás- és médiafejlesztési cél is egyben, hogy a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális kompetenciával és médiatudatossággal rendelkezzenek, és képesek legyenek e kompetenciák élethosszig tartó folyamatos fejlesztésére, emelik ki az említett céllal kapcsolatban. A médiafogyasztóvá, illetve médiatudatosságra való neveléshez kapcsolódó tervek mellett az említett fejezetben intézkedésként fogalmazzák meg a médiában dolgozók anyagi helyzetének javítását.
Ótos András felvétele
A szakszerű tájékoztatási normák és az újságírói etika megerősítése, valamint ezzel összefüggésben a médiában dolgozó szakemberek képzése és továbbképzése ugyancsak stratégiai prioritás (Tájékoztatás és érték), ezzel kapcsolatban konkrét intézkedésként említik például az újságíró-iskola létrehozását, aktuális témákat körbejáró kerekasztal-beszélgetések megtartását a vajdasági magyar média képviselőinek és a vendégek, közszereplők, politikusok részvételével, továbbá az újságírók szakmai továbbképzésének támogatását, a mentorprogram kidolgozását, valamint etikai kódex kidolgozását a Magyar Nemzeti Tanács alapításában, illetve társalapításában működő médiának.
A Magyar Nemzeti Tanács alapításában működő média infrastrukturális fejlesztése szintén stratégiai prioritás, ebben a fejezetben konkrét fejlesztési terveket fogalmaznak meg a Magyar Szó és a Hét Nap lapkiadó Kft.-k, valamint a Pannon Rádió és Televízió vonatkozásában. A stratégiai prioritások közé sorolták a Kárpát-medencei magyar média, valamint a szerbiai magyar és a szerb nyelvű, továbbá a külföldi, nem magyar nyelvű média közötti együttműködés támogatását (Tájékoztatás határok nélkül), továbbá magyar nyelvű tájékoztatás támogatását a szórványban (Tájékoztatás és szórvány).
Nyitókép: Kabók Erika (Ótos András)
