– Mi és az oroszok háromszázmillióan – a szerbiai ruszofilek kedvenc mondása juthatott az eszébe az embernek, amikor hétfőn az udvarnoki földalatti gáztározó megnyitója alkalmával arról értesülhetett a médiából, hogy a bánáti falucskában épült gáztározóval valójában a Déli Áramlat első létesítménye készült el. Ezt hallva, úgy vélem, sokan fölkaphatták a hírdömpingtől elnehezült fejüket, hogy fakuló emlékeiket fölidézve rájöjjenek, miről is lehet itt szó. Ezek szerint már elkezdődött volna a Déli Áramlat építése? Eddig úgy tudhattuk, hogy még egyetlen szál vezetéket sem fektettek le. Rosszul tudtuk volna?
S egyáltalán mi köze van ennek a létesítménynek a Déli Áramlathoz? Az udvarnoki gáztározó kiépítéséről 2006-ban, az első ukrán–orosz gázháború idején hallhatott először a fejében az ellentmondó (vagy csak annak tűnő) hírek zűrzavarát rendezni igyekvő egyszeri „hírfogyasztó”. Akkor az oroszoknak még semmi közük sem volt az udvarnoki létesítményhez, de a Szerbiai Kőolajiparhoz (NIS-hez) sem, amelyből 2005-ben vált ki a gáztározó megépítésével megbízott Srbijagas közvállalat. A keleti szláv testvérnépek második gázháborúja idején, 2009-ben megint csak gyakran hallhattunk a bánáti létesítményről. Soha többé nem maradhat üresen az udvarnoki gáztározó! – hangzottak el ekkor a panelházakban didergő embereket nyugtatgató, szívhez szóló politikusi ígéretek. Udvarnokról ekkoriban mint a szerbiai gázszolgáltatás zavartalanná tételének égetően hiányzó létesítményéről hallhattunk, s nem mint a Déli Áramlat gáztározójáról. Most pedig hirtelen azzá avanzsált, mint akit harci érdemeiért – a tudta nélkül – közkatonából egyik-napról a másikra tábornokká léptettek elő. Ilyesmire is gondolhatunk e kijelentés alapján, hiszen ami a legeslegelső, az, ha nem is mindig, de gyakran a legeslegfontosabb is. Nem túlzás ez?
Ezen a ponton juthatott eszébe az egyszeri hírfogyasztónak a szerb ruszofilek fönt idézett mondása. A szerb politika saját maga és országa szerepét túlértékelő, öndicsőítő kijelentéséről lenne szó? Ahogy az idézett mondásban is a mi névmás a mondatban elébe kerül az oroszok főnévnek, úgy kerülhetett ebben a másik idézett mondatban az udvarnoki gáztározó elébe a Déli Áramlatnak, mint annak az első létesítménye?
Gyorsan el kell vetni ezt a magyarázatot, ugyanis a mondat, miszerint az udvarnoki gáztározó valójában a Déli Áramlat első létesítménye nem egy szerb politikus, hanem a Gazpromnyeft igazgatóbizottságának az elnöke, Alekszej Miller szájából hangzott el.
Máris kártyavárként dől össze az ellentmondó emlékek zűrzavarában meglelni vélt értelmi rend: a magyarázat. A Gazpromnyeft igazgatóbizottságának elnöke csak a szerb politikusoknak kívánt hízelegni? Lehetséges volna, hogy egy igazi orosz – s kinézeténél fogva nála hitelesebb, az ázsiai vonásokat is magán hordozó oroszt alig találhatnánk – száján nem úgy hangzana a mondat, hogy mi, az oroszok és ti, szerbek? Sőt, a birodalmi gondolkodást ismerve ez a kijelentés a legnagyobb valószínűség szerint csak egy tőmondat lenne: mi oroszok.
A megértés után kutatva kezdhetünk mindent elölről! Ki is ez az Alekszej Miller? Emlékeztet valakire. A keresőbe beírva a nevét az interneten előkerül egy kép az Északi Áramlat alig több, mint két héttel ezelőtti megnyitójáról, s ni, megvan Miller is, ott mosolyog Dmitrij Medvegyev háta mögött!
A képzelőerejét szabadjára engedve sok minden eszébe juthat az embernek erről a zseniális beállítású fényképről. Heten vannak rajta, mint a gonoszok. Ha a két szélen álló ember hátát követve két vonalat húznánk, amelyek a felül álló három ember feje búbját érintve találkoznának a középen elhelyezkedő feje fölött, akkor ez a rajzolat – engem legalábbis – egy orosz sapkára emlékeztetne. A hétből öt a főszereplő, azok, akik a gázvezeték csapját közösen elfordítják. Bizonyos, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök nem fontossága miatt került a középre, hanem azért, mert legalább egy fejjel magasabb Angela Merkelnél és Dmitrij Medvegyevnél. France François Fillon francia miniszterelnök kétségtelenül a fénykép kedvéért kapott helyet Merkel jobb oldalán, Günther Oettinger EU-energiaügyi biztos pedig Medvegyev bal oldalán, a diplomácia egyenlőség-elve, a kerekasztal ülésrendje szerint Fillonnak Merkellel szemben, Oettingernek pedig Medvegyevvel szemben kellene helyet foglalnia, csakhogy akkor hátat fordítanának a fényképezőnek. Ha viszont így állnák körül a gázcsapot, akkor simán beleférnének egy ötágú csillag, egy vörös csillag rajzolatába.
Hát ezért zseniális e fénykép beállítása: belelátható ugyanis az orosz sapka, mint a cári birodalom jelképe, de a vörös csillag is, a szovjet birodalom jelképe is! Ne gondolja senki, hogy egyik napról a másikra le lehet mondani a birodalmi mentalistásról, s az oroszoknak az újbóli birodalomépítésre meg is adatott minden lehetőségük, „csodafegyverük” van hozzá, a gázfegyver, a gazdasági értelemben vett gázfegyver a jövő energiaínséges világában.
Ezen a ponton már kezd összeállni a kép. A NIS megvételével az oroszok balkáni (energia)gazdasági terjeszkedésük bázisát Szerbiába helyezték. Az orosz és a szerb kormány 2008-ban nemcsak a NIS eladásáról egyezett meg, hanem az udvarnoki gáztározó közös kiépítéséről is, és arról is, hogy Szerbián keresztül halad a Déli Áramlat északi vonala, melynek egyik gáztározója Udvarnokon lesz. Alekszej Miller tehát nem lódított, amikor a Déli Áramlat első létesítményének nevezete azt, ám az sem mondható, hogy teljes mértékben igazat mondott volna, hiszen ahhoz, hogy valami a Déli Gázvezeték első létesítménye legyen, gázvezetékre is szükség volna.
