2024. május 9., csütörtök
PÓSA ATYA, A LELKÉSZ VÁLASZOL

A nők szerepe az Egyházban

Kedves atya!
Tanító néni vagyok, s a gyerekekkel mindig készítünk valamit az anyukáknak nőnapra. Egyben hívő is vagyok. Olvasom a Szentírást, sokat segít számomra.
A napokban elgondolkodtam valamin, s emiatt keresem Önt. Érdekelne, Ön miként látja a nők szerepét az Egyházban. Ön szerint Krisztus milyen szerepet szánt akkor a nőknek, az ő korában, s ez hogy van velünk ma, a mai társadalomban? Én mint nő, anya, tanító hogyan tudom az Igét hirdetni? Köszönettel Zs.

Szívesen válaszolok ezekre a kérdéseire. Nagyon aktív életet él, foglalkozása szerint tanító néni, gyermekeket oktat és nevel, most például a gyerekekkel nőnapra készít valamit az anyukáknak. Ezenkívül édesanya odahaza a családjában, és hívő keresztény nő az Egyházban. Míg nem kérdés, hogy tanítóként az iskolában és anyaként odahaza a családban mi a szerepe (egész biztos olyan sokféle, hogy alig győzi), addig az egyházi szerep valóban kérdéses. Ennek az az oka, hogy az Egyház ma, de a társadalom is, óriási változásokon megy keresztül. Ezeknek a változásoknak sok neve van, sok fajtája van, amelyek felsorolásába és elemzésébe most nem megyek bele. Csupán azt hangsúlyozom, hogy ezek miatt a változások miatt egyre nehezebb a nőknek megtalálni hasznos szerepüket az Egyházban. Az is igaz, hogy e változások miatt még a foglalkozásukban is és anyai hivatásukban is ugyanilyen nehézségek vannak a szerepeket illetően.

Az igazi választ ezekre a kérdésekre csak olyan úton tudom megadni, hogy visszatérek Krisztushoz, az egyetlen Tanítómesterhez, és megpróbálom végiggondolni, hogy Ő milyen szerepet szánt az Ő korában a nőknek, és hogyan lehet ezt megvalósítani ma, a mai társadalomban és a mai Egyházban.
Krisztus körül sokféle szerepben voltak a nők. Elsőként ott van az édesanyja, Mária. Azután a két betániai nővér, Mária és Márta. Továbbá a nőtanítványok kis csoportja, akikről Lukács evangéliuma tudósít: „Vele volt a tizenkettő, és néhány asszony, akiket meggyógyított a gonosz lelkektől és a betegségekből: Mária, akit Magdolnának hívnak, és Johanna, Kúzának a felesége, valamint Zsuzsanna, és sokan mások, akik segítették őt vagyonukból.”(8,2–3) A kereszt alatt ott van Jézus anyja, azután Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna. (Jn 19,25) A temetés estéjén és a feltámadás hajnalán az említetteken kívül ott van még Mária, József anyja (Mk 15,47), valamint Mária, Jakab anyja és Szalómé (Mk 16,1).

Jézus még sok más nőnek megváltoztatta az életét. Említem példának a vérfolyásos asszonyt, Jairus 12 éves kislánya anyját, a meghalt naimi ifjú özvegy édesanyját, a tíruszi pogány asszonyt, a bűnös nőt, a házasságtörésen ért asszonyt és megszámlálhatatlanul sok meggyógyított beteg nőt.
Milyen szerepek ezek? Az első, Máriának, Jézus anyjának a szerepe: isteni fiút szül, nevel, ad a világnak, és a kereszt alatt visszaadja az Atyának. A betániai nővérek szerepe az, hogy az egyik tanítványként hallgatja a házában Jézust, a másik pedig anyai és testvéri gondozásába fogadja Jézust és apostolait. A nőtanítványok kis közössége, köztük Kúza felesége és Zsuzsanna a vagyonukból gondoskodnak Jézusról és követőiről. A keresztre feszítés, temetés és feltámadás eseményeiben szereplő nők osztoztak Krisztus szenvedésében, halálában és feltámadásában. Ezek közül néhányan, legfőképpen Mária Magdolna, az Egyház első igehirdetői lettek: ők vitték el az apostolokhoz a feltámadás evangéliumát. A többi említett nő a tanúságtevők szerepét kapta: tanúsították, hogy Jézus valóban az Üdvözítő, az egyedüli Üdvözítő, aki megment az elveszéstől, a romlástól, a haláltól, a bűntől.

Ezek szerint a nők szerepe az egyházban ma lehet valamelyik a felsoroltak közül.

Lehet egy Jézus-anyai szerep: a nők szüljenek olyan gyermekeket, akikben egy másik Jézust, egy másik Isten fiát látnak, ilyennek nevelnek föl, ilyenként adnak az embereknek, és ilyenként adnak vissza halálukban az Atyának. Lehet egy Jézust hallgató, teológiát tanuló betániai tanítványnőnek, Máriának a szerepe. Lehet egy Jézusról és híveiről gondoskodó, betániai Mártának a szerepe. Lehet a keresztre feszített krisztusok szenvedésében osztozó nagypénteki asszonyok szerepe. Lehet Krisztus feltámadását hirdető, első evangelizáló Mária Magdolnának a szerepe. Lehet a krisztusi üdvösség konkrét megtapasztalásáról szóló tanúságtevés szerepe, mint az evangéliumokban felsorolt nők tanúskodása.

Korunk egyháza tele van ilyen szerepeket vállaló nőkkel: vannak, akik mélyen hívő keresztény családot hívnak létre; vannak, akik a hittudományok szakértői lettek; vannak, akik széles körű szociális tevékenységet végeznek; vannak, akik karitatív munkának szentelik magukat; vannak, akik prófétaként közösségeket, társulatokat hoznak létre, tartanak fenn és terjesztik őket a világban.

Szinte nem lehet felsorolni, mennyiféle szerepet töltenek be ma a nők az Egyházban. Vannak hagyományos szerepek, mint az aktív részvétel egy plébániaközösség vagy más egyházi közösség életében. Vannak vezető szerepek, mint a felelősségvállalás az egyházi testületekben és rendezvényekben. Vannak egészen új keletű szerepek, mint amilyen a tömegeket evangelizáló nők tanúságtevése. Egyik ilyen, a legjelentősebbek között, Zsuffa Tünde írónő.
Zsuffa Tünde 1975. szeptember 2-án született Dunaújvárosban, egy Fejér megyei kisvárosban, Pusztaszabolcson nőtt fel. Tanulmányait Budapesten, Heiligenkreuzban és a Bécsi Egyetemen végezte. Teológiát, történelmet és germanisztikát hallgatott. Két évtizedet élt az osztrák fővárosban, a bécsi magyar nagykövetségen dolgozott. 2019-ben, édesapja halálos ágyánál tett ígéretét teljesítve, sportoló fiával hazatért Magyarországra. Erdő Péter bíboros még ebben az évben felkérte az írót, hogy vegyen részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésében. Zsuffa a 2021. szeptember 5-e 12-e között megrendezett budapesti világesemény sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója.

Testvére, Zsuffa Erzsébet Pusztaszabolcs polgármestere. Fia Berei Mózes József (Pepe) műkorcsolyázó, többszörös ifjúsági osztrák bajnok és magyar junior bajnok.

Hat regényt írt, mindegyik tanúságtétel az emberi gonoszságot legyőző krisztusi hit erejéről. Két 10 részes rádiójátékot szerkesztett, az egyik az 1938-as eucharisztikus kongresszus emlékére (2021 pünkösdjén került adásba), a másik azok emlékére, akik a koronavírus áldozatai lettek (2021 augusztusában kerül adásba). Számos videóban közzétett tanúságtétele van. Az egyik ez: A megbocsátás ereje: „Akármi történt, attól én még nem gyűlölhetek egy nemzetet.” Részlet a Duna TV 2016. március 13-án adásba került, Isten kezében c. műsorából.

Nagy nyilvánosság előtt, diákok és felnőttek tömegei előtt tart tanúságtételeket, melyek aztán a neten, a You Tube csatornán megtalálhatók. Ilyenek például a következők: 1. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium lelki napján beszélt hitéről, istenkapcsolatáról a diákoknak, 2019 decemberében. 2. Pünkösd a neten 2020 – Zsuffa Tünde író tanúságtétele. 3. Egerszalóki ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat online 2020. július 16–19. 4. Zsuffa Tünde tanúságtétele az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet templomban 2021. május 30-án.
Könyvbemutatók közül említem a legújabbat: Az ég tartja a Földet – Zsuffa Tünde – 2020-12-10.

E hónap végén nekünk is lesz lehetőségünk élőben meghallgatni az ő tanúságtételét. A Szabadkai Egyházmegye Ifjúsága két találkozót szervez Zsuffa Tünde írónővel: az egyiket Temerinben, a Szent Rozália-templomban március 27-én 18 órára; a másikat Szabadkán, a Népkör dísztermében március 28-án 19 órára. Aki csak teheti, menjen, hallgassa meg, milyen élő szerepe van egy elkötelezett keresztény nőnek ma az Egyházban!