Holló Róbert: Négy órakor kelek, majd fél órán át nézem a televíziót, közben végiggondolom a napi munkatervet. Utána estig csak a munka létezik számomra. (fotó: Fekete J. József)
A doroszlói Holló család 440 hektárt művel, társtulajdonosa egy nagy kapacitású sertésfarmnak, valamint egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. Őszre cseh befektetők és uniós források támogatásával alternatív energiahordozó-gyárat indít a faluban. Jövőre villanyerőművet kíván építeni, ami bekapcsolódna a tartomány energiaellátásába.
Holló Róbert 2002-ben nagy vállalkozásba kezdett, holland támogatással létrehozta Európa legkorszerűbb sertésfarmjainak szabványai alapján Doroszlón a Holló-farmot. Azóta már kibővítette, és megalakította a Nagyrét mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Három fia mellett húsz alkalmazottnak ad munkát. Évente 3000 sertést hizlal, 150 anyakocát tart. Idén újabb projektumba kezdett, a kontinens legnagyobb kapacitású agropellet gyárát építi, amelynek tervezett évi kilencmillió eurós kivitele nem csupán regionális, hanem köztársasági jelentőségű is.
Az agropellet gyár ötlete amilyen egyszerű, annyira zseniális
Az agropellet alternatív energiaforrás, bármilyen mezőgazdasági, illetve növényi hulladékból előállítható. Fő előnye a tűzifával, szénnel, kőolajjal szemben, hogy azok a növények, a kukorica, a búza, a repce, az energiafű, a lucerna, a szója, a repce- és a napraforgómag, a kölesszalma, az avar stb., amelyekből pellet készül, minden évben újra kinőnek, és levágják, learatják őket. Hulladék, értéktelen szemét az alapanyag, ami hatalmas jövedelmet hozhat. Mostanság villanyerőművek használják elsődleges energiaforrásként, de a házi központi fűtésű kazánok tulajdonosai is egyre inkább kedvelik. Felénk népszerű a szójabálákkal történő tüzelés, a Holló-farm is ezzel az alapanyaggal melegíti úgy a farmot, úgy a lakó- és irodaépületet. A pellet viszont ettől a módszertől is egyszerűbb, a kazán etetője ugyanis automatikusan adagolja a fűtőanyagot, így a gazdának csak az időközi újratöltésről kell gondot viselnie.
– Egyelőre kukoricaszárra állítjuk be a gyárat, bár valójában a lehullott levelektől a fűrészporig bármilyen növényi hulladékból előállítható – mondja Holló Róbert. – A szárat eddig vagy fölgyújtották a gazdák, vagy leszántották, ez utóbbi igencsak nehézkes munka volt. A gyár fölépülte után Zombor község kukorica alatt lévő területének feléről, terveink szerint mintegy 10 000 hektárról fölvásároljuk a szárat, hatalmas bálákba préseljük, ami majd a gyárból apró, 12 mm-es kapszula nagyságú fűtőanyagként kerül ki. Hihetetlen, de ebből a mezőgazdasági hulladékból gyártott energiahordozó évi kilencmillió eurós kivitelt hoz majd a doroszlói gyárnak, amiből 2,5 millió a faluban marad.
Ezen a farmon négy munkás évente 3 000 hízót nevel
Ahhoz, hogy a gyár megépülhessen, 6 200 000 eurót kell beruházni, ami mögött a cseh Bridge Power Investments cég és uniós források állnak. Holló Róbert alapból tizenegy hektáros területtel szállt be az üzletbe, ami ideális fekvése miatt keltette fel a beruházó érdeklődését. A terv ugyanis amilyen egyszerű, annyira zseniális. A gyár közvetlenül a Duna–Tisza–Duna-csatorna partjára épül, egy hektárnyi területen, a többi tíz hektáron tárolók állnak majd. Az üzem napi 300 tonna pellet előállítására képes – a világon csak két ekkora kapacitású gyár létezik, mindkettő az Egyesült Államokban –, a készterméket futószalag továbbítja a csatornán várakozó, két egyenként 170 tonna teherbírású uszályra, amelyek tizennégy kilométer megtétele után kijutnak a Dunára és máris utazhatnak az unióba.
– Ha nem ilyen szerencsés a lokáció, a megtermelt pellet elszállításakor naponta 70 vontató körözne Doroszlón, az emberek elüldöznének innét – mondja Holló Róbert. – A kézenfekvő és olcsó vízi szállítás mellett a gyár 24 dolgozónak ad munkát, szezonban pedig újabb 50–70 idénymunkást foglalkoztat, a faluban minden családnak haszna lesz belőle. A Nagyrét szövetkezet eddig is sokat segített a termelőknek, akik korábban Zomborba, Apatinba, Prigrevica-Szentivánra, Szerbmiliticsre fuvarozták terményüket, most mi helyben átvesszük tőlük. Őszre pedig a földjükről fölvásároljuk és eltakarítjuk a kukoricaszárat, amivel kétszeresen jól járnak, megszabadulnak a hulladéktól, ráadásul pénzt is kapnak érte.
Kukoricaszárból készült agropellet (forrás: www.carborobot.hu)
A doroszlói gazda az építkezés ütemtervével kapcsolatosan elmondta, hogy július–augusztusig folyik majd a különféle engedélyek beszerzése. Úgy véli, hogy ebben nem lesz fennakadás, ugyanis a városvezetés és a tartományi illetékesek egyaránt jó szemmel nézik a vállalkozást. Az engedélyeztetés után maga az építkezés nem sok időbe telik, októberben vagy novemberben már beindul a termelés. Holló Róbert azt is elmondta, hogy a cseh befektetési cég kísérleti jelleggel indította el ezt a vállalkozást, és amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeket, 2012-ben újabb 10-15 hasonló agropellet gyárat létesít a Vajdaságban. Doroszlón pedig jövőre nagy kapacitású villanyerőművet terveznek a beruházók a Holló-farmmal, amely bekapcsolódna az Elektrovojvodina rendszerébe.
