Vezetőváltás történt a zombori Idegenforgalmi Szervezet élén: Eleonora Cvejić lemondását követően a városi képviselő-testület Nataša Turkićot nevezte ki igazgatóvá. Az új vezető néhány évig saját rendezvényszervező cége révén működött közre a városi turisztikai szervezet munkájában. Ambiciózus tervekkel vette át a munkát, elképzeléseit ismertette az igazgatóbizottsággal. Ennek kapcsán kérdeztük megörökölt és újonnan vállalt feladatairól, Zombor és Nyugat-Bácska turisztikai kínálatáról.
Nem szakmai tapasztalatnélkül, de mégis külső emberként került a szervezet élére. Milyenek az első tapasztalatai az új munkahelyen?
– Sokrétű tevékenység folyik az idegenforgalmi szervezetben, több, hagyományosnak tekinthető rendezvényt is megörököltem. Ilyen például a Zombori bogrács halfőző verseny, a Zombori nyár, a Hagyományos mesterségekutcája, valamint a Ravangrad Wine Fest borfesztivál. Ezeket mindenképpen meg kell őrizni, hiszen túlnőttek a helyi szinten, immár regionális jellegűnek tekinthetők, távolról is érkeznek vendégek ezekre az alkalmakra. Tavaly a Hagyományos mesterségek utcájában számos szerbiai településről jött kézműves mutatkozott be a közönségnek. Ezekkel a rendezvényekkel az a gondunk, hogy az idegenforgalmi szervezeteknek kevés pályázati lehetőség áll a rendelkezésükre. A tavaly létrehozott Idegenforgalmi Tájékoztatási Központ széleskörűbb népszerűsítésre van szükség, mivel nincs szembeötlő helyen, nem vonja magára az idelátogatók figyelmét, ezen is feltétlenül változtatni kívánok.
Mi az, amit az első feladatai közé sorolna?
– Az említett információs központ kínálatának bővítését olyan emléktárgyakkal, amelyek minden turista számára hozzáférhetőek. Kezdve tehát a legolcsóbbaktól, amelyeket például az osztálykirándulások részvevői is megengedhetnek maguknak és hazavihetnek, hogy szüleik, ismerőseik is láthassák azokat, hátha maguk is kedvet kapnak egy zombori látogatásra, a drágább, értékesebb szuvenírekig, amelyek a tehetősebb turisták igényeit elégítik ki. Az eddigi idegenforgalmi vásárok tapasztalata, hogy egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak hosszú nyaralásokat, a falusi turizmus iránt viszont egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Nekünk Zomborban ezekre az egy-két napos, illetve hétvégi látogatásokra kell kiemelt hangsúlyt fektetnünk, mert a városban nincs is annyi látnivaló, hogy a vendég mondjuk tíz napot is itt tölthetne.
Akkor hogyan lehet mégis vonzó kínálattal jelentkezni az idegenforgalmi piacon?
– Össze kell hangolni a nyugat-bácskai kínálatot, Zombor mellett Apatinnak, Hódságnak, Bácsnak, Kúlának is van annyi látványossága, hogy a vendég egy hétvége alatt biztosan nem unatkozna. Emellett mindenképpen ebbe a hálóba kellene kapcsolni Szabadka lehetőségeit is. Ennek hasznát láthatná a belföldi és a külföldi turista is. Ki kell használnunk, hogy a város a magyar és a horvát országhatár közelében fekszik. Aki már látta a Kopácsi rétet, miért ne jönne el a Felső-Duna mente természetvédelmi rezervátumba. Az Alföldről, Szeged környékéről például szervezhetnénk olyan kirándulásokat, amelyek szabadkai, zombori megállók után Bezdánba, Monostorszegre, Apatinba, más, a Dunához szervesen illeszkedő helyekre vezetnék a látogatókat.
Várható, hogy hamarosan ilyen kínálattal jelentkezik a városi idegenforgalmi szervezet?
– A mi szervezetünk nem foglalkozhat a kínálat forgalmazásával, az utazásokat az utazási irodák szervezik, nekünk a lehetőségeket, adottságokat, kapacitásokat napra készen mutató adatbázissal kell szolgálnunk nekik. Természetesen az ilyen kínálkozó lehetőségeket kidolgozzuk és programba iktatjuk.
Régóta fájó gondja a városnak, hogy számos fontos rendezvényére sok vendég érkezik, legutóbb például a május derekáig nyitva tartó, Salvador Dalí-grafikák kiállítására, de csak kevesen töltik itt az éjszakát, magyarán kevés pénzt költenek a városban.
– Erre a problémára csupán apró lépésekben találhatunk megoldást. A városnak ugyanis nincs lehetősége konferencia-turizmusra, nincs olyan kapacitású szálláshely, ahol 200–300 vendéget együtt el lehetne helyezni, az ilyen nagy csoportok viszont megkövetelik, hogy mindannyian ugyanott kapjanak szállást. Ennek ellenére sok, kis férőhelyes, jó minőségű és olcsó panzió működik Zomborban, ezek pedig eleve kínálkoznak a víkendturizmus továbbfejlesztéséhez.
A Zomborba látogatónak el sem kell hagynia a várost, hogy varázslatos természeti környezetben pihenhessen
A Duna és a csatornák közelsége jelentős potenciált képez a nautikus turizmus terén. Vezetőként gondolkodik-e ilyesmiben?
– Személyesen veszek részt a hétvégén Bezdánban a folyók és csatornák nyújtotta vízi turizmussal kapcsolatos tanácskozáson. A kétnapos fórum részvevői egyebek közt megvizsgálják két hajózási útvonal kialakításának lehetőségét. Az egyik Bezdánból indulna, és Zombor meg Kis-Sztapár érintésével ugyanoda térne vissza, a másikon pedig Bezdánból Zomborba, Torzsára (Savino Selo) és Újvidékre lehetne csónakázni, hajózni. Az útközben adódó idegenforgalmi lehetőségekkel kapcsolatosan a tanácskozáson részvevők tájékozódnak a hajózást és a azzal kapcsolatos tevékenységet érintő törvényi szabályozásáról, hogy a térség gazdag vizeit idegenforgalmi szempontból is mielőbb kihasználhassák.
