Ön szerint mennyi az euró reális értéke?
Egy euró nem ér többet 100 dinárnál 41,8%
150 dinár feletti értéket tartok reálisnak 26,0%
120 dinár feletti értéket tartok reálisnak 12,1%
A jelenlegi árfolyam szerintem reális 11,5%
130 dinár feletti értéket tartok reálisnak 8,6%
S zavazatok száma: 887
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) sikertelenül zárult februári tárgyalások óta folyamatosan gyengül a szerbiai fizetőeszköz. Azóta szinte mindennapos hírré vált, hogy az euróval szemben a dinár újabb történelmi mélypontra süllyedt. A Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) közlése szerint holnap, az ünnep utáni első munkanapon 111,52 dinár lesz az euró középárfolyama. Ez éves szinten, azaz alig több mint három hónapos távlatban a hazai fizetőeszköz 9 százalékos értékvesztését jelenti. 2008 júliusa óta, amikor még csak 78,5 dinárt kellett fizetni egy euróért, 40 százaléknál is többet gyengült a szerbiai valuta az euróval szemben.
A dinár értékvesztése megállíthatatlannak tűnik annak ellenére is, hogy a központi bank az év elejétől eltelt alig több mint három hónap alatt a dinár védelmében már 558,5 millió eurót adott el a bankközi devizapiacon. Tavaly mindössze 90 millió eurót fordított a központi bank erre a célra, 2010-ben 2,6 milliárd eurót, 2009-ben pedig 656,9 milliót.
Minden jel arra mutat, hogy e tekintetben az idei a 2010. évhez fog hasonlítani, az ország devizatartalékainak tetemes részét kell átváltani a dinár védelmében. 2010-ben lépte át az euró árfolyama a lélektani 100 dináros határt, az idén a 110-est, és senki sem tudja megmondani bizonyosan, hol fog megállapodni „nemzeti büszkeségünk”, amiről nem is olyan régen a bankkormányzó, Dejan Šoškić azt nyilatkozta, hogy Európa egyik legstabilabb valutája.
A szakértői álláspontok megoszlanak. Az optimista forgatókönyvek arra számítanak, hogy az év folyamán stabilizálódik a 105 és 110 dinár közötti euró–dinár árfolyam, a pesszimisták szerint akár a 130 dinárt is elérheti. A Szerbia 2011 és 2020 közötti válság utáni gazdasági fejlődési modellje címet viselő tanulmány, melyet a Közgazdasági Intézet és Közgazdaságtudomány-fejlesztési Alap szakemberei készítettek, 2012-re 114 dináros árfolyamot prognosztizál. Kétségek támadnak azonban ennek az állításnak a hitelességével kapcsolatban, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanez a tanulmány 4,7 százalékos szerbiai GDP-növekedésre számított ebben az évben. Ma már tudjuk, örülhetünk a félszázalékos növekedésnek is, de a recesszió esélye sem elhanyagolható. A szerb közgazdászok többsége azon a véleményen van, hogy a dinár csak akkor térhet vissza a korábbi árfolyamszintre, ha jelentősebb tőkebeáramlásra kerül sor az országban. Erre azonban nincs esély, a kormány ugyanis nem tervez erre az évre semmilyen külföldi tőkét idevonzó nagyobb privatizációt, ráadásul választási év van. A legtöbb előrejelzés éppen ezért 110 és 120 dinár közötti euró–dinár árfolyamra számít az év folyamán. Egyfajta katasztrófa-forgatókönyv megvalósulásának a lehetőségére figyelmeztet Milan Knežević, a Kis- és Középvállalkozások Társulásának az alelnöke, aki szerint külföldi deviza az országba négyféle alapon érkezhet: a kivitelnek köszönhetően, banki átutalások útján, a külföldi beruházások eredményeképp és privatizáció révén, s ezek egyikétől sem várhatunk az idén jelentősebb növekedést, így devizából is kevesebb lesz, ami tovább gyengítheti a dinárt. Knežević szerint emiatt a 130 dináros euróárfolyam kialakulása sem elképzelhetetlen a közeljövőben.
Abban a szakértők között teljes az egyetértés, hogy egy ország valutájának az árfolyama – ha némiképp torzítva is, mivel más tényezők is közrejátszanak – visszatükrözi az adott állam gazdaságának, költségvetési mutatóinak és adósságszintjének a helyzetét. Egyikkel sincs okunk dicsekedni, a Cvetković-kormány lassan lejáró négyéves mandátuma idején a szerb állam szédületes gyorsaságú eladósodási pályára lépett. Ennek az oka a magas költségvetési hiány, vagyis a rendezetlen államháztartási helyzet. Ugyanakkor sajnos a szerbiai gazdaság is leszállópályán van. Különösen az agyonadóztatott, a túlzott állami terhekkel megnyomorított magánvállalkozói szféra.
Az utóbbi négy év távlatában jóformán egyetlen olyan makrogazdasági adatot sem mutathatnak fel az ország gazdaságpolitikájának az irányítói, ami kedvező tendenciáról tanúskodna, és ami éppen ezért a dinár árfolyama stabilizálódásának a reményével tölthetne el bennünket. Azon kívül, hogy a nemzeti összterméket sikerült visszatornázni a világgazdasági válság kitörése előtti 2008-as szintre. Az ipari termelés viszont – s ennek nemcsak a februári hideg az oka – 2012 első negyedévében 7,9 százalékkal esett vissza. A küladósság a 2008-as 21 milliárd euróról 2012-re 24,3 milliárd euróra nőtt, az államadósság a négy évvel ezelőtti 8,7 milliárd euróról 2011 végére 14,46 milliárd euróra ugrott fel, a munkanélküliségi ráta pedig a 2008-as 14 százalékról 23,7 százalékra 2011 végéig. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint a több mint 90 napos törlesztési késedelemmel járó problematikus hitelek száma a gazdaságban a 2008-as 20,9 százalékról 2012 elejére 24,6 százalékra emelkedett.
Hasonló gondokkal küszködnek azok polgárok is, aki devizaalapú hiteleket vettek fel. Leginkább a svájci frank alapú kölcsönöket igénylők jártak rosszul az utóbbi négy évben, de a dinár értékvesztése miatt az euróalapú hitelek felhasználóinak sincs okuk az örömre. Egyetlen szerencséjük, hogy az európai központi bank a válságra való tekintettel egyelőre alacsony szinten tartja az irányadó kamatot, aminek hála jelenleg még kevésbé érezhetik meg a törlesztőrészleteknek a dinár gyengülése miatti növekedését. A svájci frank alapú hitelek felvevőinek – a becslések szerint 30 000-en lehetnek – elképesztő mértékben megugrott a törlesztőrészletük. Egy havi 200 eurós átlagos hitel havi törlesztőrészlete a svájci valuta hirtelen erősödése miatt 2011-ben mintegy 300 euróra emelkedett.
Ennek a tudatában aligha meglepő, hogy – a nem reprezentatív – internetes körkérdésünk legtöbb válaszadója úgy véli, 100 dinár alatt kellene lennie az euró árfolyamának. Sajnos azonban azt kell mondani, erre kevés esély van.
